Verik az asztalt Brüsszelben a magyar kormány miatt, azonnali lépést követelnek az Európai Tanácstól

415 igen, 193 nem és 28 tartózkodás mellett kedden elfogadták a "Magyarország által az Unió alapértékeit súlyosan sértő magatartás egyértelmű kockázatának fennállása" című beterjesztést, amellyel az Európai Tanácsot akarják motiválni arra, hogy tovább engedje a 7-es cikkely élesítését.

Hangsúlyos, hogy ez még mindig a cikkely első bekezdése, amely csak az alapértékek sérülésének kockázatáról szól, és ezt az Európai Parlament már 2018-ban elfogadta. Az eset azóta is a tagállamok előtt van, hiszen ahhoz, hogy hivatalosan is folytatódhasson a folyamat,

a szóban forgó országon kívül mind a 26 tagállamnak egyet kell értenie abban, hogy sérülnek az uniós szerződésben foglalt alapértékek.

Ugyan a cikkely első bekezdése még nem alkalmas arra, hogy konkrét szankciókkal lépjenek fel egy tagállam ellen, itt egy négyötödös többség is képes lenne formálisan kimondani a kockázat fennállását, és ezzel együtt rendszeres felülvizsgálatokat elrendelni, majd javaslatokat tenni a reformra.

Egyelőre csak ezt szeretné elérni az ügymenetért felelős parlamenti jelentéstevő, Tineke Strik (Zöldek, Hollandia), aki szerint a Tanácsban eddig semmi érdemi nem történt a magyar jogállamiság helyreállítására.

Magyarország kohéziós és helyreállítási forrásait jelenleg egyéb jogállamisághoz kötött mechanizmusokon keresztül tartják vissza, nem a szóban forgó 7. cikkely alapján.

Strik többször is Magyarországon járt, hogy közelről megvizsgálja a jogállamisági helyzetet az elmúlt években. Ilyenkor elmondása szerint a kormány tagjai és a hivatalos szervek jellemzően nem mutattak túl nagy érdeklődést jelenléte iránt.

Eközben a Tanácsban jelenleg főleg Szlovákián, de esetenként más euroszkeptikus kormánnyal rendelkező országokon múlik, hogy továbbléphessen a 7-es cikkely. Ennek második és harmadik bekezdése súlyosabb következményekkel, például az agrártámogatásokra is kiterjedő forrászárolással vagy a szavazati jog megvonásával járhat.

Bár a keddi szavazásnak a gyakorlatban nincsen különösebb kényszerítő ereje, az Európai Parlament uniós működésben betöltött szerepe némileg felértékelődni látszik a következő ciklusra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalása mentén.

Ezzel kapcsolatban az EP, ahogy az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen is, azon az állásponton van, hogy a közös költségvetés minden forrását a jogállamisághoz kéne kötni. Persze a döntés meghozásához szintén a Tanács egyhangú döntésére lenne szükség, de az MFF új struktúrájában más eszközei is lennének az EB-nek arra, hogy kikényszerítse a források versenyképes beosztását.

Címlapkép forrása: EU