Az összes fejlett és fejlődő kormánynak el kell kezdenie az államadósság rátájának csökkentését, mert senki sem képes előre megjósolni a következő negatív kínálati sokk eljövetelét. Jobb, ha most kis lépésekben haladunk, mint hogy egy nyíltan inflációellenes politika bevezetését kockáztassuk, ami súlyos recesszióhoz, akár válsághoz is vezethet – írta pénteken Matolcsy György. Az MNB elnöke ezzel Nouriel Roubini egy korábbi cikkére reagált.
Nehéz helyzetben találta magát az amerikai jegybank: a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén már óvatos verbális szigorításba kezdett, a mai ülés után viszont valami konkrétumot is kellene mondani. Az infláció az egekben, a gazdasági növekedés stabil, a kötvényhozamok csökkennek. Minden adott tehát ahhoz, hogy a Fed immár részleteket is eláruljon az eszközvásárlási program majdani leépítéséről, hogy ezzel küldje azokat a beígért jeleket a piaci szereplőknek. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a kilátásokat ismét rontotta a koronavírus, és éledeznek az aggodalmak a munkaerőpiaccal kapcsolatban is. Izgalmas lesz tehát a mai ülés, hiszen még az elemzők közt sincs egyetértés abban, hogy pontosan mire is számítsunk.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetben megjelent írásában ismét kritikát fogalmazott meg a költségvetési vita kapcsán: a magas költségvetési hiány és államadósság szerinte megnehezíti a későbbi forráshoz jutást, ami helyreállítási paradoxonhoz vezethet. Az írás legnagyobb részében viszont a beruházásokról írt. Szerinte a forrásokat tudásintenzív beruházásokba kéne fektetni, Magyarországon ehelyett viszont magas az építési jellegű beruházások aránya. Matolcsy úgy fogalmaz, hogy "az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet."
A hitelintézetek piaci kockázataira vonatkozó szabályrendszer jelentős változásokon esett át az utóbbi időszakban. A fő cél a szavatolótőke-követelmények számszerűsítésére széles körben alkalmazott sztenderd módszertan kockázatérzékenyebbé tétele, a belső modellen alapuló számítási módszernél egy új kockázati mérték bevezetése, s a kereskedési és a banki könyv szigorúbb elhatárolása. Még fontosabb a szavatolótőke-követelmény számítására szolgáló módszerek megváltozása, amelyeket – a megfelelő felkészülés érdekében – először csak adatszolgáltatás céljára kell alkalmazniuk a hitelintézeteknek. Az MNB szerzőjének szakmai cikke.
A várakozásokkal összhangban ismét kamatot emelt Oroszország központi bankja az infláció növekedése miatt, és jelezte, hogy "szükség esetén" további emelésekre lehet számítani.
A pénzügyi intézmények kulcsszereplők lehetnek a gazdaságok klímasemleges pályára való átállásának finanszírozásában. A Magyar Nemzeti Bank zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programja eddigi eredményei alapján beindulóban van az ehhez szükséges zöld hitelezési felfutás. Az MNB szerzőjének szakmai cikke.
Idén augusztustól kell alkalmazniuk az érintett kollektív befektetési vállalkozásoknak és alapkezelőknek az MNB által közzétett, sikerdíjat alkalmazó alapokra vonatkozó ajánlást. A sikerdíj számítási modelljének hangsúlyosan összhangban kell lennie az alap befektetési céljaival, s az ügyfelek részére egyértelmű tájékoztatást kell adni annak minden fontos jellemzőjéről - híja fel a figyelmet az MNB honlapján.
Az MNB Fizetési rendszer jelentésről szóló sajtótájékoztatóján Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója kijelentette: a bankok pénzforgalmi árazása nem elfogadható, a csomagáras szolgáltatások elterjedését szeretnék látni, komoly változást várnak el a bankoktól a területen. Ma délelőtt publikálta az MNB a 2020-as jelentését, amelyben a hazai elektronikus pénzforgalom legfontosabb trendjeit mutatják be a jegybanki elemzők, az évente megjelenő anyag nemzetközi összehasonlításban is vizsgálja a hazai pénzforgalom fejlettségét.
