Banai Péter Benő: "A negatív reálkamatok kora lejárt"

Lezajlott Banai Péter Benő parlamenti meghallgatása, aki a várakozásokkal összhangban a múlt héten lemondott Virág Barnabás helyét veszi át a Magyar Nemzeti Bankban, és lesz a testület új elemzésekért, pénzforgalomért, valamint jegybanki programokért felelős alelnöke.

Az, hogy Banai Péter Benő a megüresedő pozíció várományosa, nem jelent meglepetést, ugyanis Varga Mihály jegybankelnök 2024 decemberi parlamenti meghallgatásán egyértelműen kijelentette, hogy számít a szakember munkájára az MNB-ben.

Az elemzésekért, pénzforgalomért, valamint jegybanki programokért felelős alelnöki tisztséget Virág Barnabás mandátuma szerint 2026. június 22-éig töltötte volna be, a jegybank múlt pénteki közleménye szerint azonban lemondott pozíciójáról. A megüresedő tisztségre Banai Péter Benőt javasolja Orbán Viktor miniszterelnök, akit ma az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága is meghallgatott, ezzel együtt pedig a közgazdász monetáris tanácstagi jelöléséről is döntöttek.

Banai Péter Benő 1998 óta első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik - derül ki az önéletrajzából. Előbb fogalmazóként, majd a költségvetési és pénzügypolitikai főosztály osztályvezetőjeként, főosztályvezető-helyetteseként, később az EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztály megbízott vezetőjeként végezte munkáját. 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára lett, 2014-től pedig az NGM, 2018 májusától a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. A közgazdász ezen pozícióját 2025 márciusáig töltötte be, májustól pedig csatlakozott Varga Mihályhoz az MNB-ben elnöki tanácsadóként.

Gazdasági bizottsági meghallgatásán Banai Péter részletesen beszélt alelnöki céljairól, terveiről és munkahelyi elveiről. Az alelnökjelölti meghallgatáson elhangzott beszéd három fő témára épült: a szakmai múlt bemutatására, a jegybanki feladatokkal kapcsolatos elképzelésekre és a vezetői-intézményi elvekre.

Banai Péter kiemelte, hogy pályája során végigjárta a ranglétrát egészen az államtitkári pozícióig, így első kézből szerzett tapasztalatot a reálgazdaság, az infláció és az árfolyam költségvetési hatásainak összefüggéseiről. Hosszú éveken át felügyelte az Államkincstárt, dolgozott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagként a reálgazdasági és pénzügyi szektorban – köztük az MNB-ben is –, 2025 májusától pedig Varga Mihály főtanácsadójaként tevékenykedett. Mint hangsúlyozta, eddigi pályáját végig a szakmai megközelítés és a tárgyszerűség határozták meg.

A jegybanki feladatokról szólva az infláció letörését nevezte kulcskérdésnek. Rámutatott, hogy 1990 óta, amikor az infláció 4 százalék felett volt, a gazdasági növekedés átlagosan csak harmada volt az alacsony inflációs időszakban tapasztaltnak.

Ezért stabilitásorientált monetáris politikát tart szükségesnek, amely az egész nemzetgazdaság érdekeit szolgálja.

A jegybank működésének szerinte transzparensnek és fegyelmezettnek kell lennie, különösen a közgazdasági és költségvetési elemzések, kutatások, valamint statisztikák előállításában. Ezeknek nemcsak pontosnak és visszakövethetőnek kell lenniük, hanem közvetlenül támogatniuk is kell a döntéshozatalt.

A pénzforgalom és pénzügyi infrastruktúra kapcsán a rendszer „láthatatlan, mégis létfontosságú levegőként” való működését hangsúlyozta. Úgy véli, minden fizetési rendszernek hibátlanul kell üzemelnie, ugyanakkor a technológiai fejlődés – például a digitális jegybankpénz – a folyamatos innováció irányába mutat. Banai Péter szerint a hatékonyabb és olcsóbb fizetési megoldásokkal élni kell, a jelölt pedig a mesterséges intelligencia alkalmazásában is további fejlődési lehetőségeket lát.

