Tavaly a GE közel 25 millió dollárt költött Magyarországon kutatási és fejlesztési (K+F) célokra, ami nagyjából négyszerese az öt évvel ezelőtti összegnek, a tervek szerint a következő években a cég tovább növeli a K+F kiadásokat, miközben 150-500 új kutató felvételével is számol.
Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.
Az elmúlt évek járműipari beruházási dömpingje teszi igazán aktuálissá a Portfolio és a MAGE közös szervezésű Járműipar 2015 című konferenciáját, melyen a szektor meghatározó döntéshozói, vállalatvezetői és szakértői vitatják meg a hazai járműgyártás legfontosabb témáit és a magyar járműipar jövőjét.
Az európai uniós székhelyű vállalatok kutatási és fejlesztési beruházásai 2013-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is 2,6%-kkal növekedtek, igaz ez jelentős lassulás a 2012-es 6,8%-os bővüléshez képest. Nemcsak ez számít kedvezőtlen fejleménynek, hanem az is, hogy az EU-s átlag jóval alacsonyabb a világátlagnál (4,9%), valamint az amerikai (5%) és a japán (5,5%) vállalatok értékeinél is - emeli ki a ma megjelent európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytábla alapján az Európai Bizottság közleménye. A nemzetközi innovációs trendekről írt legutóbbi saját elemzésünk:
Három alprogramra összesen 7,2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg a napokban Kutatás-Fejlesztési (K+F) nagyprojektek támogatására vonatkozó pályázatot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felettes szerve. A kiírás szerint a három alprogramra összesen 1-4 sikeres pályázatot terveznek minimum 500 millió forintos, maximum 2,4 milliárd forintos támogatási összeggel. Amennyiben kutatóhelyek pályáznak, ezen megítélt pénzek 100%-os támogatási intenzitást jelentenek, de vállalkozások esetén az alapkutatás is ugyanilyen támogatási intenzitásra számíthat. A pályázatok beadási határnapja: 2014. november 21.
Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.
Bár a Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezi növelni, de a Deloitte friss Vállalati K+F Jelentése szerint a cégek többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást K+F ráfordításai tekintetében. Emiatt különösen fontos, hogy az előttünk álló időszakban mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében hogyan alakulnak a vállalati K+F tevékenységet ösztönző szabályok. Ezek kedvező alakulása nélkül ugyanis erősen kérdéses, hogy az említett programban lefektetett célok elérhetők-e.
Az Alstom-csoport 1300 fős leépítési terve várhatóan nem érinti a magyarországi leányvállalatot, az Alstom Hungária Zrt.-t.
A végfelhasználók szemében egy márkanév, egy autógyár jelenti a termék minőségét, presztízsét, pozícióját - gyakorlatilag mindent -, holott a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Egy olyan összetett műszaki szerkezetet, mint egy korszerű autó, a megfizethetőség határain belül nem lehet úgy költséghatékonyan elkészíteni, hogy minden tervezési és gyártási folyamatot egyetlen cég - finanszírozó - végezzen. A korszerű "autógyártás" nem más, mint a beszállítói piacon megtalálható eszközök összehangolása, formába öntése és értékesítése. Az autógyárak az alkatrészek, részegységek nagy részét tehát vásárolják, például az olyan fejlesztő- és gyártó vállalkozásoktól, mint amilyen a Continental is.
A rendszerváltás óta tavaly fordította a legtöbb pénzt kutatásra és fejlesztésre Magyarország - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Cséfalvay Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában hozzátette: a bruttó nemzeti össztermék 1,29 százalékának megfelelő ráfordítás a jó kormányzati politikából és abból áll össze, hogy a vállalkozások - főleg a nagyvállalatok - felismerték a kutatás-fejlesztés fontosságát, és költenek erre. Az államtitkár beszélt az IMF-hitel előtörlesztéséről és a jövő évi költségvetésről is.
Mesterséges földhőrendszerek kifejlesztésére nyert el csaknem 120 millió forintos támogatást az Új Széchenyi Terv pályázatán a Mannvit Tervező és Tanácsadó Kft. - közölte a cég az MTI-vel.
Tavaly összességében 363,7 milliárd forintot költött Magyarország kutatás-fejlesztési célokra. Nemcsak a nominális érték jelent történelmi csúcsot, hanem a 1,29%-os GDP-arányos költés is. 2011-ben még 1,2%-nál járt a mutató. Az uniós átlagtól azonban még így is elmarad a magyar K+F-ráfordítások aránya.
Az innováció a gazdasági növekedés egyik motorja, szerepe pedig nehéz körülmények között egyre inkább felértékelődik. Alábbi cikkünkben neves hazai egyetemek innovációs központjainak vezetőit kérdeztük meg többek között arról, hogy Magyarországon jelenleg milyen főbb trendek figyelhetők meg a kutatások terén, hogy teremthetők elő az ezekhez szükséges források, valamint azt, hogy melyek azok a problémák, melyek megoldása a leginkább szükséges lenne.
Politikai veterán lehet a lemondó első miniszter utódja.
Aggódnak a befektetők.
Két fontos útvonalat is érint.
A 35-44 évesek rendelkeznek a legnagyobb megtakarítással.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
