Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a 2025-ös minimálbért és a garantáltált bérminimumot szabályozza.
A minimálbér-emelések nemcsak az alacsonyabb keresetűek jövedelmét növelik, hanem az egész bérskálát felfelé mozdítják, bérfeszültségeket generálva a magasabb kategóriákban is. Az elmúlt években a kékgalléros dolgozók bérei gyorsabban emelkedtek, részben a minimálbér-növekedés és a munkaerőhiány okozta túlkereslet miatt. A következő években a béremelkedés folytatódhat, különösen az alacsonyabb bérkategóriákban - írta a Humán Centrum HR-szolgáltató közleménye.
A várható 3-4 százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés, mondta Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Megállapodott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a 2025-ös minimálbérről és garantált bérminimumról. A VKF 3 éves bérmegállapodást kötött, amelynek keretében 2027-ig ismertté váltak a minimálbérre vonatkozó számok.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, ám a felek nemcsak egy, hanem három évre állapodtak meg. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elárulta a három évre szóló megegyezés részleteit.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - erősítette meg Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az Index-nek a Portfolio értesülését. Az államtitkár lapunk azon értesülését is megerősítette, hogy a munkáltatóknak a megelőző évi minimálbér után kell fizetniük a cégeknek a szociális hozzájárulási adót.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
Zajlanak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) alakulásáról. Miközben a legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nőnek a bérek a következő években, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy mennyien keresik a kötelező legkisebb bért Magyarországon. A következő években érdekes tendencia rajzolódik ki: a Portfolio több forrásból úgy értesült, hogy egyre több lesz a minimálbéres és a bérminimumos az országban, ha megvalósul a gyors bérfelzárkózás.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kőkemény mozgásokra számíthatunk a devizapiacokon.
Gyászol Moszkva szövetségese.
1%-os kamatszintet követel a Fed elnökétől.
Nagy a szél, emiatt gyorsan terjedt.
Kudarcba fulladhat az egész?
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
