Jelentősen, 651 milliárd forinttal megemelte a 2025-ös pénzforgalmi hiányra vonatkozó előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve ezzel párhuzamosan az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) átalakította finanszírozási tervét. A mostani bejelentés újabb jele annak, hogy a kormány szép lassan lemond az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásairól, cserébe devizakötvények eladásából fedezné a kieső összeget a finanszírozásban. Kérdés, hogy erről a hitelminősítők tudtak-e, amikor az elmúlt hetekben helyben hagyták a magyar adósbesorolást, hiszen az időzítés miatt elképzelhető, hogy így akart időt nyerni a kormány. Ha így van, akkor is legfeljebb fél évig tudják elodázni a döntést, hiszen ősszel még mindhárom nagy hitelminősítő vizsgálja majd Magyarországot.
Az Euroconstruct szerint 2027-re állhat talpra az európai építési piac a tavalyi visszaesés után.
Az első negyedévben az Európai Unió éves alapon 1,6, negyedéves alapon 0,6%-os GDP-növekedést produkált - az Eurostat friss jelentése magasabb növekedési adatokat jelent az előzetes számoknál. A meglepetésfaktor ugyanakkor rávilágít, hogy az összkép nem igazán lett jobb, egyszerűen Írország abszurd növekedési számai bekerültek a statisztikába. A részletes jelentésből kiderül, hogy a magyar gazdaság alulteljesítő volt, a növekedési rangsorokban a lista végén foglalunk helyet.
Magyarország a 2010-es években a közép-kelet-európai régió középmezőnyének tetejéről annak aljára csúszott az oktatási és egészségügyi közkiadásokat tekintve - derül ki a KRTK legfrissebb Munkaerőpiaci Tükör tanulmánykötetéből. A GDP-arányos kiadások mértéke az időszakban jellemzően stagnált vagy csökkent, amely oda vezetett, hogy több régiós szomszédunk is megelőzött minket, miközben a Nyugat-Európához történő felzárkózás még inkább elképzelhetetlennek tűnik. A ráfordítások ingadozó mértéke a konzekvens állami felzárkóztatási stratégia hiányát mutatja, mely valószínűleg a hazai munkaerő versenyképességének erodálódásához is hozzájárulhatott.
A korábban várt 3,3% helyett már csak 2,9%-os globális GDP-növekedést vár az idei évre az OECD. A növekvő kereskedelmi akadályok, a szigorodó pénzügyi feltételek, a gyengülő fogyasztói és vállalati bizalom, valamint a fokozódó szakpolitikai bizonytalanság okozza a lassulást. Az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó és Kína növekedése jelentősen lassul.
Az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. A ma megjelent GDP-"növekedési" adat megegyezik az előzetessel, ami egy hónapja óriási kellemetlen meglepetést jelentett. A ma megjelent részletes jelentésből már tisztább képünk lehet arról, hogy miért nincs gazdasági növekedési Magyarországon.
A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.
Zsiday Viktor szerint a kormány a 2026-os parlamenti választások előtt, akár már idén ősztől költségvetési költekezésbe fog kezdeni annak érdekében, hogy megnyerje a jövő évi választásokat. A profi befektető szerint viszont az a nem mindegy, hogy ezt milyen környezetben teszi, a nemzetközi piacok elfogadják-e vagy sem. Ha egy olyan környezetben próbál majd meg osztogatni a kormány, amikor a piacok nem támogatóak, akkor abból csúnya baleset lehet szerinte. A szakember beszélt az idei növekedési lehetőségekről, a gazdaságpolitika irányításáról is.
Márciusban az ipari termelés jelképes mértékben, 0,1%-kal haladta meg a februárit. Az első negyedév alapján kijelenthetjük, hogy a GDP visszaesésében a szektor szenvedésének kiemelkedő szerepe van.
Drasztikusan, 16 százalékra csökkent a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által megkérdezett azon magyarországi cégek aránya, amelyek növelni tervezik fejlesztési kiadásaikat, miközben 30 százalék visszafogná azokat. A mínusz 14 százalékos egyenleg a legkedvezőtlenebb adat 2010 óta, azaz a pénzügyi világválság óta - derül ki DUIHK tavaszi konjunktúrajelentéséből. Arra a kérdésre, hogy ma ismét Magyarországra vinnék-e beruházásaikat, a megkérdezettek cégvezetők 78 százaléka igennel válaszolt. Tavaly még 80 százalék volt ez a ráta, vagyis négy év alatt tíz százalékponttal csökkent a mutató.
Csalódást keltő lett az első negyedéves magyar GDP-adat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (egy hónappal ezelőtt publikált) negyedév/negyedév alapon várt 0,8% körüli növekedését is jócskán alulmúlta. Ezek után kerestük meg a szaktárcát, hogy készülnek-e a 2025-ös és 2026-os GDP-prognózis felülvizsgálatára.
Az első negyedévben az eurózóna GDP-je 0,4%-kal haladta meg az előző negyedévit, élénkülést mutatva a 2024 végi 0,2%-hoz képest. Előzetesen ugyanezt a 0,2%-ot várták a mostani adatközléstől is, tehát az adat pozitív meglepetést jelent. Az EU országainak eddig ismert GDP-adatai közül a magyar a legkisebb, az egyetlen, amelyik visszaesést mutat.
A német gazdaság az év eleji növekedésnek köszönhetően elkerülte a recessziót, a francia gazdaság szintén hajszálnyi növekedést tudott felmutatni az első negyedévben, Olaszország pedig az előzetes várakozásokhoz képest kissé erősebb számmal rukkolt elő.
A várakozásokat jelentősen alulmúló adat érkezett a magyar gazdaság első negyedévéről. Az elemzők a váratlan GDP-zsugorodás láttán "pocsék, kiábrándító, gyenge" teljesítményről értekeznek, a helyzetet vergődésként is lehet értékelni egyesek szerint. Egyúttal tovább rontják lefelé a 2025-ös évre vonatkozó GDP-várakozásukat, nem kizárt, hogy az idei növekedés nem 1-essel fog kezdődni.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. Bár a monetáris tanács a várakozásokkal teljesen egybeeső döntést hozott, valószínűleg mégsem volt izgalommentes, hiszen egy igen zűrzavaros áprilist kellett végigrágni hozzá. Éppen ezért érdekes lesz majd a jegybanki helyzetértékelés és előremutató kommunikáció.
Donald Trump korábban fake newsnak nevezte a hírszerzési jelentéseket.
A tengervíz pH növekedésének számos káros hatása van a tengeri élőlényekre.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Súlyos veszteségeket mutatnak a jelentések.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
