A kkv-k is felzárkóztak az energiaátállásban, de könnyen megtörhet a lendület

Az energiaárak ingadozása, a szigorodó szabályozás és a fenntarthatósági elvárások világszerte új kihívások elé állítják a kkv-kat, a megújuló energiára váló átállás minden európai ország kiemelt témája lett, és az elmúlt években sikerült is jelentős eredményeket elérni.

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a megújulók teljesítménye

A MAVIR 2025 szeptember eleji adatai szerint 9002,6 mW-ra nőtt a megújuló áramtermelők összes beépített kapacitása Magyarországon, 2024-hez képest eddig 860,3 MW többlet megújuló kapacitást telepítettek hazánkban. Viszonyításképpen: 2015-ben összesen (a háztartási méretű kiserőművel (HMKE) és saját célra termelő erőművel (SCTE) együtt) volt 839,9 MW ugyanez a teljesítmény, vagyis 10 év alatt több mint tízszeresére nőtt a hazai megújulók kapacitása.

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) statisztikája szerint

2015 és 2024 között Európában a magyar megújuló beépített teljesítmény bővült a legnagyobb arányban.

A megújuló energia támogatása 2025-ben is kiemelt jelentőségű mind a fenntarthatóság, mind a vállalati költségcsökkentés szempontjából. A zöld átállás nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem hosszú távon versenyelőnyt is biztosít azoknak a cégeknek, amelyek időben reagálnak a változó energia- és gazdasági környezetre.

A kapacitások közel felét az elmúlt két évben telepítették

Az E.ON megbízásából a Szinapszis Kft. kétlépcsős módszertannal készített kutatást országos reprezentatív mintán. A kutatás során mélyinterjúkat készítettek 18 vállalattal, majd ezer telefonos interjút kis- és közepes méretű vállalkozással (KKV-kal). A kutatásban részt vevő vállalatok rendelkeznek szolgáltatói áramszerződéssel, és éves fogyasztásuk 5000 kWh – 1 GWh közötti. A felmérésből kiderül, hogy sok kkv a 2022-23-as gázáremelkedés hatására korlátozta vagy szüntette meg a gázfűtést, részben vagy egészben kiváltva elektromos fűtéssel, vagy szilárdtüzelésű kazánnal. A szilárdtüzelésű kazánok használata különösen a mezőgazdaságban gyakori (42%).

Napelemmel a válaszadó kkv-k kétötöde rendelkezik, a napelemek penetrációja növekszik a vállalat méretével és áramfogyasztásával.

Ugyanakkor az ágazatnak is fontos szerepe van – az átlagosnál magasabb a napelem penetráció a mezőgazdaságban és iparban, alacsonyabb a Horeca-ban és az egyéb szolgáltatások körében.

A hőszivattyút, elektromos töltőpontot, illetve elektromos járművet használó kkv-k legalább kétharmada rendelkezik napelemmel is. Ugyanakkor a hőszivattyú penetrációja alacsony még a napelemesek körében is (30%). A válaszadó vállalkozások egyötödének van hőszivattyúja, ezek közel fele 2023-2025 között létesült. A napelem beruházások egyharmadánál vettek igénybe állami vagy uniós támogatást, míg a hőszivattyúknál csak minden hetediknél. A válaszadók egytizedének van elektromos töltőpontja, és átlagosan 1,7 töltőpont van egy ilyen cégnél. A töltőpontok 80%-a belső felhasználású, 20% közfelhasználású.

A válaszadó kkv-k egyharmada tervez új napelem beruházást a következő 3 évben, és ezek több mint fele új beruházó, akinek nincs még napeleme. A HMKE beruházások ütemezése és finanszírozása nem jelent gondot a vállalkozások többségének, rendelkeznek a szükséges tapasztalattal és forrással, de azokban az ágazatokban, ahol elérhetőek a pályázati lehetőségek, ott arra építenek a vállalkozások. Ugyanakkor az új technológiák, főként energiatárolási és energiamenedzsment rendszerek még nem eléggé ismertek, itt a vállalkozásoknak jellemzően szakmai tanácsra, információra van szükségük.

