A kormány február elsejétől léptetett életbe árstopot hét alapvető élelmiszer esetében, azóta a kereskedőknek legfeljebb a tavaly októberi áron lehet értékesíteni azokat. A pénteken megjelent januári adatok alapján a kereskedők az év elején még valóban jelentősen megemelték az érintett termékek árait, erre reagált a kormány a befagyasztással.
Ahogy arról beszámoltunk, januárban a várakozásoknál is jóval gyorsabban, éves alapon 7,9%-kal emelkedtek az árak Magyarországon. Az infláció méréséhez a Központi Statisztikai Hivatal egy évente frissülő, a háztartások teljes fogyasztási szerkezetét tükröző termék- és szolgáltatáskosarat használ. Az esedékes felülvizsgálat most is hozott változásokat.
Az előzetesen várt 7,45%-kal szemben 7,9% volt az infláció januárban – közölte a KSH péntek reggel. Ezzel 2007 augusztusa óta nem látott szintre emelkedett az áremelkedési ütem Magyarországon.
James Bullard, a St. St. Louis Fed elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a következő három kamatdöntő ülésen összesen 1%-ponttal emelheti a kamatot a Fed - írja a Reuters. Ez azt jelenti, hogy a három ülésen legalább egyszer fél százalékpontos kamatemelés jöhet, amelyre még nem volt példa korábban.
Az amerikaiak csaknem 60 százaléka elégedetlen Joe Biden teljesítményével, az amerikai elnök támogatottsága tovább csökkent - derült ki a CNN amerikai hírtelevízió csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásából.
Alig két hónapja bocsátotta ki az ÁKK az új, 3 és 5 éves Prémium Euró Állampapírokat, máris lezárják azok értékesítését. Az adósságkezelő közleménye szerint a 3 éves konstrukciót teljesen kivezetik, az 5 éves papírt pedig új konstrukcióban fogják árulni, de alacsonyabb prémiummal.
Januárban tovább nőtt az infláció az Egyesült Államokban, 7,5% volt az éves áremelkedés mértéke a decemberi 7% után. Az infláció magasabb volt, mint amit az elemzők vártak.
A tavaly október közepinél leggyakrabban az étolajat árulták drágábban a kereskedők, az élelmiszerár-stop első hetében 17 üzletben merült fel hiányosság - mondta a VG-nek Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.
Közzétette téli előrejelzését az Európai Bizottság: a testület az idei évre lassabb növekedést vár, mint az őszi előrejelzésében, az inflációs prognózist viszont jócskán felfelé módosították. Eszerint idén az egész év átlagában bőven a jegybanki cél felett lehet az infláció az eurózónában, amely csak 2023-ra mérséklődhet cél alá.
Péntekig kell döntenie a bíróságnak első fokon, és február végére derülhet ki jogerősen, vajon jogszerű lehet-e a tervezett sztrájk, amit a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) kezdeményezett a reálbérkereset-csökkenés miatt - írja a 24.hu.
A várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változtattak az irányadó kamaton. Alapesetben arra lehet számítani, hogy legközelebb majd csak február végén változik a kamat, de a holnapi inflációs statisztika után talán okosabbak leszünk.
Ha az inflációs helyzet még márciusban sem változik, akkor azt fogom szorgalmazni, hogy el kell kezdeni normalizálni az Európai Központi Bank monetáris politikáját, ami első körben az eszközvásárlások leállítását jelentené, második körben pedig azt, hogy még az év vége előtt kamatemelésre is sor kerülhet – ezt az erős kijelentést tette az új német jegybankelnök a Die Zeit-nak adott, szerda este megjelent interjúban.
Sokan már tavaly őszre várták az infláció tetőzését Magyarországon, azonban november után decemberben is 7,4%-os áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Most pedig az elemzők szerint elképzelhető, hogy még innen is további emelkedés jött januárban az év eleji átárazások miatt, így talán ez lehet a csúcs. Főleg úgy, hogy februártól már az élelmiszerek árstopja is hatással lesz, ez elkezdheti lefelé szorítani az inflációt.
Az irányadó kamatot fokozatosan emeli a jegybank, az infáció pedig a tetőzése után az év folyamán a várakozások szerint csökkenésnek indul. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább emelkedik majd a két mutatóból számolt reálkamat, sőt, a tavaly látott évtizedes mélypont után az év második felében akár a pozitív tartományba is kerülhet. Hasonlóra pedig 2016 óta nem volt példa, ha bejön ez a forgatókönyv, akkor akár további jelentős forinterősödés is jöhet.
Az gáz- és áramköltségek többszöröződése, illetve a munkaerőhiány miatt kétszámjegyű áremelés várható az éttermekben Magyarországon az előttünk álló hónapookban – derül ki az RTL Híradó riportjából.
Évek óta nem látott béremelkedés és több mint egy évtizede nem tapasztalt infláció. Végül a fizetések növekedése vagy az árak emelkedése lesz nagyobb?
Az elmúlt hetekben a jegybanki kommunikáció mellett a világ nagyvállalatainak negyedik negyedéves gyorsjelentései mozgatták a tőzsdéket. Amelyik vállalat csalódást okozott, annak a részvényei keményen megbüntették a befektetők, még az olyan gigantikus piaci értékű cégekét is, mint a Meta vagy a Netflix. Legutóbbi elemzésében a Bank of America arra mutat rá, hogy az amerikai gyorsjelentések összességében a vállalati szektor egyre gyengülő kilátásaira utalnak, ami a részvényárfolyamokra is hatással van és még lesz is.
Komoly pénzek mozognak az agráriumban, ez pedig a befektetéseken is látszik: nem véletlen, hogy egyre komolyabb célcsoportot jelentenek az agrárgazdálkodók – mondta el a Portfolio-nak Pozsgai Gábor, a Diófa Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatósági tanácsadója. A szakember szerint általánosságban érezhető, hogy az ügyfelek az infláció elől menekülve keresik a befektetési lehetőségeket 2022-ben, ez a folyamat a vidéki ügyfeleknél is egyértelműen érezhető.
Az amerikai szövetségi államadósság elérte a harmincezer milliárd dollárt januárban, ami a GDP 125%-ának felel meg. A helyzetet optimistán értékelők azt hangsúlyozzák, hogy bár az államadósság valóban jelentős mértékben nőtt, de annak csak kevesebb mint a fele keletkezett a piacon – azaz az amerikai kormány többségében nagyon olcsón és kvázi kockázatmentesen tudott jelentős összegben forrásokat bevonni. A Commerzbank elemzői azonban ennek ellenére sem derűlátók az amerikai államadósság-folyamatokkal kapcsolatban. Szerintük a mostani kilátások alapján kétséges, hogy az amerikai gazdaság ki tudja-e nőni az államadósságot. De nem mindenki olyan pesszimista, mint ők.
Magyarországon a vizsgált többi országhoz hasonlóan a megkérdezettek döntő többsége úgy gondolja, hogy országa nem áll készen az euró bevezetésére, ugyanakkor mintegy kétharmaduk pozitív következményekkel számol annak bevezetése esetén. Továbbá a magyarok aggódnak a legkevésbé az euró bevezetését követő áremelkedés miatt, jelentős arányuk szerint a közös valuta stabilizálná az árakat - derül ki a Republikon Intézet legfrissebb elemzéséből.
Elfogyott Párizs türelme a konfliktusban.
Sok korábban halottnak hitt hitelt kezdtek el végrehajtani.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Eddig is pesszimisták voltak a becslések, de a valóság még súlyosabb.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
