Február első felében még aggódva figyelték a befektetők a görög és az ukrán eseményeket, a hónap végére azonban mindkét fronton átmeneti megoldás született, aminek leginkább az európai tőzsdéken látni az eredményét: szinte válogatás nélkül veszik a befektetők az európai részvényeket.
A görög miniszterelnök "verbális támadást" intézett Spanyolország ellen, ezért a spanyol kormány hivatalosan kérte az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnökét is, hogy ítéljék el Alekszisz Ciprasz kijelentését - írta internetes oldalán az El Mundo című spanyol napilap vasárnap.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pénteken üdvözölte, hogy a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) megszavazta a görög mentőprogram meghosszabbítását, és azt ígérte, hogy "keményen fog dolgozni Görögország megváltoztatásán".
Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken nagy többséggel megszavazta a görög mentőprogram meghosszabbításáról szóló kormányzati javaslatot.
Úgy tűnik, nem nagyon nyugtatta meg a görög betéteseket az EKB-val folytatott tárgyalások pozitív fejleményei, ugyanis januárban újabb 12,2 milliárd euróval csökkent a görög bankokban lévő betétállomány - számolt be a Reuters.
A Görögországgal kötött hitelmegállapodás négy hónapos meghosszabbítása fejében Athén valójában elfogadta, hogy a hitelnyújtók - ténylegesen a trojkát alkotó intézmények - folyamatosan ellenőrizhetik a görög költségvetés alakulását - ezt Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa mondta el az MTI-nek.
Az Európai Központi Bank hajlandó ismét elfogadni a görög kötvényeket finanszírozási fedezetként, amennyiben Athén tartja magát reformígéreteihez - mondta az Európai Parlament képviselői előtt mondott beszédében Mario Draghi, a központi bank elnöke a Reuters beszámolója szerint.
Miután a görög kormány tervezett reformjairól szóló listájának nemzetközi hitelezői tegnap zöld utat adtak, megkezdődhetnek a pénzügyi program négyhónapos meghosszabbításához szükséges tagállami eljárások is. A nemzeti parlamentek várhatóan a héten megszavazzák a görög kérelmet, így Görögország a most szombaton lejáró megállapodás után sem marad program és európai támogatás nélkül. A görög tervek a hírek szerint egyelőre nem túl konkrétak a számok tekintetében, azonban a Bruxinfo értesülései alapján összeszedtük, eddig mit lehet tudni arról a bizonyos listáról.
Miután a sajtóban már hétfőn késő este kiszivárgott a görög kormány reformintézkedéseinek listája, Athén ma közzétette a hivatalos dokumentumot. Az euróövezet pénzügyminiszterei egy telefonkonferencia keretében döntöttek is a reformtervezetről és jóváhagyták azt, így következő lépésben az eurózónás tagállamok parlamentjeinek kell megszavaznia a kérelmet. Az Eurócsoport döntését követő nyilatkozatokból kiderül, a benyújtott tervezet nem igazán konkrét, így Görögország sorsa az elkövetkezendő két hónap alatt dőlhet inkább el, amíg is a görög kormánynak részletes tervekkel kell előállnia. Az Eurócsoport elnöke emlékeztetett: ez még csak az első lépés, a tényleges megállapodásig még sokat kell dolgozniuk a feleknek az ügyön. Kilátásba helyezte: a feltételek teljesülése esetén nem zárják ki a további görög adósságelengedés lehetőségét a jövőben, azonban ettől még messze vagyunk.
A JP Morgan amerikai nagybank friss becslése szerint a görögök a múlt héten 3 milliárd eurónyi betétet vontak ki a bankokból.
Az eurózónás pénzügyminiszterek kedden, egy telefonkonferencia keretén belül fogják megvitatni a görög kormány által várhatóan ma estig előkészített, reformok szóló listát - mondta el ma Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője. Az athéni kormány hétvégi tervezetének nem hivatalos verzióját ismerő források azonban továbbra is homályosnak és nem elég részletesnek tartják az elképzeléseket.
Jobb helyzetben van a közép-kelet-európai régió, mint korábban, ha esetleg a görög válság tovább gyűrűzne vagy a görögök kilépnének az eurózónából, de az egyes országok eltérő védettséget élveznek - vélekednek a Bank of America Merrill Lynch elemzői. A londoni közgazdászok friss anyagukban arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország ellenállóképessége erősödött a leginkább az elmúlt években.
