Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
A gombás megbetegedések Covid-járvány óta tapasztalható elterjedése aggodalommal tölti el a szakértőket. A Bloomberg elemzésében új adatokra támaszkodva bemutatta, hogy az ilyen jellegű betegségek földrajzilag egyre nagyobb területen ütik fel a fejüket. A kutatások arra is rámutattak, hogy egyes gombafajták terjedését fokozhatja a globális felmelegedésnek köszönhető egyre magasabb hőmérséklet.
A Japánban található Fudzsi-hegy szokatlanul sokáig hómentes idén, ami aggodalomra ad okot a klímaváltozás hatásai miatt - írta a CNN.
Az éghajlatváltozás jelentős szerepet játszott a 2022-es európai hőhullám halálos áldozatainak számában - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás szerint az akkori forró nyár során bekövetkezett 68 000 hőség okozta halál több mint fele az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítható - jelentette a The Guardian.
A Föld népességének a legvagyonosabb 1%-a rendkívül nagy mértékben felelős az emberiség szén-dioxid kibocsátásáért ezzel pedig különösen megnehezíti a kibocsátások kordában tartását és a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél megtartását - derül ki a brit Oxfam jelentéséből, amelyben a leggazdagabb emberek befektetéseiből, valamint ugyanezen réteg magánrepülőgépekből és jachtokból származó környezetkárosítását vetették össze a világátlag kibocsátásával.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
A légköri üvegházhatású gázok koncentrációja 2023-ban minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly aggodalomra ad okot a szakemberek szeirnt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a szén-dioxid felhalmozódása az elmúlt két évtizedben példátlan ütemben, több mint 10 százalékkal nőtt - írta meg a The Guardian.
Egy új, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása jelentősen befolyásolhatja az óceánok áramlatait A kutatók szerint a távoli múltban az északi tengerekbe áramló olvadékvíz már okozott jelentős változásokat az óceáni áramlatokban, ami Észak-Európában jelentős hőmérséklet-csökkenéshez vezetett és alapjaiban befolyásolta a Föld hőmérsékletét - jelentette a PHYS.org.
Egy legújabb ENSZ-jelentés szerint már csak néhány év van hátra, hogy teljesíteni tudjuk, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot, amelyet a párizsi klímaegyezményben rögzítettek. A világ azonban egyelőre „katasztrofális” hőmérséklet-emelkedés elé néz, amely akár a 3 fokot is elérheti – írja a Financial Times.
A globális felmelegedés jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát és az ebből eredő halálozások számát világszerte. Egy friss kutatás szerint évente akár 12 ezer többlethalálozás is köthető a tűzből származó füst belélegzéséhez - írja a The Guardian.
Több mint 40 klímatudós sürgette az északi országok minisztereit, hogy akadályozzák meg, hogy a globális felmelegedés jelentős változásokat okozzon az Atlanti-óceán egyik áramlásában. Ez ugyanis hirtelen változásokat idézhet elő az időjárási mintákban és károsíthatja az ökoszisztémákat - számolt be a Reuters.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban általában szinte kizárólag az hangzik el, hogy mekkora terhet jelentenek a bolygóra nézve, milyen közvetlen hatással vannak a földi hőmérsékletre. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a földi ökoszisztémák természetes adottságaikból fakadóan képesek lehetnek ezen gázok, különösen a legnagyobb környezeti terhet jelentő szén-dioxid semlegesítésére. Kutatások alapján ez az évezredek óta harmonikusan működő rendszer hatékonyan tartotta körforgásban a földi élőlények által kibocsátott szén-dioxidot. Viszont a friss tanulmányok arról árulkodnak, hogy az elmúlt évek kiugróan magas hőmérséklete veszélybe sodorta a Föld ezen természetes védekező mechanizmusait.
