Az érintett kis-és közepes vállalkozások és a lakosság védelme érdekében a plazák azonnali bezárást kérte több nagy ruházati üzletlánc tulajdonosa. Petíciót írtak Orbán Viktornak és több illetékes szervnek, a dokumentumot szakmai szövetségeknek is elküldték. Úgy tudjuk, hogy előkészítenek egy közös nyilatkozatot a bérbeadókkal is ugyanerről, amit még ma elküldenek ugyanezekre a címekre.
A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.
Tegnap írtunk arról, hogy a turizmus egyik fontos lábát jelentő utazásszervező cégek és utazási irodák kimaradtak abból a körből, akiknek a kormány járulékfizetési mentességet adott. Ezt a hiányosságot most pótolták, a Magyar Közlönyben megjelent kiegészítés alapján.
A kormány a napokban megjelent rendeletben meghatározta azon vállalkozások körét, akik mentesülnek egy időre a járulékfizetési kötelezettség alól. Orbán Viktor többször is hangoztatta, mennyire lehetetlen helyzetbe került a turizmus a koronavírus terjedése miatt, így nem meglepő, hogy az ágazati szereplők egy jelentős része benne van a mentességi körben. Csakhogy úgy tűnik, kimaradtak az utazási irodák, utazásszervezők, buszos személyszállítók a körből, akik a turizmus fontos részét képezik. A Portfolio által megkérdezett irodák és szervezetek bíznak benne, hogy csak adminisztrációs hibáról van szó, a fennmaradásukat már így is eléggé veszélyezteti a többmilliárd forintos bevételkiesés.
Egyelőre ugyan nem okozott jelentős nehézséget az építőiparban a koronavírus-járvány, mivel azonban az ágazat élőmunkaigénye magas, a járvány terjedésével a szektor lassulására, termelési kiesésekre, határidő módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására kell számítani - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hétfőn.
A parlament szerdai döntése azt jelenti, hogy 36 ezer, munkaviszonyon kívül dolgozó nyugdíjas havi nettó bére ugrik meg jelentősen és várhatóan 10-20 ezer időskorút bevonhat még a friss nyugdíjdöntés a munkaerőpiacra – értékelte a helyzetet a Magyar Nemzetnek a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.
Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.
Új, egységes társadalombiztosítási járulékot vezet be a Pénzügyminisztérium törvényjavaslata, amelyet pénteken délután kezdett tárgyalni az Országgyűlés.
A foglalkoztatottság kitartó növekedésének és az erőteljes béremelkedésnek köszönhetően rendkívül szépen alakulnak a bérekhez kapcsolódó állami bevételek idén. Mindezt most egyetlen ábrán bemutatjuk.
Az elmúlt hét évben az adókat, járulékokat és transzfereket érintő intézkedések hosszú távon (8-10 éves viszonylatban) mintegy 6 százalékponttal járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, a munkakínálat, a foglalkoztatás és a rendelkezésre álló jövedelem érdemi emelkedése mellett. A munkát terhelő adók több lépésben történő mérséklése rövid távon ugyan csökkentették a költségvetés bevételeit, egyúttal azonban olyan gazdaságösztönző hatásokkal jártak, amelyek ellensúlyozták a bevételkiesést. A 2010 óta végrehajtott adóreform vizsgált elemei, a transzferek átalakításával és egyéb adóintézkedésekkel együtt hosszabb távon pedig mintegy 200 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. Cikkünkben bemutatjuk a 2010 és 2017 között végrehajtott adókat, járulékokat és transzfereket érintő intézkedések reálgazdasági és költségvetési hatásait. Az elemzés elkészítéséhez a Magyar Nemzeti Bankban korábban fejlesztett mikroszimulációs modellt alkalmaztuk, melynek aktualizálása és kibővítése után vizsgáltuk az egyes intézkedések rövid távú költségvetési, illetve hosszú távú fiskális és reálgazdasági hatásait.
Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.
Magyarországon olyan súlyossá vált a munkaerőhiány, hogy most már a kormányzatnak kell lépéseket tennie a probléma enyhítése érdekében. A munkaerőhiány ugyanis a gazdaság növekedési kilátásait is rontja. Megszereztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által készített vitaanyagot, amelyet már a kabinet képviselői is ismernek.
Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
Elfogadta a román kormány szerdai ülésén azokat a szakszervezetek által kifogásolt járulék- és adóintézkedéseket, amelyekkel jövő év elejétől a munkavállalókra hárítanak minden társadalombiztosítási járulékot. A kormány emellett arról is döntött ma, hogy tíz százalékkal nőnek 2018. július 1-jén a nyugdíjak, ugyanakkor a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulását 5,1 százalékról 3,75 százalékra mérsékelték.
Az elmúlt hetek és hónapok jól felvezetett adócsökkentési kommunikációját követően konkrét javaslattal állt elő Domokos László, az Állami Számvevőszék. Vélhetően a kormánypártok sem fognak az ötlet elől elugrani.
Keddi törvényjavaslata értelmében 19,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, melyet a munkáltatók fizetnek meg.
Egy héttel a nagy esemény előtt már elkezdték megszellőztetni a kormány legújabb terveit. Nem kizárt, hogy napirendre kerül a közeljövőben a bérmegállapodás, legalábbis a munkaadói oldal nagyon szeretné.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint nem kizárt, hogy a kormány nyitott további járulékcsökkentésre, így a tavalyi bérmegállapodást újra lehetne nyitni és egy nagyobb lépésben gondolkozni.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
Ünnepélyes keretek között írták alá csütörtökön a béremelésről és a munkáltató terhek csökkentéséről szóló megállapodást, amelyről kedden született egyezség. A nyilvánosságra hozott dokumentum hét pontból áll.
A tárgyalásoknak helyszínt adó Omán is megerősítette.
Sikerült kijavítani a korábbi hibákat.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Egy év alatt 48 ezer lakossági hitel vált nemteljesítővé.
Egy másikat pedig meglőttek az otthonában.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
