Az előzetes eredmények szerint az eurózónában 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júniusban. Az érték az előző havi 1,4 százalékos szinthez képest egyértelmű növekedést jelez, ami az előző havi trendforduló után már biztosítja a dezinfláció végét. Elmondható, hogy deflációs veszélyről a továbbiakban szó sincs. Az érték a piaci várakozásokkal összhangban van, így piacmozgató hatása nem várható.
Magyarország háromból immár kettő, az inflációra és az államháztartási hiányra vonatkozó eurócsatlakozási feltételt teljesít - mondta Varga Mihály a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának (NVMT) közgyűlésén, csütörtökön Budapesten.
Az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5%-ponttal 2,1%-ra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4%-ponttal 3,2%-ra emelte a ma teljes terjedelmében közzétett inflációs előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja. Az anyagból kiderül, hogy a jövő évi megemelt inflációs előrejelzés jórészt a március óta bejelentett kormányzati adóemelő lépéseknek köszönhető. A piacokat mostanában kiemelten foglalkoztatja, hogy mi késztetheti a kamatcsökkentési sorozat megállítására, esetleges megfordítására az MNB-t. A mai inflációs jelentés kockázati forgatókönyveket bemutató része erre is választ ad. Eszerint a Monetáris Tanács úgy látja, hogy "A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása és legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna recessziójának elhúzódása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet, ami szigorító monetáris politikai reakciót indokolhat".
Kikuo Iwata, a Bank of Japan alelnöke szerint további eszközök állnak a rendelkezésükre amennyiben tovább szeretnék folytatni a jegybanki lazítást. Készek akár a lefelé, akár a fölfelé mutató kockázatok kezelésére az árszínvonal és a növekedés kapcsán - jelentette ki a Reutersnek adott nyilatkozatában a 70 éves egykori professzor. Ugyanakkor hozzátette, hogy a rövid távú ingadozásokra nem kíván reagálni a jegybank. A közelmúltban megfigyelt jenerősödést és tőkepiaci hanyatlást az alelnök külső okokra vezette vissza.
Japánban több meghatározó vállalatvezető is rendkívül szkeptikus a japán gazdaságpolitika eredményeivel kapcsolatban. Sok vállalat számára egyedül a külföld felé fordulás kecsegtet növekedési lehetőséggel. Mindez pedig erőteljesen meglátszik beruházásaik irányán is - írja a Bloomberg. Gyenge belföldi keresletet érzékelnek továbbra is, aminek folytán nem emelnek árakat. Még a jen gyengüléséből eredő költségeiket sem hárítják át a fogyasztókra. Ezek fényében, egyelőre nem tűnik sikeresnek Japán reflációs stratégiája. Talán még várni kell a monetáris politika (modell szinten és késleltetett) hatásainak a gazdaságba való begyűrűzésére.
Az eurózóna májusi aggregált inflációs mutatója 1,4 százalékot mutat éves szinten. Az érték az előző havi 1,2 százalékos szinthez képest újra növekedést jelez, de a piaci várakozásokkal teljesen összhangban van, így pedig piacmozgató hatása mérsékelt lehet. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ezen legfrissebb adat az első 2012 augusztusa óta, ami emelkedő inflációt jelez a régióban. Jelen érték viszont még mindig jelentősen az Európai Központi Bank 2 százalékos középtávú célja alatt van, így pedig a monetáris politikai döntéshozatal továbbra is nagyobb szabadságot élvezhet.
A keresletérzékeny termékek árváltozása, illetve az adóhatásoktól szűrt index alakulása is arra utal, hogy igen kicsi az inflációs nyomás Magyarországon. Úgy tűnik, a várakozások megtörtek.
Májusban 1,8% volt az éves drágulás üteme - jelentette ma reggel a KSH. A piaci elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az áprilisi 1,7%-ról 1,9%-ra gyorsul a pénzromlás, vagyis a fogyasztói árindex emelkedése kisebb lett a vártnál.