A napelemek gyors elterjedése nem minden esetben tette lehetővé a fogyasztás/termelés optimalizálását.

Az esetleges túltermelés következtében létrejövő plusz energia hatékony felhasználása, mint kihívás ugyanis csak a telepítés után jelentkezik a felhasználóknál, aminek megoldásához érdemes lehet szakértőt igénybe venni.

Az első napelemes beruházást követően így eljutunk a komplex energiamenedzsment beruházásokig (energiatárolás, E-mobilitás), amelyek segíthetnek az energiafelhasználás további optimalizálásában. Az energiatárolásra is alkalmas rendszerek kiépítésével a vállalkozások saját villamosenergia-igényük egy részét önállóan fedezhetik, miközben csökkenthetik hálózati terhelésüket és hosszú távon mérsékelhetik kiadásaikat, miközben hozzájárulnak Magyarország importenergia-függőségének csökkentéséhez is, elősegítve a gazdaság versenyképességének növekedését.

Ez az a terület, ahol az E.ON szakértőként tud fellépni, és támogatni tudja főként a közepes méretű vállalkozások beruházási terveit. Európában például egyre több országban működnek már úgynevezett one-stop-shop (OSS) rendszerek, amelyek révén a vállalkozások egyetlen helyen kapják meg az energiaátálláshoz szükséges teljes körű szakmai, pénzügyi és kivitelezési támogatást.

Pályázati lehetőségben nincs hiány

Finanszírozási oldalról a kkv-k számára 2025 második felében három pályázati lehetőség is elérhető. Az egyik a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében hamarosan megjelenő „MEGÚJULÓ ALAPÚ ENERGIATERMELÉS ÉS ENERGIATÁROLÁS TÁMOGATÁSA VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA” pályázat, amely a vállalkozások saját, független energiaellátását támogatja. A pályázati tervezet alapján a költségek legfeljebb 30%-a fordítható megújuló energia termelő berendezésekre (pl. szélenergia, napenergia, hőszivattyú), míg a fennmaradó részt energiatárolásra, illetve kapcsolódó eszközökre és szolgáltatásokra kell fordítani. Kisvállalatok számára várhatóan 50%, középvállalatok számára pedig 40% támogatás érhető majd el az energetikai pályázat keretében, akár Budapesten is.

A másik lehetőség a zöld és digitális átállást célzó Nemzeti Bajnokok kombinált hitelprogram, amely egy kamatmentes hitelből és 30% vissza nem térítendő támogatásból áll. A program keretében legfeljebb az összes költség 50%-a fordítható megújuló energia termelésére és tárolására, a fennmaradó rész pedig eszközbeszerzésre, telekvásárlásra, ingatlanépítésre, készletbeszerzésre, IT-fejlesztésre, vagy akár elektromos gépjárművek beszerzésére is felhasználható. A hitelprogramban 150–600 millió forint közötti hitelösszeg igényelhető, 10% önerő biztosítása mellett.

De lehetőség van egyedi kormánydöntéssel nyújtható (EKD) támogatásra is, amelyre a beruházás helyszínétől függően egy legalább 800 millió forintos beruházási koncepcióval lehet pályázni. Az EKD támogatás keretében legfeljebb az összes költség 50%-a lehet megújuló energia termeléséhez és tárolásához kapcsolódó, a másik 50% pedig eszközbeszerzésre, telekvásárlásra, ingatlanépítésre vagy -vásárlásra fordítható.

Középvállalatok számára a beruházás helyszínétől függően akár 60% támogatás is elérhető lehet, de a támogatás mértékéről itt is egyedi döntés születik a benyújtott beruházási koncepció alapján.

A cikk megjelenését az E.ON támogatta. Az E.ON Energy Lab oldalán további információ érhető el a témában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images