A spanyol fogyasztói árindex mai közlése után nőtt az esély rá, hogy az októberi eurózóna infláció messze túlszárnyalja a várakozásokat, a német index viszont megnyugvást hozhat, ugyanis csak minimális mértékben tért el a várakozásoktól.
Történelmi csúcs közelébe javult az euróövezet gazdasági hangulatindexe októberben a szakértők álta várt romlás helyett, miközben rekordszintre nőttek az inflációs várakozások.
Elszállt a spanyol infláció októberben, a fogyasztói árindex 1%-ponttal haladta meg az elemzői várakozásokat. Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának inflációs folyamata kedvezőtlen képet fest az eurózóna átlagos inflációs kilátásairól.
Nem változtatott monetáris politikáján a japán jegybank, de rontott idei GDP-növekedési előrejelzésén - írja az MTI. Az idei növekedési előrejelzését viszont lefelé módosította a jegybank.
Ma tartja októberi kamatdöntő ülését az EKB. Az ülés után szinte biztosan nem hallunk nagy bejelentést, a jegybank ugyanis decemberre ígérte a fontos döntések meghozatalát, ennek ellenére a piac részéről nagy várakozás övezi a mai eseményt. A legutóbbi ülés óta az energiaárak elszálltak, az infláció 13 éves csúcsra ugrott, a gazdaság lassul, költekezéspárti kormány alakul Németországban, a járvánnyal kapcsolatos kockázatok nőnek. Egyszerre vannak jelen olyan tényezők, amelyek a korábbinál szigorúbb EKB-s előretekintő iránymutatást vetítenek előre, és olyanok, amelyek indokolttá teszik a laza hangnem fenntartását. A Kormányzótanácsban látszólag nőtt a megosztottság (egy tag le is mondott, a találgatások szerint épp különvéleménye miatt), így leginkább arra kell ma figyelni, hogy Lagarde üzenete során hogyan egyensúlyozik a héják és a galambok elvárása közt.
Pozitív lett a brit Munkáspárt elnökének koronavírus-tesztje, ezért a miniszterelnöki kérdések (PMQs) során a korábbi miniszterelnök-jelölt, Ed Miliband helyettesítette Keir Starmert.
A koronavírus-válság magas inflációba torkollott a világban és Magyarországon is. Úgy tűnik, a világ túlreagálta a krízist, és a gazdaságpolitikák túlstimulálták a gazdaságokat. Eközben a kínálati jellegű tényezők további áremeléseket okoznak. Idehaza a jegybank kamatemelésekkel reagált az egyre növekvő inflációs kockázatokra, ám ennek egyelőre nincs érdemi hatása, sőt: a forint történelmi mélypontja közelében tartózkodik. Hogyan értelmezhetjük a gazdasági mozgásokat és a hazai jegybanki politika reakcióit? Erről beszélgettünk Beke Károllyal és Madár Istvánnal, a Portfolio elemzőivel.
Korábban nem tapasztaltunk még ilyen válságot, amikor a konténerek elfogytak, a szállítási árak és az energiaárak pedig kilőttek az égbe – mondta a Portfolionak a múlt heti Budapest Economic Forum után adott videointerjúban Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank teljesen helyesen kezdett harcot az infláció ellen, ugyanis jelenleg nem engedheti meg magának, hogy magasan ragadjon az áremelkedési ütem.
Felfelé módosította az inflációs előrejelzését a Goldman Sachs amerikai pénzintézet, a várakozásuk szerint még jövő év végén is a jegybanki cél feletti inflációt láthatunk. Az év második felétől ugyanakkor jelentős lassulást láthatunk majd az áremelkedésben.
Csökkent a világ acéltermelése szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a nemzetközi acélipari szövetség, a The World Steel Association (WSA) szerint.
Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.
A kriptovilág szereplői hosszú évek óta várták már, hogy elindulhasson az első amerikai bitcoin ETF, amire végül múlt héten sor is került. Persze tudjuk, hogy ez határidős ETF és az igazi nagy dobás egy spot bitcoin alapú ETF lenne, de egyelőre arra még várni kell. Mindenesetre a bitcoin árfolyama a hype közepette új történelmi csúcsra került, pont az ETF indulásának napján, azonban nem mindenki van arról teljesen meggyőződve, hogy a rali az ETF indulásának hatására történt. A JP Morgan például amellett érvelt, hogy amit a bitcoin piacán láttunk az elmúlt hetekben-hónapokban, az sokkal inkább a kriptovaluta inflációs fedezeti eszközkénti mivoltából ered, sem mint az első amerikai ETF indulásából.