A következő napokban csak néhány fontosabb adat lát napvilágot, köztük a májusi inflációs statisztika. Az Egyesült Államokból is csak a hét második felében érkezik néhány fontosabb adat. Ma hajnalban kamatmeghatározó ülést tart a japán jegybank.
Egyelőre nem lassul tovább az infláció: májusban 1,9 százalék lehetett az éves fogyasztói árindex a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint az áprilisi 1,7 százalék után.
Az előző havi 1,2 százalékos rekordalacsony szintről 0,2 százalékponttal 1,4 százalékra emelkedett az eurózóna inflációs mutatója - derült ki az Eurostat előzetes méréseiből. A konszenzus a végső eredményekkel összhangban 1,4 százalék volt, így piaci reakciók nem várhatóak.
Vegyes képet festenek a frissen napvilágot látott, amerikai, ingatlanpiaci adatok. Áprilisban 16,5 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint egy hónappal korábban, az újonnan kiadott építési engedélyek száma viszont nőtt - derül ki a NAR által közzétett adatokból. A megkezdett építkezések száma november óta nem volt ilyen alacsony. Egy másik adat szerint csökkent az infláció.
A három éves rekordszintre lassuló infláció az USA-ban nem kell, hogy választ idézzen elő a Fedtől. Egyedül az inflációs várakozások módosulása az amire reagálniuk kellhet, hogy tartsák inflációs céljukat - közölte Charles Plosser, a Philadelphia Fed elnöke. Mondta ezt mindannak ellenére, hogy korábban többször is felmerült, hogy a Fed esetleg növelné eszközvásárlási keretét a deflációtól tartva.
Áprilisban 1,7 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelezte a KSH. Az előző hónapban - szintén történelmi mélypontnak számító szinten - 2,2%-on állt a mutató. Előzetesen az inflációs várakozások 1,8 és 1,5% között szóródtak, a piaci konszenzus éppen 1,7% volt. Ennél alacsonyabb árindexre 1974-ben volt utoljára példa.
Áprilisban 1,7 százalékra süllyedhetett az egy évre visszatekintő drágulás a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Lehet még lejjebb a mélypont.
Áprilisban a vártnál nagyobb volt az infláció Kínában. A fogyasztói árindex 2,4, az élelmiszerár-index pedig 4 százalékos drágulást jelzett - derül ki a statisztikai hivatal jelentéséből. A termelői árak ugyanakkor tovább csökkentek, ami a növekedési kilátások szempontjából aggasztó lehet.
Az euróövezetben egyre kisebb az inflációs nyomás. A márciusi 1,7 százalékos értékről 1,2 százalékra csökkent a mutató. A piaci várakozások 1,6 százalékot mutattak. Az adatok fényében nincs ok a németek által szóba hozott kamatemelésre.
Harmincnyolc éves mélypontra süllyedt az infláció márciusban, a 2,2%-os mutató mellett azonban a maginfláció viszonylag magasan maradt (3,4%). Az MNB ma megjelent inflációs mutatói azonban jóval kedvezőbb képet rajzolnak fel az alapfolyamatokról is.
Márciusban 2,2 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás. Februárban még 2,8%-os inflációt jelentett a KSH, az elemzők az első "tavaszi" hónapra 2,5%-osra várták a pénzromlás éves ütemét.
Az előttünk álló héten továbbra is főként az európai fejlemények határozzák meg a befektetői hangulatot. A piaci szereplők kiemelt figyelemmel kísérik az új, formálódó olasz és görög kormányok összetételét és első nyilatkozataikat, azonban az Egyesült Államokból érkező vállalati eredmények és makrogazdasági adatok is szerepet kaphatnak. A politikai bizonytalanság az olasz és görög szakértői kormányok megalakításával jelentősen csökkent, s az euró visszanyerte veszteségeinek egy részét, de megítélésünk szerint ez még önmagában nem oldja meg sem Olaszország, sem pedig Görögország finanszírozási gondjait, ezért a piaci hangulat törékeny maradhat. A fennálló jelentős bizonytalansági tényezők következtében volatilis kereskedésre számítunk, határozott irány kialakulására csekély az esély.