Az idei második negyedévben 0,5 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben ugyanúgy, mint az első negyedévben. A szervezet tagországai közül 28-ban áll rendelkezésre második negyedéves GDP-adat, ebből Magyarországé a negyedik legkisebb.
Csak négy uniós tagállamban esett vissza az idei második negyedévben a gazdaság az első negyedévhez képest, és az egyik közülük Magyarország volt (-0,2%), Németországgal párhuzamosan (-0,1%) – derült ki az Eurostat ma közzétett adatbázisából, amely a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat közölte öt tagállam kivételével. Ezzel együtt az éves növekedési adat rangsorában Magyarország (1,3%) a középmezőnybe tartozik.
A várt 2,8% helyett 3,2%-kal nőtt éves szinten a lengyel GDP az idei második negyedévben, a negyedéves bővülés üteme pedig szokatlanul gyors, 1,5%-os volt az első negyedévben mért 0,8% után – tette közzé ma az előzetes adatokat a lengyel statisztikai hivatal (GUS).
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
A magyar gazdaság középtávú növekedési lehetőségeit alapjaiban határozza meg a termelékenység javulása, amelynek meghatározó tényezője a digitális technológiák integrációja. Bizakodásra ad okot, hogy a becslések szerint a digitalizáció fejlődő szakaszában lévő országok kétszer akkora termelékenység-növekedést tudnak elérni ugyanakkora erőfeszítéssel, mint a már fejlettebb országok. Habár a hazai kkv-szektor termelékenysége továbbra is nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól, azonban az utóbbi években az alapvető üzleti szoftverek használata dinamikusan nőtt, ami a dualitás oldódásának irányába hat. A vállalati digitalizáció folytatódása a termelékenység növekedésén keresztül hozzájárul a magasabb potenciális GDP-növekedés eléréséhez.
Idén 1,8-2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre pedig a 3,5 százalékos növekedés mindenképpen elérhető - mondta a pénzügyminiszter szerdán a TV2 Mokka című műsorában. A 2024-es növekedési előrejelzés sávja alapvetően új információ a kormány részéről, és minden korábbinál pesszimistább prognózis. Úgy tűnik, a kormány már lemondott az idei 2,5%-os növekedési céljáról.
A várakozásoktól jelentősen elmaradó második negyedéves GDP-adat után az elemzők többsége nem látja reálisnak, hogy az idén 2,5%-os gazdasági növekedést produkáljon a magyar gazdaság. A friss adat a monetáris politikára és a kötségvetési hiányra is kihathat.
A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az éves összevetésben számolt GDP-bővülés (a kiigazítatlan adatok szerint) 1,5 százalékos volt. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,3 százalékos lendületet produkál a gazdaság, vagyis a valóság jócskán alulmúlta a várakozásokat.
Ellentmondásos folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A GDP-növekedés meghaladhatta a 2%-ot (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ez azonban nagyrészt a bázishatás eredménye, ugyanis a tavalyi recessziós időszakban április és június között mérték a legnagyobb visszaesést. A kormány lassabb, 1,5-2% közötti növekedést vár. Ennek tükrében pedig már nem meglepő, hogy az idei év első három hónapjához képest gyengén teljesíthetett a magyar gazdaság, a kabinet várakozása stagnáló negyedéves GDP-adattal konzisztens.
Az orosz központi bank elemzői várakozásoknak megfelelően 200 bázisponttal, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot pénteken. A kamatdöntő bizottság közleménye szerint felgyorsult az infláció, üteme magasabb a jegybank által vártnál.
Javult, több mint két éves csúcsot ért el az amerikai gazdaság BMI-teljesítménymutatója júliusban az S&P Global Market Intelligence felmérésének előzetes adatai alapján. A javulás azonban kizárólag a szolgáltatóipari szektornak volt köszönhető, mert a feldolgozóipar teljesítménye csökkenésbe váltott.