A jegybanki programok kapcsán kiemelte: jelenleg sem a hitelkeresleti, sem a hitelkínálati oldalon nincs valódi korlát,

a vállalkozások inkább bizonytalanságot és a piaci kereslet gyengeségét érzékelik. A magyar bankrendszer magas likviditással és alacsony hitel/betét aránnyal rendelkezik, így külső beavatkozás nélkül is képes nagy volumenű hitelezésre, ugyanakkor a hitelezési aktivitás folyamatos monitorozása fontos. Banai szerint a szanálási folyamatokat szükséges optimalizálni, de reményei szerint érdemi beavatkozásra nem lesz szükség.

Végül a jelölt vezetői elveit foglalta össze. Meggyőződése, hogy minden intézménynek a köz érdekét kell szolgálnia, a jegybanknak pedig minden véleményt meg kell hallgatnia, ugyanakkor döntéseit függetlenül, saját felelősségi körében kell meghoznia. Banai Péter elmondása szerint a hitelesség, az integritás és a szakmai szempontok jelentik a jegybanki működés alapköveit.

A forint erősödésére vonatkozó kérdésre Banai Péter azt válaszolta, hogy ez elsősorban a jegybank tevékenységének tudható be, amely – bár nem kizárólagos tényező – érdemi hatást gyakorol a piacokra. A befektetők egyértelműen elfogadják és következetesen értékelik Varga Mihály jegybankelnök intézkedéseit és kommunikációját: a magas kamatszint és a szigorú üzenetek erősítik a forint iránti bizalmat. A nemzetközi környezet is változik, az európai kötvényhozamok alakulása azt mutatja, hogy

a negatív reálkamatok kora lejárt, a befektetők pedig egyre inkább reagálnak a pozitív reálkamat-környezetre.

A forint erősödése már az inflációs folyamatokban is látszik. Az ipari beszerzési árak június óta csökkennek, ami mérsékli az importált inflációt, és ez érdemi fékező hatást gyakorol a fogyasztói árak emelkedésére.

Az inflációs várakozások ugyanakkor jelenleg jóval magasabbak a tényleges inflációnál, és ezek alakulását az árfolyam különösen erősen befolyásolja.

A stabilabb árfolyam banai szerint várhatóan mérsékelni fogja az inflációs várakozásokat is, ami tovább javíthatja az árstabilitási kilátásokat.

A jelenlegi kormányzati gazdaságpolitikát értékelve hangsúlyozza, hogy egy kis, nyitott gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározza a külső környezet. A német gazdaság gyenge teljesítménye, valamint az elmúlt évek inflációs sokkjai és a globális növekedési lassulás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon nehezebben áll helyre az árstabilitás.

Szerinte fenntartható növekedés csak akkor érhető el, ha a külső piacokon is élénkülés tapasztalható.

A magyar államadósság magas finanszírozási költségeit Banai azzal magyarázta, hogy 2011–2012 óta a lakosság egyre meghatározóbb finanszírozóvá vált: részesedése 2–3 százalékról 20 százalék fölé nőtt, ami ugyan magasabb költségeket jelent, de a források itthon maradnak. Banai úgy véli, hogy a jelenlegi piaci finanszírozási struktúra fennmarad, és bízik abban, hogy a következő években csökkenhet a hiány, az infláció mérséklődése pedig fokozatos kamatcsökkenést hozhat, ami javíthatja a költségvetés helyzetét.

Arra a felvetésre, hogy bár a hazai bankszektor profitábilis működése ellenére is indokolatlanul magas költségeket hárít a fogyasztókra, Banai Péter elmondta, hogy a jegybank feladata a rendszer stabilitásának figyelése mellett az is, hogy visszafogja a túlzott díjemeléseket, e téren pedig már konkrét eredményeket is felmutathat a Varga Mihály vezette intézmény. A folyamat első lépéseként ugyanis a bankok tavasszal vállalták, hogy számos tételnél nem emelnek díjat.

Banai szerint a jegybank legfontosabb feladata a piaci verseny erősítése,

a hatékonyabb működést és az alacsonyabb költségeket ugyanis leginkább a fintech szolgáltatók jelenléte kényszerítheti ki.

A meghallgatás végén a Bizottság tagjai szavaztak Banai Péter Benő alkalmasságáról. A voksolás során 11 igen, 1 nem és 2 tartózkodás érkezett, amely alapján

Banai Pétert alkalmasnak ítélték az MNB alelnöki pozíciójára.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila