Kína hajlandó közeledni az Egyesült Államok felé, miután a két ország a múlt héten megerősítette a kétoldalú kommunikációs csatornák újbóli megnyitásának fontosságát. A nagyhatalmak között már hosszú ideje megszűnt a katonai párbeszéd – írja az MTI.
Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében MNB-elnök, majd hangsúlyozza: „A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.”
Az Európai Unió 2021-ben indította el a Global Gateway nevű kezdeményezését, amely a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI) hasonlóan infrastrukturális beruházásokon keresztül huzalozná újra a világot. EU-tisztségviselők szerint az eddigi eredmények a harcias retorika ellenére szerények, belső viták és ellentétek miatt. Sokan azonban már látni vélik a fényt az alagút végén.
Érdekes különbség a nyugati és a kínai kultúra között, hogy utóbbi kifejezetten szereti több ezer éves szólásmondásokkal megindokolni 21. századi gazdasági döntéseit. Meg kell hagyni, van abban valami keleti romantika, amikor egy-egy prezentáció valami magvas Konfuciusz-bölcsességgel kezdődik, de ha jobban belegondolunk, furcsán néznénk arra a nyugati szakértőre, aki – mondjuk – egy jó kis Szókratész-idézettel kezdené üzleti modellje bemutatását. Így magam is némi lábrángással hallgattam, amikor múlt héten egy kínai kolléga új selyemúttal kapcsolatos előadása nem is kezdődhetett mással, mint a szokásos ideillő mondással: „Ha gazdaggá akarsz válni, először utakat kell építened!” De sikerült?
Az Egyesült Államok az erőszakos cselekmények megnövekedett kockázata miatt az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki csütörtökön a külföldön tartózkodó állampolgárai számára.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk negyedik részében elhagyjuk a „kis” országokat, és belekezdünk a regionális nagyhatalmak bemutatásába. Aktuális az, hogy az egyébként is meglehetősen komplex izraeli-török kapcsolatok kerüljenek terítékre, hiszen a Hamász október eleji támadása ismét előtérbe helyezte a két állam közötti fő konfliktusforrást, a palesztinok kérdését.
Az izraeli parlament pénzügyi bizottsága 6 milliárd dolláros állami garanciát hagyott jóvá az izraeli légitársaságok háborús kockázati biztosítására - írja a Reuters.
A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.
Ray Dalio, a Bridgewater Associates hedge fund alapítója kedden úgy fogalmazott, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonya "a vörös vonal határán van", bár a guru a jelenlegi helyzetben nem tartja valószínűnek, hogy háborúra kerülne sor.
A Maldív-szigeteken szombaton tartottak választásokat, ahol a turistaparadicsom következő elnökéről dönthettek a választók. A világpolitikai szempontból jelentéktelennek tűnő szavazáson azonban összecsapott az indiai és a kínai geopolitikai akarat, ezért nagy figyelmet kapott. A South China Morning Post arról írt, hogy a voksolás Peking nagy győzelmét hozta.
Magas rangú találkozót tartott Kína és Pakisztán, amelyen a muszlim országban megvalósítandó Övezet és Út (Belt and Road Initiative – BRI) projektekről esett szó. Iszlámábád tett néhány javaslatot a jövőbeli beruházásokról, ám ezt Peking határozottan elutasította. Szakértők szerint ez a Pakisztánban tapasztalható romló közbiztonságinak és a politikai bizonytalanságnak köszönhető – írja a Nikkei Asia.
Azerbajdzsán Hegyi-Karabahot térdre kényszerítő villámoffenzívájával kapcsolatban Irán óva intett hétfőn "a geopolitikai átrendeződésektől" a Kaukázusban, elismerte azonban Baku szuverenitását egykori szakadár régiója felett.
A nemzetközi figyelem nem nagyon irányul arra, hogy regionális szinten milyen hatásokat gyakorol majd az örmények és azeriek közötti konfliktus Hegyi-Karabahban. A legtöbb megközelítés arra koncentrál, hogy a kérdés két kaukázusi ország harca egy rendkívül elszigetelt régióért, amelyet mindketten maguknak követelnek. A háttérben azonban az itteni események a globális szereplőkre is nagy hatást gyakorolnak - írja a Forbes.
