Oroszország és Fehéroroszország idén ismét megtartja a Zapad hadgyakorlatot, ami azt jelenti, hogy legalább átmenetileg biztosan visszatérnek az orosz katonák Ukrajna északi szomszédjába.
Egyelőre úgy tűnik, Amerika, London és Párizs nem adnak engedélyt Kijevnek arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel lőjék Oroszország belső területeit, a téma azonban továbbra is pörög az orosz médiában, politikában, hiszen Moszkva úgy véli, a felhatalmazás csupán idő kérdése. Vlagyimir Putyin orosz elnök pár napja azt mondta: ha kiadja a NATO az engedélyt, Oroszország úgy tekinti, hogy beléptek az ukrajnai háborúba az érintett országok, ennek megfelelően válaszcsapást indít. Az MK.ru összegezte, milyen lépéseket tehet meg Oroszország, ha Ukrajna elkezdi ATACMS- és Storm Shadow rakétákkal lőni belső megyéiket.
Háborúk. Megint egy cikk a háborúkról. Tudom, Önökkel olvasom én is folyton, amint egy újabb neves szakértő háborút jósol, akár a Közel-Keletre, akár Európába, és úgy egyáltalán, a nagy Harmadikat a világnak. Előre bocsátom, ez írás is, ha csak nyomokban is, de tartalmazni fog némi „háborús pszichózist”. E cikkben, illetve a remélten kibontakozó szakmai párbeszéddel azt kívánom megválaszolni, miért hallunk egyre többet galliumról, germaniumról, ritka földfémekről és olyan kritikus alap- és nyersanyagokról, amikről amúgy talán nem is kéne, s ezeknek mi köze a potenciális fegyveres konfliktusokhoz, vagy miért szerepel az Orbán Viktor által az elmúlt héten jelentősen reflektorfénybe helyezett Draghi-jelentésben sarkalatos pontként, hogy az EU-nak csökkentenie kell függőségét a létfontosságú ásványok terén.
Friss térképeket közölt a War Mapper a Kurszk régióban zajló orosz ellentámadásról, illetve a donyecki harcokról.
Oroszországot nem lehet katonailag legyőzni – közölte Olaf Scholz német kancellárral Kasszim-Jomart Tojakev kazah elnök az európai vezető asztanai látogatása során.
A Wizz Air jelentős utasszám-növekedésre számít a következő évben, különösen az új közel-keleti útvonalaknak köszönhetően. Váradi József vezérigazgató a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy globálisan 15-20%-os növekedést várnak.
Valami elromlott Európával kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök áprilisi, a Sorbonne-on elmondott beszédének központi részeként arra figyelmeztetett, hogy Európa halandó, „meghalhat”. Sokan úgy érzik, hogy sürgősen szükség van egy új gondolkodásra, új vezetésre és új ötletekre, de nehéz megmondani, hogy ezek hol lelhetők fel. Az új ötletek megalkotásához, az új elvek kialakításához nyílt vitára van szükség. Európa azonban továbbra is a konszenzusos politika megszállottja, és így megrekedt a berlini és párizsi hivatalos körök és elit által propagált butító ortodoxiában. Ez azt jelenti, hogy Európa jövője attól függhet, hogy Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország létrehoz-e egy új politikai súlypontot.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egyre aggasztóbbnak tartja, hogy Oroszország titkos információkat és technológiát oszt meg Iránnal, amely segítheti Teheránt a nukleáris fegyverek gyártásában. Cserébe Irán ballisztikus rakétákat szállít Moszkvának, amelyeket az ukrajnai háborúban használhat fel. Joe Biden elnök kijelentette, az Egyesült Államok minden eszközt bevetnek, hogy megakadályozzák az iráni atomfegyverek gyártását – számolt be a Bloomberg.
Az orosz külügyminisztérium állítása szerint a Nyugat döntést hozott Ukrajna felfegyverzéséről nagy hatótávolságú rakétákkal, amelyekkel Oroszország területét is támadhatnák. Ezt az információt Szergej Rabkov orosz külügyminiszter-helyettes osztotta meg a TASZSZ hírügynökséggel szombaton.
A kínai hadsereg elítélte, hogy két német hadihajó áthaladt a Tajvani-szoroson, az incidenst biztonsági kockázatnak minősítette. A Népi Felszabadítási Hadsereg közleményben tudatta, hogy haditengerészetük és légierejük végig figyelemmel kísérte és figyelmeztette a hajókat.
Az észak-koreai állami média képeket hozott nyilvánosságra az ország urándúsító komplexumáról. A felvételek Kim Dzsong Un vezető látogatása során készültek.