„Az infláció terén most helyzet van”, ezért „határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatokkal szemben”, így havi szintű kamatemelési ciklusba kezdtünk, amelynek mértékét illetően „a júliusi döntésünk bizonyosan meghatározó lesz” – jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint „hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét” és újra rögzítette a jegybanki vezetés szakmai álláspontját, miszerint a költségvetési egyensúlyt gyorsabban lenne célszerű helyreállítani, mert ezzel jobb esély lenne a régióval szemben az államadósság terén fennálló történelmi hátrányainkat jelentősen szűkíteni.
Az eurózóna inflációja megközelítheti az Európai Központi Bank célját középtávon, ahogy a vakcinák visszaszorítják a koronavírus-járványt, és a kormányzatok a költekezésekkel ösztönzik a gazdasági növekedést – mondta a Reuters szerint Isabel Schnabel, a jegybank igazgatósági tagja szombaton.
Az orosz jegybank 25-100 bázispont közötti mértékben emelheti az alapkamatot legközelebbi, július 23-i kamatdöntő ülésén - közölte az orosz központi bank vezetője hétfőn.
Tegnap komoly lefordulás volt a kriptovaluták piacán, a bitcoin jegyzése 30 000 dollár alá is benézett, ma azonban egyelőre kisebb visszapattanást láthatunk. Ma a kedvező nyitás után leginkább rossz teljesítményt láthatunk az európai tőzsdéken, a magyar börze azonban az OTP-vel az élen kifejezetten jól teljesít, a befektetők vélhetően ma is "emészthetik" a tegnapi eseményeket, közel 10 év után ugyanis alapkamatot emelt az MNB. Remek hangulatú piacnyitást láthattunk a tengerentúli tőzsdéken, a tech-túlsúlyon Nasdaq új történelmi csúcson kezdte a kereskedési napot. Tegnap este volt Jerome Powell Fed-elnök kongresszusi meghallgatása, ahol is Powell inflációval kapcsolatos megnyugtató hangvételét jól fogadták a befektetők azután, hogy az amerikai jegybank a múlt héten elmozdult a szigorúbb monetáris politika felé.
A ma délutáni MNB kamatdöntés előtt megnéztük, hogy mit áraznak most a pénzpiacok a következő hónapokra kamatemelés címén és azt tapasztaltuk, hogy még a múlt szerdán beárazott intenzív emelési várakozásokhoz képest is tovább erősödtek ezek a várakozások mostanra mintegy 6-8 bázisponttal.
Rekordösszegű volt a kereslet a Fed fordított repó programja iránt, és ez rámutat, hogy a bankok és pénzügyi intézmények milyen jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
Azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén bemondta: kamatemelésre készül a jegybank júniusban az inflációs kockázatok ellensúlyozása érdekében, szinte folyamatosan és jelentősen erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások. A piaci árazások azt mutatják, hogy olyan szintre ugrottak a bankközi kamatok, illetve a várt kamatemelések mértéke, mint amilyenekre nem, vagy csak egy-kétszer volt példa az utóbbi 5 évben. Nagy kérdés, hogy ilyen intenzív kamatemelési sorozatot valóban végrehajt-e majd az MNB a következő 6-12 hónap során és az is, hogy ettől eltérő pályán halad, akkor az mit okoz a forint árfolyamában.
A legendás befektető, Paul Tudor Jones, arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai jegybank döntéshozói komoly hibát követnek el, ha az inflációt és az árakra nehezedő nyomást átmenetinek könyvelik el.
A Magyar Nemzeti Bank az inflációs kockázatok erősödése miatt határozott kamatemelési politikát indít el - ez a kép rajzolódhatott ki az elmúlt hetek jegybanki megszólalásaiból. A mai friss információk alapján azonban egyre kevésbé világos, hogy pontosan mire is számítsunk a monetáris tanács jövő heti ülésén.
Frissítés: cikkünk megjelenése után Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja pontosította mai nyilatkozatának értelmezését, az erről szóló cikkünk itt olvasható.
Ma délelőtt ülésezett az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, és a döntés után szokásos módon 13:45-kor tették közzé a kamatdöntésről szóló közleményt. Eszerint nem változtak a kamatok az eurózónában. Az eszközvásárlási programokat illetően sem történt semmilyen változás. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre túl korai lenne még az eszközvásárlási programok kivezetéséről beszélni. Friss előrejelzést is közölt az elnök: az infláció idén 1,9% lehet, a gazdasági növekedés pedig 4,6% lehet az eurózónában.
Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.