Egy új, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az óceánok mélyén zajló hőhullámok jelentőségét eddig alulbecsülték a kutatók. Ezeknek a mélyen zajló hőmérsékleti anomáliáknak a nagy többsége valójában független a felszíni hőmérséklettől. Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CISRO) és a Kínai Tudományos Akadémia közös kutatása rávilágít a tengeri felmelegedés egy olyan területére, amelyet eddig nagyrészt figyelmen kívül hagytak a szakemberek.
A héten híradások sora számolt be az Atlanti-térséget, és rendhagyó módon Európát is érintő hurrikánokról. A Milton hurrikánt Floridában történelmi evakuáció előzte meg, ahol a hatóságok az évszázad legnagyobb viharára készültek. A Miltonnal párhuzamosan, az amerikai kontinenst elkerülő, Európa felé terjedő Kirk hurrikán csütörtökön heves széllökésekkel érkezett meg Délnyugat-Európa partjaihoz, ahol több helyen is készenlétben állnak az esetleges árvízhelyzet miatt. Ahogy a legtöbb extrém időjárási jelenségnél, a hurrikánok esetében is kulcsszerepe van a globális felmelegedésnek, és a szakemberek szerint a jövőben nem csak a észak-amerikai és a Karibi-térséget fenyegethetik a hasonló veszélyek. Elsőre ugyan meglepőnek tűnhet hurrikánok Európára gyakorolt hatásáról beszélni, a klímaváltozás következményeként a tudományos megfigyelések szerint a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak az extrém viharok az európai kontinensen is.
Egymás után két nagy erejű hurrikán is lecsapott az Egyesült Államok déli részére, ami komoly aggodalmakat kelt a világon. A jelenség azért is különösen aggasztó, mivel mind a Helen, mind pedig a Milton viharos sebességgel, mindössze egyetlen nap alatt Saffir–Simpson-féle hurrikánskála szerint a leganalacsonyabb 1-es szintről minimum 4-esre emelkedtek. A National Geographic írt a jelenség mögött húzódó okokról egy részletes magyarázatot.
Az Antarktisz egyes részein a növényzet terjedése sokkal gyorsabb ütemű, mint azt korábban a tudósok feltételezték. A klímaváltozás hatása a régióban megdöbbentette a kutatókat, akik szerint a kontinens legészakibb részén, az Antarktiszi-félszigeten a növényzettel borított terület tízszeresére nőtt az elmúlt négy évtizedben - írja a Sky News.
Az ausztrál bányamágnás Andrew Forrest, a Fortescue alapítója és ügyvezető elnöke radikálisabb lépéseket sürget a klímaválság kezelésére. A CNBC műsorában adott interjújában kifejtette, hogy a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél helyett 2040-re kellene elérni ezt a célt - írta a Cnbc.
Csaknem kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme 2005 óta, és tavaly már az óceánok felszínének több mint ötödén tapasztaltak jelentős hőhullámot - derült ki az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának az óceánok állapotáról hétfőn közzétett jelentéséből.
Az idei év eddig időjárás szempontjából rendkívül változékony volt. Nyáron az egymást követő hőhullámok Magyarországon kiterjedt aszályokat, majd a szeptemberben érkező, rengeteg csapadékkal járó ciklon egész Közép-Európában több évtizede nem látott áradásokat eredményezett. Hiába kezdődött csak néhány hete az ősz, a meteorológusok már az idei télre várható időjárásra próbálnak előrejelzéseket készíteni a jelenleg megfigyelhető légköri folyamatokra támaszkodva. A Severe Weather Europe elemzése alapján megnéztük, milyen időjárás várható Európában és a Föld északi féltekéjén.
A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért kezdeményezés keretében 11 meghatározó hazai tudós kongatja a harangot egy nyilatkozatban a klímaváltozás és annak következményei miatt. Többek között azt hangoztatják: káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.
Majdnem megszökött az országból.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Az inflációs adat után nagy erősödést követett a gyengülés.
Több mint 100-an vesztették életüket.
Kijev lépett is emiatt.
Ezen a frontvonalon még nem használták.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