Néhány napja még hallani sem akart a görög kormány a február végén lejáró EU-s hitelprogram meghosszabbításáról, de a péntek esti rendkívüli eurózóna pénzügyi csúcstalálkozón mégis ezt kérték és meg is kapták az európai partnerektől. A támogatási program négy hónapos hosszabbítása az eddigi program felülvizsgálatának lezárását és a görögök további terveinek tisztázását is segíti, feltéve, hogy jövő hétfőre egy megfelelő tartalmú reformtervet tesznek le az asztalra. Az európai partnerek gyanakvását azonban jól mutatja, hogy egy jelentős pénzösszeg felhasználását megváltoztatták, a négy hónapos időszak pedig egyelőre nem kezeli annak a pénzügyi "lyuknak" a problémáját sem, ami a hitelprogram lejártával előáll. Egyelőre ugyanis nem világos, hogy lesz-e harmadik görög mentőcsomag is - derül ki a Bruxinfo terjedelmes beszámolójából.
Kulcsfontosságú ülésre került sor ismét Brüsszelben az euróövezet pénzügyminiszterei között, Görögország ügyében. A találkozó előtt megjelent hírek és nyilatkozatok vegyesek voltak, de késő estére megszületett az egyezség. Ennek értelmében az Eurócsoport tagjai úgy határoztak, hogy négy hónappal meghosszabbítják a Görögországgal kötött hitelmegállapodást. Athénnak keddig kell letennie a részletes intézkedéscsomagot az asztalra, és áprilisig kell erről megállapodnia a nemzetközi szervezetekkel.
Ahogy az már kedden és szerdán is kiszivárgott, a görög kormány benyújtotta a hitelszerződés 6 havi meghosszabbítására vonatkozó kérelmét. Ugyanakkor egyelőre nem világos, ez mennyire jelent előrelépést, mivel a görögök továbbra is a jelenlegiektől eltérő feltételekhez kötnék a megállapodást, így kérdéses, hogy az igényelt feltételekre az eurózónás pénzügyminiszterek rábólintanak-e. A friss hírek szerint a németek ellenzik a tervet. Az EKB pedig tegnap döntött: még két hétig biztosan lélegeztetőgépen tartja a görög bankokat.
Az biztos, hogy már közel állunk hozzá egy német lap értesülései szerint. Ugyanis a legújabb hírek már arról szólnak, hogy az EKB tőkekivonási korlátozást vezetne be a görög bankbetétekre. Mindeközben az EKB és a görög kormány már cáfolta is a hírt.
Két héttel meghosszabbította az Európai Központi Bank a görög bankoknak nyújtható sürgősségi likviditási segítséget (ELA), azonban annak keretén csupán 3 milliárd eurót emelt, ami így 68 milliárd eurót tesz ki.
A görög parlament szerdán megválasztotta államfőnek Prokopisz Pavlopuloszt. Ő a 85 éves Karolosz Papuliaszt követi az államfői székben, akinek március 13-án jár le a második ötéves mandátuma. Az államfő mindössze reprezentatív hatáskörrel bír Görögországban.
A németek nyomást próbálnak gyakorolni az Európai Központi Bankra, hogy ne terjessze ki tovább a sürgősség hitelkeretét Görögország számára - jelentette a Reuters belső jegybanki forrásokra hivatkozva. Ha ebben sikerrel járnának, azzal a görögöket azonnal térdre kényszerítenék, vagyis rögvest bele kéne menniük a számukra nem tetsző hitelprogram kiterjesztésébe.
Bár alapvetően csalódást keltő tárgyalásokon vannak túl a felek, mégis van néhány halvány jel, amelyek szerint az utolsó pillanatban születhet valamiféle megállapodás Görögország és az Európai Unió között. A megállapodás a görög bankoknak sem ártana, tekintve, hogy múlt héten új erőre kapott a betétkivonási hullám.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Csak egy deviza tudta lepipálni.
Az állami cégeket érinti, a személyi jellegű kiadásaikat.
Kőkemény mozgásokra számíthatunk a devizapiacokon.
Különleges létesítményről van szó.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