Több orosz hadihajó és katonai repülőgép haladt át az elmúlt napokban a brit partok közelében. A hajókat és a repülőket, amelyek nem léptek be brit felségterületre, a brit királyi haditengerészet és a királyi légierő (RAF) összehangolt művelet keretében több napon át követte - közölte csütörtökön a londoni védelmi minisztérium.
A több mint 170 milliós Bangladesben augusztusban váratlan gyorsasággal megbukott a frissen megválasztott kormány, ami alaposan felborította a geopolitikai helyzetet a térségben. A dél-ázsiai országban ugyanis Sejk Haszina Vazed vezetésével egy stabil(nak tűnő) rendszer alakult ki, jól behatárolható irányvonalakkal. A miniszterelnök-asszony távozásával viszont az általa képviselt berendezkedés is kétséges helyzetbe került, ez pedig komolyan kockáztatja a viszonyt a nagy szomszéddal, Indiával.
Részvénykibocsátásra készül az egyik közel-keleti légitársaság, az Etihad Airways, amely az első Öböl-menti légitársaság lehet a tőzsdén – írja a Reuters. Az Abu-Dzabi központú légitársaság legkorábban 2025-ben debütálhat a tőzsdén.
Friss térképet közölt a kurszki harcokról Julian Röpcke német újságíró, OSINT-elemző: helyszíni felvételek alapján megállapítja, hogy Koronyevó térségében számottevő orosz ellentámadás zajlik, az ukrán csapatokat teljesen kettévágják Sznagoszty térségében.
Augusztus 30-án Vietnam és a Fülöp-szigetek megállapodott egymással a katonai és védelmi kapcsolatok elmélyítéséről. A felek abban is egyetértettek, hogy a jövőben fokozzák a tengeri biztonsági együttműködésüket. Phan Van Giang vietnami és Gilberto Teodoro Fülöp-szigeteki védelmi miniszterek azt is bejelentették, hogy még 2024-ben a védelmi kontaktus elmélyítéséről szándéknyilatkozatot kívánnak aláírni. A két távol-keleti ország közeledése komoly kérdéseket vet fel a feszült régióban, ahol persze mindegyik térségi nagyhatalomnak megvan erről a maga a véleménye.
A világ népességének csaknem egyötöde vízhiányos területeken él, egyelőre főként a fejlődő országokat érinti ez a probléma. Az éghajlatváltozás és a növekvő vízigény miatt rövidesen globális problémává nőheti ki magát a vízhiány, ami véres háborúkhoz is vezethet. Az emberiség egyik legnagyobb kihívása lehet tehát a következő évtizedekben a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítása, van azonban egy jó hír: létezik egy izgalmas technológia, ami nagy mértékben hozzájárulhat a probléma megoldásához. És ami még ennél is izgalmasabb: az egyik élen járó vállalat tőzsdén van, lehetőséget nyújtva a befektetőknek arra, hogy kivegyél a részüket a sztoriból.
Azerbajdzsán és Örményország között az elmúlt években többször is súlyos fegyveres konfliktus alakult ki, ennek az eredménye pedig az lett, hogy a korábban autonóm területként létező Hegyi-Karabahot teljesen bekebelezte az azeri haderő. A felek ezzel még nem állapodtak meg egymással, de úgy tűnik, hogy már ez sincs messze – számolt be a Hürriyet Daily News.
A The Guardian szerint Irán figyelmeztette Moszkvát arra, hogy a kaukázusi határviták során nem álljon be Azerbajdzsán mellé. A jelzés egyben azt is mutathatja, hogy az új teheráni vezetés hajlandó keményebb álláspontot megfogalmazni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Több kedvezőtlen fejlemény is borzolja a kedélyeket a Mol körül, lehet itt gondolni az adókörnyezet alakulására, vagy akár a Lukoil-ügy kapcsán újra fókuszba kerülő ellátásbiztonság kérdésére. Érkeznek is az elemzői reakciók, reagálnak a befektetők, hetek óta esik az árfolyam – olyan csúnya a helyzet, hogy nemrég egy nagyon hosszú emelkedő trendet tesztelt a részvény, ráadásul egyes szakértők szerint az osztalék is veszélybe kerülhet. Elemzésünkben utánajárunk, hogy tényleg eljött-e az idő a kiszállásra: megvizsgáljuk az iparági környezetet, utánajárunk, hogy a versenytársak körében olcsónak számít-e a Mol, és ami talán a legfontosabb: mire lehet szükség ahhoz, hogy megforduljon az eső trend?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Lehetetlen elképzelés.
Több fontos adat is érkezett a nap folyamán, ezekre pozitívan reagáltak a befektetők.
Hogy kerülhetett be egy újságíró a titkos csoportba?
Számos létesítmény kapott védelmet.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
