Jövő júliusban indul a termelés a gyulai Airbus-gyárban, amely teljes kapacitással valószínűleg csak 4-5 év múlva fog működni - mondta az Airbus Helicopters Hungary Kft. ügyvezető igazgatója pénteken az MTI-nek.
A francia ipar teljesítménye októberben elmarad a szeptemberi szinttől és a várakozásoktól is, azaz az energiaválság és az ellátási nehézségek valóban éreztette a hatását a szektorban - derül ki a friss beszerzésimenedzser-indexből. A szolgáltatószektor jól teljesít októberben.
Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.
Elérkezett a tartós és tartalmi párbeszéd ideje az Egyesült Államok és Észak-Korea között - jelentette ki szerdán Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) zárt ajtók mögött tartott tanácskozását követően. Az ENSZ BT rendkívüli ülését az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kezdeményezésére hívták össze annak nyomán, hogy a kommunista ország kedden tengeralattjáróról indított, új típusú ballisztikus rakétát (SLBM) tesztelt.
A vásárlóerő kérdése foglalkoztatja jelenleg leginkább a franciákat, s annak alakulása fogja a legfőképpen meghatározni döntésüket a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet egyelőre egyetlen elnökjelölt sem fogalmazott meg karakteres elképzeléseket a témában - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a BFM hírtelevízió.
Elrendelte kedden az illetékes francia bíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfő tanúként történő meghallgatását az öt közvetlen munkatársának, köztük Claude Guéant-nak, az elnöki hivatal volt vezetőjének a perében, amelyben az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatásokért kell felelniük.
Amerika szerint Nagy-Britanniának helyre kellene hoznia kapcsolatait a tengeralattjáró-botrány után, amely diplomáciai feszültségeket eredményezett London és Párizs között is.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, amelynek indokaként általában a biztonsági kihívások megnövekedését nevezik meg. Egyre erősebb azonban az a narratíva is, hogy Európa egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy védelmi szempontból kizárólag az egyes nemzetek saját haderejeire, illetve a NATO-n keresztül az Egyesült Államokra támaszkodjon. Bár az EU-tagok többsége egyetért abban, hogy a közösségen belüli védelmi együttműködés erősítése szükséges, ennek mértékét illetően már nézeteltérés mutatkozik a kontinens két legerősebb állama, Németország és Franciaország között. Külön bonyolítja a helyzetet a NATO és az Egyesült Államok lehetséges reakciója egy esetleges európai stratégiai autonómia kapcsán védelmi szempontból.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Az Egészségügyi Világszervezet új kutatócsoportot állít fel a koronavírus eredetének tisztázására. Indonézia csütörtökön újra megnyitotta üdülőszigeteit 19 ország, közte Magyarország turistái számára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt a Szputnyik koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges technológiáról, amelyet Magyarország még az idén megkaphat a jelenleg épülő Nemzeti Oltóanyaggyár számára. Szlovákiában 5 éves kortól oltanak, mindeközben Magyarországon egyre több iskolát érinthetnek már a járvány miatti "tanügyi intézkedések". A magyar kórházak is készülnek a 4. hullámra. A koronavírus hírei percről percre.
Egyre több vezető európai politikus támogatja az egységes, Európai Uniós hadsereg létrehozását, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, nem támaszkodhat már az öreg kontinens kellően Amerika segítségére. Egy ilyen együttműködést igencsak komplikált feladat lenne létrehozni és az sem biztos, hogy sikerrel járna, hiszen a kulturális, nyelvi és politikai különbségek mellett az európai haderők eszközparkja és felszerelése is elképesztően sokszínű, ami a hadászatban kifejezetten hátrányos tényező. A kihívások ellenére már több kezdeményezés elindult közös európai dandárok létrehozására, illetve a nagy hadiipari cégek is igyekeznek szorosabbra fűzni együttműködésüket.
A francia belügyminisztérium elrendelte szerdán egy radikális iszlámot hirdető mecset bezárását a nyugat-franciaországi Le Mans városához közeli, 11 ezer lakosú Allonnes településen, ahol legitimálták a fegyveres dzsihádot.
Az Európai Parlament zöld képviselőcsoportja egy új jogszabálytervezetet terjeszt be, amelynek célja, hogy szabályozza a közösség fegyverexportját. Ennek keretein belül például megtiltanák a fegyverek kivitelét olyan országokba, amelyek súlyosan megsértik az emberi jogokat vagy fenyegetik a regionális békét – írja a Politico.
Telefonon egyeztetett egymással hétfőn Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök, illetve Angela Merkel német kancellár, akik a beszélgetés során leszögezték: érdekeltek a három ország erőfeszítéseinek további összehangolásában a Donyec-medencei konfliktus megoldását célzó normandiai formátum keretében.
Franciaország európai uniós soros elnöksége keretében kampányt fog indítani a halálbüntetés globális eltörlése érdekében - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök szombaton a halálbüntetés franciaországi eltörlésének 40. évfordulója alkalmából.
Rendkívül fontos értekezletet tartottak a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A találkozó témája a nyugat-balkáni térség országainak lehetséges EU-csatlakozása volt. Annak ellenére, hogy többen reménykedtek abban, hogy valódi áttörés születik a kérdésben, végül még egy céldátumot sem sikerült elfogadni a csatlakozás időpontját illetően. Ezt elsősorban a politikai és gazdasági reformok hiányával indokolták, ugyanakkor leszögezték, hogy a Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, ennek demonstrálására pedig egy több milliárd eurós gazdasági csomagot is elfogadtak. Tény azonban, hogy a mostani csúcs ismét a felszínre hozta a közösség egyik régi dilemmáját, amely a bővítés és az elmélyítés kérdése között húzódik. Közben azonban az EU-nak ügyelnie kell arra is, hogy tartózkodó álláspontjával ne szolgálja ki a kínai vagy orosz befolyás térnyerését a régióban.
Az elmúlt időszakban Kína egyre inkább igyekezett az utóbbi évtizedekben megszerzett gazdasági hatalmát a geopolitika területére is kiterjeszteni, amely egyszerre jelent meg a hongkongi önkormányzati rendszer lebontásában, Tajvan egyre intenzívebb fenyegetésében mind diplomáciai, mind pedig katonai értelemben, illetve a Dél-kínai-tengeren végrehajtott erődemonstrációkban. Kína akciói azonban mára egyre több országnál verték ki a biztosítékot, amelyek felismerték a kínai befolyás visszaszorításának fontosságát. Ezen országokat leginkább az Egyesült Államok képviseli, amely az utóbbi időben igyekezett szorosabbra fűzni hagyományos szövetségi kapcsolatait a térségben. Azt ugyan nem tudni, hogy ezek a kísérletek sikerrel járnak-e, az azonban biztos, hogy egyre inkább formálódik egy Kínával szembe helyezkedő tengely az ázsiai régióban.
A nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, közösek az értékek és a sorsok is - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt.
John Kerry volt amerikai külügyminiszter egy francia televíziónak nyilatkozva azzal igyekezett mentegetni a franciákat felháborító AUKUS-megállapodást, hogy Joe Biden elnök nem volt tisztában azzal, mivel jár az egyezség Franciaországra nézve. A kijelentés aztán újabb magyarázkodást szült.