A mai kamatdöntés után sajtótájékoztatót tart az MNB teljes vezetése – derül ki a délelőtt küldött meghívóból. Alapesetben a szakértők nem számítottak komoly eseményre a Monetáris Tanács mai ülésén, a sajtótájékoztató viszont arra utalhat, hogy mégis születtek lényeges döntések.
Tállai András az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy már 236 ezer gyermeknek van Babakötvénye, egyben felhívta a figyelmet, hogy az évente a befizetések után járó tíz százalékos, maximum hatezer forint éves állami támogatáshoz a befizetésnek december 31-ig meg kell érkeznie a Babakötvényhez tartozó Start számlára.
Ugyan közeledik a karácsony, de a héten sem fogunk unatkozni, jön ugyanis a jegybankok nagy hete. Itthon persze elsősorban az MNB döntésére figyelünk majd, de a nemzetközi piaci hangulatot nagyban meghatározhatja a Fed lépése is, a briteknél pedig a Brexit vet egyre nagyobb hullámokat, melyekre a Bank of England is reagálhat.
Elvileg minden adott lenne kedden a Monetáris Tanácsnak, hogy még egy lazító lépésről határozzon, hiszen a forint érezhetően visszaerősödött és az infláció is csökkent a nyári veszélyes szintről. Ugyanakkor a Portfolio által megkérdezett elemzők inkább majd csak 2021 elején várnak kamatcsökkentést az egyhetes betét esetében, most még óvatos maradhat a jegybank a nemzetközi hangulat törékenysége miatt.
Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.
Izgalmasnak ígérkezik az év vége, hiszen néhány napon belül az Európai Központi Bank (EKB), a Fed és az MNB is kamatdöntő ülést tart. Ráadásul a háromból legalább két döntés érdekesnek is ígérkezik, hiszen az EKB szinte biztosan további lazítás felé mozdul majd, és akár az MNB is változtathat a monetáris kondíciókon. A kamat változtatása mellett mindhárom esetben jönnek a friss makrogazdasági előrejelzések, vagyis a válságból való kilábalást is értékelik majd a jegybankok.
Az októberi 3 százalékról akár még tovább csökkenhetett az infláció novemberben – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel az MNB céljának megfelelő szintre eshetett az áremelkedési ütem, ami akár a jegybankot is felbátoríthatja, hogy tovább lazítson. Jövőre aztán megint egy kicsit óvatosabbnak kell majd lennie az MNB-nek, hiszen 2021-ben újra emelkedő pályára állhat az infláció.
Már szinte kezdtük elfelejteni, de a magyar állam újabb devizakötvény-kibocsátásai újra ráirányíottták a figyelmet, hogy az államadósságunk ötöde még mindig devizaadósság formájában áll fent. Ma már igen alacsony kamaton lehet eladósodni dollárban vagy euróban, de nem volt ez mindig így. Még mindig több mint 8 milliárd dollárnyi magas kamatozású magyar dollárkötvény van a piacon, melyeket 2011 és 2014 között bocsátott ki Magyarország. Ezek éves kuponja 5,4-7,6 százalékos, vagyis a mostani hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséget kínálnak, a magyar költségvetésnek pedig hatalmas terhet jelentenek. Van olyan papír, ami után még több mint húsz évig kell kifizetni ezt a magas kamatot. De kiknél vannak ezek a kötvények?
Újabb 40 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt keddi aukcióján az MNB, így összesen már 800 milliárd forint felett jár a májusban elindult eszközvásárlási program. Néhány sorozat esetében viszont lassan közelíti az 50%-os határt a jegybank, ami ismét változást hozhat majd.
A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?
Az eddigi 10,25%-ról 15%-ra emelte az egyhetes repo kamatot a török jegybank csütörtökön, illetve bejelentette, hogy minden finanszírozást ezen nyújt, így csak ez a kamat számít a jövőben. Szükség is volt a jelentős szigorításra, hiszen a líra az utóbbi hetekben szinte megállíthatatlanul zuhant, most a döntés után rögtön meg is rántották a török devizát.
Végrehajtotta eszközvásárlási programjának technikai felülvizsgálatát az MNB – derül ki a jegybank keddi közleményéből. A program 1000 milliárd forintos keretösszegét megduplázzák, ez is arra utal, hogy tartós jelenléttel számolnak a kötvénypiacon.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat továbbra is 0,6%, míg a kamatfolyosó két széle mínusz 0,05% és 1,85%. Hamarosan érkezik a jegybank közleménye az indoklással, majd decemberben egy izgalmasabb döntés jöhet.
Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.
A forint utóbbi hetekben mutatott erősödésének köszönhetően ma már nagyobb az esély arra, hogy az MNB következő lépése kamatcsökkentés lesz, mint emelés. A Portfolio által megkérdezett elemzők a keddi ülésen és a csütörtöki egyhetes betéti tenderen még nem várnak érdemi lépést, de december közepén több fontos kérdésben is döntenie kell a Monetáris Tanácsnak, így kapóra jöhet a kamatkondíciók felülvizsgálata is.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Összesen 2,5 milliárd euró értékben adott el 10 és 30 éves devizakötvényeket Magyarország, ezekre több mint ötszörös kereslet volt – értesült a Reuters a kibocsátást szervező bankoktól.
Többször utalt arra szerdai beszédében Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy országának most le kell nyelnie a keserű pirulát. Ez a gazdaságpolitikai fordulat mellett egy közelgő IMF-csomagot vetíthet előre – vélik friss elemzésükben a Commerzbank szakemberei.
Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.
Továbbra sem tudni, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, néhány államban ugyanis még nem végeztek a szavazatok összeszámolásával. Ebben a bizonytalan helyzetben tartja kétnapos kamatdöntő ülését a Fed., mely a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton.
Mulino pár éve még börtönben ült.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Érkezik az inflációs adat is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