A 21. század egyik geopolitikai csatározásainak egyik legfontosabb színtere lehet az Északi-sarkvidék. Sokan úgy tekintenek a területre, mint a nagyhatalmi versengés egy újabb területe, ahol az értékes lehetőségek megszerzésére törekednek a globális szereplők. A fokozódó figyelem azt eredményezi, hogy olyan ismeretlen területek, vagy elfeledett szigetek kapnak növekvő figyelmet, mint például a Skandináv-félszigettől északra helyezkedő, Norvégia szuverén területének számító Spitzbergák szigetcsoport. A kicsivel több mint 61 000 négyzetkilométeres szigetcsoport ismert még a norvég nevén is, a helyiek Svalbard néven emlegetik. De hogy tudott ez a kétharmad magyarországnyi, kevesebb mint 3000 fős lakosságú, rendkívül hideg és elhagyatott terület a globális térkép kiemelt helyére kerülni? Ezt fogjuk most megnézni az elemzésünkben.
Felemás várakozásokkal indult az idei G20 találkozó Indiában. Az amerikai Council on Foreign Relations (CFR) például kifejezetten pesszimista kilátásokat fogalmazott meg csúcs előtt. A kritika szerint a szervezet már nem tudja betölteni a neki szánt szerepkört és a korábbi csúcsidőszakhoz képest jelentős visszaesés tapasztalható. Ennek ellenére a tárgyalások nem tekinthetők sikertelennek, számos pontban előrelépéseket tudtak megállapodni, viszont egyértelműen India profitált belőle a legtöbbet.
Futótűzként terjedt el a sajtóban Vivek Ramaswamy republikánus elnökjelölt-aspiráns meghökkentő nyilatkozata, mely szerint a megszállt ukrán területeket átadná Oroszországnak, Tajvant pedig Kínának. Van geopolitikai realitása egy ilyen kijelentésnek, vagy csak újabb populista ígéreteket hallhattunk? Egyáltalán mit jelentene az USA nemzetközi helyzetére nézve az, ha valóra válnának a 38 éves gyógyszermágnás elképzelései? Nézzük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy a magyar állam már most elkezdte a felkészülést, hogy 2025-ben és 2026-ban nagy mennyiségű állampapír futamideje jár majd le és ez komoly kiadásokkal jár. Vendégünk Beke Károly, a Portfolio makroelemzője. A második részben a marokkói földrengés volt a téma, amelynek egy érdekes és szomorú momentuma, hogy a kormány nem fogad el minden segítséget, amit az országok felajánlanak. Ennek pedig a hivatalos indokláson túl lehetne geopolitikai okai is. Erről Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.
Túl sokat fektettek már Kínába, miközben az ország gazdasága továbbra is döcög - ezzel szemben Indiában van tere a befektetéseknek, mondta a Morgan Stanley egyik vezetője.
Egyre kisebb az esélye, hogy Kína utoléri az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb gazdaságává válik, és az is lehet, hogy ez soha nem fog tartósan bekövetkezni – írja a Bloomberg.
A BRICS 2009-ben alakult a feltörekvő piacgazdaságok csoportjaként és mára a fejlődő világ, illetve globális dél képviseletének egyik vezető hangadójává vált a világ ügyeiben. Az országcsoportosulás jelenleg a világ népességének körülbelül 41 százalékát teszi ki, míg a világgazdaságnak csak a 26 százalékát. Az új országok felvételével a BRICS súlya eltolódik: a világ népességének 46 százalékát kitevő fórumot fog jelenteni, míg a gazdasági súly valamivel 29 százalék fölé fog emelkedni. Nincs kétség, ezek alapján egy nagyon komoly súlyú világszervezetet jelenthetne a jövőben az informális csoport, azonban félő, hogy a felek közti ellentétek miatt nem fog tudni formális gazdasági és politikai szövetségként működni. Ez a probléma az új tagokkal csak növekszik, kérdés, hogy a frissen meghívott kisebb súlyú országok melyik csoport felé fognak húzni.
Kis pluszban zártak az indexek.
Háromnapos gyász jön Ausztriában.
Holnap tehetnek javaslatot.
Emelkednek is rá a tőzsdék.
Már csak 3-6 hónap a lemaradás.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
