Újabb 30 bázisponttal 3,6%-ra emeli irányadó kamatát az MNB – derül ki a csütörtöki egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A lépéssel bő egy hónap alatt már 180 bázispontot szigorított a jegybank.
Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett. Az idei évre az MNB 5,1%-os inflációt vár, és ez várhatóan jövőre sem csökken 5% alá. Tehát nemcsak idén, hanem jövőre sem hoz reálhozamot a szuperállampapír a konyhára, vannak viszont más, az infláció ellen védelmet biztosító lakossági állampapírok is.
Három órakor sajtó háttérbeszélgetést tartott Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank ma újabb 30 bázisponttal 2,4%-ra emelte az alapkamatot, ennek hátteréről beszélt elsősorban.
Kedden 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jelentette be a jegybank. Mivel a jegybank irányadó eszköze november óta valójában az egyhetes jegybanki betét kamata, a mostani kamatemelés csak szimbolikusnak nevezhető. Az egynapos betét kamatának 80 bázispontos emelésével az megegyezik az alapkamattal, a folyosó tetején az egynapos hitelkamat pedig szintén 30 bázisponttal emelkedett.
A novemberi és decemberi tömeges banki kamatemelések ellenére szó sincs arról, hogy azonnal beárazták volna a hitelintézetek az új lakáshiteleikbe a jegybanki kamatemeléseket és a hozamkörnyezet emelkedését. A friss piaci ajánlatok alapján eddig 60-70 százalékban követték csak le a már megtörtént változásokat, a jövőbeniekről nem is beszélve. Csökkent tehát a referenciamutatók feletti kamatfelár, ami tartósan nem fenntartható a bankoknak, és előrevetíti az újabb tömeges lakáshitel-kamatemeléseket. Aki tehát lakáshitelt venne fel, és nem jogosult állami kamattámogatásra, annak érdemes mielőbb beadnia a hitelkérelmet, a bankok közötti választáshoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke „a monetáris politika aktuális kérdéseiről” – derül ki a jegybank meghívójából. A kamatdöntés kapcsán biztosan lesznek érdekességek, melyeket kommentálhat az alelnök.
Mostanra elfogytak a jelzők arra, amit a török líra piacán látunk, a deviza az év eleje óta több mint 90 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A török pénzügyminiszter szerint azonban kitartanak amellett, hogy nincs szükség a kamatok emelésére, sőt a héten további lazítást jelenthet be a jegybank.
A Fed története legnagyobb hibáját követhette el azzal, hogy átmenetinek minősítette az inflációt – mondta a CBS-nek Mohamed El-Erian. Az Allianz szakembere szerint itt az ideje, hogy az amerikai jegybank visszaszerezze az irányítást az infláció felett, erre szerdán lesz is alkalma.
Az elmúlt négy hétben összesen 150 bázisponttal emelte az irányadó kamatot az MNB, mely novemberben átállt a heti kamatmeghatározásra. A szigorítás várhatóan folytatódik, azonban a keddi „rendes” kamatdöntő ülés sem lesz érdektelen, hiszen egyrészt akár további intézkedéseket is hozhat a Monetáris Tanács, másrészt a kamatpályával kapcsolatos kommunikáció is frissülhet, harmadrészt pedig jön a friss inflációs és GDP-prognózis.
Szinte minden napra jut fontos kamatdöntés a héten, számunkra persze az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülése lesz a legfontosabb. A karácsony előtti hajrában azonban még lépnie kell a Fednek, az EKB-nak, a brit és a japán jegybanknak is. Emellett jönnek előzetes bmi-adatok, illetve Kínában is fontos statisztikák jelennek meg. Vagyis összességében úgy foglalhatjuk össze a következő napokat, hogy rég volt ennyire mozgalmas hetünk, mint most.
A következő két-három évben a Magyar Nemzeti Bank magas kamatszintet fog fenntartani, hogy stabilizálja a forint árfolyamát - mondta Zsiday Viktor befektetési szakember a Spirit FM-nek.
Csökkent az MNB-nél elhelyezett betétek állománya, de az eddigihez hasonlóan a jegybank most is minden ajánlatot elfogadott. Ennek azért van jelentősége, mert csak így lett effektív a mai újabb 20 bázispontos kamatemelés.
Eldőlt, hogy június 30-áig folytatódhatnak a támogatott programok a Széchenyi Kártya keretében, de az agráriumot finanszírozó bankok a Növekedési Hitelprogramhoz hasonló, hosszú távon fix kamatozást biztosító beruházási hitelprogramot is látni szeretnének – derült ki a Portfolio mai Agrárszektor 2021 konferenciáján. Különösen az állattenyésztés, azon belül a sertéságazat számára fáj a piaci kamatok emelkedése, ezek hamarosan a 7-10 százalékot is elérhetik.
Újabb 20 bázisponttal 3,3%-ra emeli az irányadó kamatot csütörtökön az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender meghirdetéséből. Ezzel bő három hét alatt már 150 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot a jegybank, a jövő héten pedig jön a „rendes” kamatdöntő ülés.
Nem nagyon van más lehetősége a jegybanknak, mint tartósan magas kamatszinttel leszorítani az inflációs várakozásokat, ami azt jelenti, hogy a 2013-2021 közötti monetáris politikának vége, a forint árfolyama stabilizálódhat, a lakáspiaci árak pedig oldalazásba válthatnak át – írja a blogján Zsiday Viktor.
Egy év alatt 340-ig erősödhet a forint az euróval szemben, ezzel 2022 egyik legjobb befektetése lehet a magyar deviza – derül ki a Societé Generale (SocGen) most megjelent kitekintéséből. A bank szakemberei tíz legvonzóbb befektetésük közé is beválogatták a magyar devizát. Viszont nem mindenki ennyire optimista a forint kilátásait illetően, a Commerzbank szerint jöhetnek még új történelmi mélypontok jövőre is.
A novemberi tömeges kamatemelés után 9 nagybank közül 6 érdemben megemelte új lakáshiteleinek kamatát decemberben. A drágulás mértéke 0,37-0,96 százalékpont, ezzel egy 20 millió forint összegű lakáshitel törlesztőrészlete 4-10 ezer forinttal emelkedhet meg 20 éven át - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
Arról már számos alkalommal esett szó, hogy milyen jelentős szerepet töltött be a MÁP Plusz 2019. júniusi bevezetése a lakossági állampapír-állomány megnövelésében, és mennyi új befektetőt sikerült megszólítani az új termékkel. Kevesebb figyelmet kap azonban az a kérdés, hogy magát a lakossági állampapír-állomány összetételét milyen mértékben alakította át a MÁP Plusz. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK) megvizsgálta, hogy 2019 júniusa és 2020 decembere között hogyan alakultak az egyes lakossági állampapírok értékesítési idősorai, lejáratai, illetve milyen átrendeződés volt megfigyelhető a lejáratok alkalmával a MÁP Plusz megjelenését követően.
Novemberben 7% fölé emelkedhetett az infláció, ami 2007 óta nem látott rekordot jelentene – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A jó hír, hogy decembertől talán már lassú csökkenésnek indulhat az áremelkedési ütem, legalábbis az elemzők nagy része erre számít. Viszont a csökkenés a korábban reméltnél lassabb lehet, a többség szerint még 2022-ben is csak álom marad a 3 százalékos jegybanki cél elérése.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.