Az Egyesült Államok áruforgalmi deficitje júniusban 2,5%-kal csökkent, így 96,8 milliárd dollárra mérséklődött - derült ki a Kereskedelmi Minisztérium népszámlálási hivatalának szerdai jelentéséből.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem változtatott idei globális gazdaságnövekedési előrejelzésén a legutóbbi, áprilisi prognózisához képest, míg a jövő évre vonatkozó globális GDP-növekedési várakozását enyhén felfelé módosította.
A legtöbb közép-, kelet- és délkelet-európai régiós (CESEE) országban a gazdasági fellendülés 2024 első negyedévében lendületet vett, az éves növekedés a törökországi 5,7%-os bővüléstől az észtországi 2,4 százalékos visszaesésig terjed. Magyarország az abszolút középmezőnyben van a 2 százalékosra várt GDP-növekedésével. A régióban a gazdasági fellendülés azonban továbbra is egy oldalról fűtött: a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások élénkülnek, de az ipar és az export továbbra is küszködik. Ennek oka a legtöbb vizsgált ország fő kereskedelmi partnerének, Németországnak a gyengélkedése – derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet (WiiW) közép-, kelet- és délkelet-európai régióra (CESEE) vonatkozó nyári előrejelzéséből.
Harmadik egymást követő hónapban csökkent az ipari termelés volumene: májusban 1,1 százalékkal volt kisebb a termelés volumene, mint egy hónappal korábban. Az ipar gyenge teljesítményét általánosságban a szerény exportkereslet okozza, de kirívóan sújtja a szektort az elketromos autózásra való átállás vártnál gyengébb tempója is, ami miatt a hazai akkumulátorgyáraink termelés szabadesésben zuhan.
Májusban az ipar és a kiskereskedelmi forgalom teljesítménye is inkább kellemetlen meglepetést okozott Magyarországon, ami miatt egyre nehezebb gyors GDP-növekedéssel számolni a második negyedévben - írja a havi rendszerességű statisztikai adatok értékelése kapcsán friss elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt a három fontos makroadatot elemeztük, amelyet ma tett közzé a KSH és amely meghatározhatja a magyar GDP-növekedés ütemét is. Ezek az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem. Minderről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról volt szó, hogy Magyarország történelmi csúcsra emelte nettó áramexportját Ukrajna felé. Hogy mi áll emögött, arról Weinhardt Attilával, a Portfolio energiapiaci elemzőjével beszélgettünk.
Valami kimaradt a Joe Biden amerikai elnök és kihívója, Donald Trump televíziós vitáját követő kommentáradatból. Bár fontos, hogy a választók hogyan ítélik meg a jelöltek személyiségét és személyes erősségeit, mindenkinek emlékeznie kellene arra a híres mondásra, miszerint „a gazdaság a lényeg, te hülye!”. A Trump által a vita során hangoztatott egyértelmű hazugságok áradatában a legveszélyesebbek azok voltak, amelyek az ő és Biden gazdaságpolitikai teljesítményére vonatkoztak.
Feladta a minden közgazdasági racionalitást mellőző kísérletét Erdoğan török elnök, amely szerint a magas infláció ellen alacsony kamatokkal lehet harcolni. Újraválasztása után egykori Wall Street-i bankárokat ültetett a jegybank és a pénzügyminisztérum élére, és szabad kezet adott nekik a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavítására. A gazdaságpolitika döntéshozói nagy lendülettel álltak munkába, és a piac ezt látványosan díjazza. Ám az is látszik, hogy a bizalom nem állt helyre a török vezetés kapcsán, a kockázatokat nem is szabad alábecsülni.
A japán kormány jelentősen rontotta a gazdaság idei első negyedévi teljesítményére vonatkozó adatát, miután a frissített statisztikákból kiderült, hogy az építőipar kevesebb megrendelést kapott, mint azt korábban gondolták.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
Nagy pofon elől sikerült kitérni.
Az elnök szerint "külföldi hatalmak" állnak a tüntetések mögött.
Külföldről vennék meg a krediteket.
Nagy gondot okoz a sószennyezés
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
