A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Szokatlan módon közölte a Pénzügyminisztérium a havi költségvetési egyenlegadatot: nem az eredetileg meghirdetett 11 órás időpontban jelent meg a fontos szám a minisztérium gyorstájékoztatójában, ahogy korábban minden hónapban, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be az első ránézésre kedvező számot. Októberben ugyanis 101,3 milliárd forintos többletet ért el a büdzsé.
Költségvetési átcsoportosítást hajtott végre a kormány egy hétfő este megjelent határozatával a Rezsivédelmi Alap terhére.
Néhány nap múlva kapják kézhez az újabb kiegészítő nyugdíjemelést az érintettek, ezzel idén már harmadszorra érkezik ilyen kiegészítés az elszálló infláció miatt. Cikkünkben a hamarosan érkező utalások apropóján összefoglaljuk, mi történt idén eddig a nyugdíjkifizetésekkel.
A hétfő esti közlönyben a kormány kihirdette a Széchenyi Kártya Program folytatásáról szóló határozatát, melyben feltüntette, hogy mindezt az állami költségvetésből milyen keretösszeggel támogatja.
Az idei első félévben, elsősorban a tavaszi parlamenti választások előtt a kormány mintegy 1600 milliárd forintnyi transzfert juttatott a háztartások számára, vagyis az érintettek jövedelme ennyivel nőtt. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a közelmúltban becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa.
Szeptemberben 181 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás alrendszere. Ezzel az elmúlt 20 év harmadik legjobb szeptemberi egyenlege jött össze.
A kormány az idei kőbe vésett hiánycélját már feladta: egész egyszerűen nem tud és nem is nagyon lehet - súlyos gazdasági áldozatok nélkül - további kiigazításokat végrehajtani. Ezek után adódik a kérdés: mennyire áll szilárd lábakon a még nyáron elfogadott 2023-as költségvetés. A háború nem múlt el, az energiaválság még velünk marad, ahogyan a kedvezőtlen nemzetközi növekedési kilátások is, közben az állam finanszírozása is egyre drágább és a nyugdíjasoknak is újabb kompenzáció esedékes.
Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8%-a volt a kormányzati szektor idei első éléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte a KSH.
Egy nem nyilvános határozatában a kormány arról döntött, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség - írja a Telex.
Augusztus volt az első hónap, amikor a légitársaságok hozzájárulása különadó bevételei meg is jelentek már az állami büdzsében.
Augusztusban 236 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi rendszere (önkormányzatok nélkül), pénzforgalmi szemléletben. Ilyen magas deficitre az év nyolcadik hónapjában korábban még nem volt példa.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy júliusban fordulat állt be a hazai költségvetésben, ugyanis 255,7 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás központi alrendszere. Ilyen mértékű szufficitre az év hetedik hónapjában korábban még sohasem volt példa, így ez alapvetően lehetne pozitív hír is, de ha közelebbről vizsgáljuk a folyamatokat, akkor már a büdzsé szempontjából sem egyértelmű a kép, ráadásul a helyzet a szegényebb társadalmi rétegek további leszakadásával fenyeget. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy megszólalt a Portfolio-n Kristo Käärmann, az alapvetően nemzetközi utalásokra szakosodott fintech, a Wise (korábban Transferwise) alapító-vezérigazgatója. Az adásban arról is kérdeztük Turzó Ádámot, lapunk Pénzügy rovatának elemzőjét, hogy miért emelt nemrég díjakat a vállalat, mely alapvetően pont a drága banki szolgáltatások ellenében pozícionálja magát.
Minden korábbi várakozást felülmúl Magyarországon az infláció. A legfrissebb, júliusi inflációs adat megjelenése után az elemzők felfelé módosították inflációs várakozásaikat, és nem kizárt, hogy a kormány által eredetileg tervezett éves átlagos 5%-os pénzromlási ütem közel háromszorosát szenvedheti el a magyar gazdaság. Ennek nyomán az állami költségvetés dörzsölheti a tenyerét, hiszen a forgalmi típusú bevételek csak úgy ömlenek a büdzsébe részben a magasabb árak miatt: csak az idei hetedik hónapban 723 milliárd forintnyi áfabevételt nyelt el a költségvetés.
Akik követték az elmúlt hónapok kormányzati bejelentéseit, mint például adóemelés, új különadók kivetése, minisztériumi nadrágszíjhúzás, állami beruházáselhalasztás, rezsiemelés, kata-szigorítás, azok joggal tehetik fel a kérdést: mennyire összeegyeztethető a józan fiskális politikához való visszatérést hirdető kormányzati kommunikációval a 350 milliárd forintos pénzszórás a Vodafone-ügyletben. Cikkünkben összeszedjük a költségvetést érintő gazdaságpolitikai lépéseket az elmúlt hónapokból, hogy bemutassuk, hol és miért bomolhatott meg a konzisztens fiskális politika és mit üzen ez a lakosságnak, a befektetőknek, és a hitelminősítőknek.
Meglepetésre hatalmas többlet jött össze idén júliusban a költségvetésben, még úgy is, hogy a kormány visszamenőlegesen kifizette a legutóbbi nyugdíjemelést egy összegben. Hétfői gyorsértékelésünkben már rámutattunk arra, hogy a rendkívülinek is mondható egyenleg mögött bevételi okok lehetnek, de nem szabad elmenni amellett, hogy a kormány aktív beavatkozása is segíti az adóbevételeket, valamint féken tartja a kiadási oldalt.
Nagy elérést fog tudni szerezni.
Nem a protekcionizmus a megoldás a kínai autókkal szemben - értettek egyet Németországban.
A bevételek és a nyereség is felülmúlta a vártat.
Az Egyesült Arab Emírségekben terjeszkedik az óriáscég.
Híreink az ukrajnai orosz invázióról percről percre.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
