A vásárlóerő kérdése foglalkoztatja jelenleg leginkább a franciákat, s annak alakulása fogja a legfőképpen meghatározni döntésüket a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet egyelőre egyetlen elnökjelölt sem fogalmazott meg karakteres elképzeléseket a témában - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a BFM hírtelevízió.
Elrendelte kedden az illetékes francia bíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfő tanúként történő meghallgatását az öt közvetlen munkatársának, köztük Claude Guéant-nak, az elnöki hivatal volt vezetőjének a perében, amelyben az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatásokért kell felelniük.
Amerika szerint Nagy-Britanniának helyre kellene hoznia kapcsolatait a tengeralattjáró-botrány után, amely diplomáciai feszültségeket eredményezett London és Párizs között is.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, amelynek indokaként általában a biztonsági kihívások megnövekedését nevezik meg. Egyre erősebb azonban az a narratíva is, hogy Európa egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy védelmi szempontból kizárólag az egyes nemzetek saját haderejeire, illetve a NATO-n keresztül az Egyesült Államokra támaszkodjon. Bár az EU-tagok többsége egyetért abban, hogy a közösségen belüli védelmi együttműködés erősítése szükséges, ennek mértékét illetően már nézeteltérés mutatkozik a kontinens két legerősebb állama, Németország és Franciaország között. Külön bonyolítja a helyzetet a NATO és az Egyesült Államok lehetséges reakciója egy esetleges európai stratégiai autonómia kapcsán védelmi szempontból.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Az Egészségügyi Világszervezet új kutatócsoportot állít fel a koronavírus eredetének tisztázására. Indonézia csütörtökön újra megnyitotta üdülőszigeteit 19 ország, közte Magyarország turistái számára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt a Szputnyik koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges technológiáról, amelyet Magyarország még az idén megkaphat a jelenleg épülő Nemzeti Oltóanyaggyár számára. Szlovákiában 5 éves kortól oltanak, mindeközben Magyarországon egyre több iskolát érinthetnek már a járvány miatti "tanügyi intézkedések". A magyar kórházak is készülnek a 4. hullámra. A koronavírus hírei percről percre.
Egyre több vezető európai politikus támogatja az egységes, Európai Uniós hadsereg létrehozását, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, nem támaszkodhat már az öreg kontinens kellően Amerika segítségére. Egy ilyen együttműködést igencsak komplikált feladat lenne létrehozni és az sem biztos, hogy sikerrel járna, hiszen a kulturális, nyelvi és politikai különbségek mellett az európai haderők eszközparkja és felszerelése is elképesztően sokszínű, ami a hadászatban kifejezetten hátrányos tényező. A kihívások ellenére már több kezdeményezés elindult közös európai dandárok létrehozására, illetve a nagy hadiipari cégek is igyekeznek szorosabbra fűzni együttműködésüket.
A francia belügyminisztérium elrendelte szerdán egy radikális iszlámot hirdető mecset bezárását a nyugat-franciaországi Le Mans városához közeli, 11 ezer lakosú Allonnes településen, ahol legitimálták a fegyveres dzsihádot.
Az Európai Parlament zöld képviselőcsoportja egy új jogszabálytervezetet terjeszt be, amelynek célja, hogy szabályozza a közösség fegyverexportját. Ennek keretein belül például megtiltanák a fegyverek kivitelét olyan országokba, amelyek súlyosan megsértik az emberi jogokat vagy fenyegetik a regionális békét – írja a Politico.
Telefonon egyeztetett egymással hétfőn Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök, illetve Angela Merkel német kancellár, akik a beszélgetés során leszögezték: érdekeltek a három ország erőfeszítéseinek további összehangolásában a Donyec-medencei konfliktus megoldását célzó normandiai formátum keretében.
Franciaország európai uniós soros elnöksége keretében kampányt fog indítani a halálbüntetés globális eltörlése érdekében - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök szombaton a halálbüntetés franciaországi eltörlésének 40. évfordulója alkalmából.
Rendkívül fontos értekezletet tartottak a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A találkozó témája a nyugat-balkáni térség országainak lehetséges EU-csatlakozása volt. Annak ellenére, hogy többen reménykedtek abban, hogy valódi áttörés születik a kérdésben, végül még egy céldátumot sem sikerült elfogadni a csatlakozás időpontját illetően. Ezt elsősorban a politikai és gazdasági reformok hiányával indokolták, ugyanakkor leszögezték, hogy a Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, ennek demonstrálására pedig egy több milliárd eurós gazdasági csomagot is elfogadtak. Tény azonban, hogy a mostani csúcs ismét a felszínre hozta a közösség egyik régi dilemmáját, amely a bővítés és az elmélyítés kérdése között húzódik. Közben azonban az EU-nak ügyelnie kell arra is, hogy tartózkodó álláspontjával ne szolgálja ki a kínai vagy orosz befolyás térnyerését a régióban.
Az elmúlt időszakban Kína egyre inkább igyekezett az utóbbi évtizedekben megszerzett gazdasági hatalmát a geopolitika területére is kiterjeszteni, amely egyszerre jelent meg a hongkongi önkormányzati rendszer lebontásában, Tajvan egyre intenzívebb fenyegetésében mind diplomáciai, mind pedig katonai értelemben, illetve a Dél-kínai-tengeren végrehajtott erődemonstrációkban. Kína akciói azonban mára egyre több országnál verték ki a biztosítékot, amelyek felismerték a kínai befolyás visszaszorításának fontosságát. Ezen országokat leginkább az Egyesült Államok képviseli, amely az utóbbi időben igyekezett szorosabbra fűzni hagyományos szövetségi kapcsolatait a térségben. Azt ugyan nem tudni, hogy ezek a kísérletek sikerrel járnak-e, az azonban biztos, hogy egyre inkább formálódik egy Kínával szembe helyezkedő tengely az ázsiai régióban.
A nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, közösek az értékek és a sorsok is - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt.
John Kerry volt amerikai külügyminiszter egy francia televíziónak nyilatkozva azzal igyekezett mentegetni a franciákat felháborító AUKUS-megállapodást, hogy Joe Biden elnök nem volt tisztában azzal, mivel jár az egyezség Franciaországra nézve. A kijelentés aztán újabb magyarázkodást szült.
Emmanuel Macron a hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a "konkrét döntésekről" egyeztetett, amelyeket a francia államfő a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt az úgynevezett tengeralattjáró-ügy miatt kialakult diplomáciai válság megoldására - közölte az Elysée-palota.
A tengeralattjáró-ügy miatt egy hónappal elhalasztják az Ausztrália és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi tárgyalások eredetileg október 12-ére kitűzött 12. fordulóját - közölte pénteken egy Canberrában szolgálatot teljesítő, meg nem nevezett uniós tisztségviselő. A halasztás tényét megerősítette Dan Tehan ausztrál kereskedelmi miniszter, de az okát nem jelölte meg.
A kínai védelmi minisztérium határozottan ellenzi az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, az atommeghajtású tengeralattjárók szállítására vonatkozó együttműködést - közölte csütörtökön a tárca szóvivője.
Csehország 52 darab CAESER önjáró löveget vesz a francia Nexter Systems vállalattól. Az üzlet értéke, amelyről a szerződést csütörtökön írták alá Prágában, 8,52 milliárd korona (119,28 milliárd forint) - közölte a cseh védelmi minisztérium.