A központi irányítású tervgazdaságokban nem ritka a hiány jelensége, most azonban a piaci viszonyok között működő országok is megismerkednek ezzel a jelenséggel. Ugyanis már nemcsak a magas áremelkedés jellemzi a Covid-válságból való helyreállást, hanem egyre jellemzőbbek a várólisták és a mennyiségi korlátok. De vajon mi lehet a megoldás erre a problémára?
Cathie Wood innovációs befektető, az ARK Invest alapítója és vezetője reagált Jack Dorsey, a Twitter alapítójának hiperinflációról szóló jóslatára. Wood szerint nemhogy hiperinfláció nem lesz, de még defláció is előfordulhat az ünnepek után.
A jelenlegi 8,91 fontról jövő áprilistól 9,5 fontra emelkedik a brit minimálbér – jelentette be hétfő este Rishi Sunak pénzügyminiszter. Az emelés egy átlagos teljes munkaidejű foglalkoztatottnak éves szinten 1000 fontot jelenthet.
Az ázsiai és európai tőzsdék hétfői vegyes teljesítménye után az amerikai vezető indexek a nyitás után egyértelműen emelkedtek, és végül az S&P és a Dow Jones új történelmi csúcson zárt. Ebben fontos szerepe volt a Tesla részvénye hatalmas ugrásának (zárásig +13%) a Hertz felől érkezett nagy megrendelés után. A Donald Trump nevéhez köthető, erősen spekulatívnak mondható részvények is szárnyaltak a kereskedés első felében. A magyar tőzsdén csütörtökön debütált NAP részvénye hétfőn is ralizott a kereskedés elején, délutánra azonban gyökeresen megváltozott a kép és lefordult a részvény.
Az Egyesült Államok nem veszítette el a kontrollt az infláció felett - mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter vasárnap. Yellen arra számít, hogy az áremelkedés üteme 2022 második felében normalizálódhat.
Minden fontos adatot közzétesznek a héten, amelyre a befektetők árgus szemekkel figyelnek: friss inflációs adat érkezik az eurózónából, és nagy rá az esély, hogy az tovább nő a szeptemberi 13 éves csúcsról. Az Egyesült Államokban is közzéteszik a szeptemberi adatot, amelyre a Fed figyel, és a harmadik negyedéves GDP-adatokat is közlik a tengerentúlon és az euróövezetben is - azaz kiderül, mennyire valósak a lassulásról alkotott félelmek. Mindent egybevetve a héten pontosabb képet kapunk arról, hogy valóban a nem kívánt stagfláció felé halad-e a két legnagyobb fejlett gazdaság. Ha ez még önmagában nem lenne elég egy hétre, még az Európai Központi Bank is most tartja kamatdöntő ülését, de további fontos adatok is érkeznek a nagyvilágból. A fontos nemzetközi események mellett itthon most nem lesz nagy adatdömping, de azért Magyarországon is közzétesznek fontos munkaerőpiaci adatokat.
Az ellátási láncokban tapasztalható hiányok, amelyektől Amerika vállalati működése függ, széles körű inflációs nyomásként jelentkeznek - derült ki a héten egy sor amerikai vállalatról, amelyek megzavarják működésüket, és arra kényszerítik őket, hogy emeljék az árakat a vásárlóik számára.
Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány negyedik hulláma, de az átoltottságból fakadóan olyan korlátozásokra nem számítanak a Raiffeisen Bank elemzői, mint ami a korábbi hullámokban volt. „Ha a járványügyi intézkedésekből fakadóan nem is, de más forrásból azonban előgördültek olyan akadályok, amelyek visszavetik a gazdasági helyreállás és növekedés folyamatát” – áll a bank negyedéves makrogazdasági előrejelzésében.
Fellélegezhetünk a kutakon?
Az okokat a tisztviselők ismertették.
Ismét a vámháború van fókuszban.
Az új háború ellenére visszatérni látszik a befektetők bizalma.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
