Jelentősen emelkedett a központi költségvetés kamatkiadása 2023-ban, de a legrosszabb forgatókönyvet talán sikerült elkerülni. Az év első felében látott meredek emelkedés tavasszal megtorpant, majd a korábbi éveknél magasabb szinten stagnált az adósságszolgálati kiadás – derül ki a hétfőn publikált végleges államháztartási beszámolóból. Azért a jó hír mellett egy fájdalmas új rekordot is feljegyezhetünk: az év végén először lépte át a költségvetés adóssága az 50 ezer milliárd forintot.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mennyit nyerhet az államkassza azzal, hogy csökkentették a legnépszerűbb lakossági állampapír, a PMÁP kamatát rövid távon. Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdezzük. A második blokk témája az új bevándorlási törvény volt, amely nehéz helyzetbe hozhat sok külföldi dolgozót és céget, ha a kormány nem orvosolja a jogszabály egyik nagy hiányosságát. Erről Szabó Dánielt, a Portoflio makroelemzőjét kérdeztük.
Még a legkisebb benzinkutakat is érinteni fogja a kormány adóemelése 2024-től, főleg olyan árak mellett, mint a mostaniak. Erre jön majd rá a jövő évi jövedékiadó-emelés amely gyakorlatilag a kiskereskedelmi különadó alapját is növeli. Többek között erről beszélgettünk Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével a Portfolio Checklist podcastjának pénteki adásában. A másik téma a magyar állam kamatkiadásának jelentős emelkedése volt, amelyről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Most lesz csak igazán fájó az államkasszának, és ezzel az adófizetőknek a magyarok állampapír-őrülete, 2024-ben ugyanis az inflációkövető állampapírokra fordított kamatkiadás meghaladhatja az ezermilliárd forintot, míg 2025-ben megközelítheti az 1200 milliárdot. Jövőre fordulhat elő először az, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget kamatként.
Befektetési és megtakarítási tanácsokkal, tippekkel jön november 8-án a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvény!
Szeptemberben ismét Európa-bajnok inflációnk volt, amihez a régiós szinten is kiemelkedő magyar kamatszint társul. A pozitív reálkamat ellenére a forint sérülékenynek nevezhető, főképp azóta, hogy az MNB belevágott a kamatcsökkentésbe. Mi befolyásolja ennek fényében a forint árfolyamát? Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság?
Júniusban 258,9 milliárd forintot tettek ki a központi költségvetés kamatkiadásai, ezzel az első félévben nettó 1173 milliárd forintot fordított adósságszolgálatra a büdzsé. Hosszú idő után az év hatodik hónapjában először fordult elő, hogy az egy évvel korábbinál kevesebb volt a kamatkiadás, ezzel a 12 havi gördülő egyenleg is kismértékben csökkent.
Meredek emelkedéssel kétezer milliárd dollár fölé növekszik idén az államadósok globális kamatfizetési kötelezettsége - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.
A költségvetés kamatkiadásának növekedésén és a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése. A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy a büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat.
Áprilisban 214,6 milliárd forint volt a központi alrendszer nettó kamatkiadása az egy évvel korábbi 129,3 milliárd forinttal szemben – derül ki a kedden megjelent részletes államháztartási beszámolóból. Ezzel az év első négy hónapjában minden esetben meghaladta a kamatkiadás a tavalyit, összesen pedig több mint kétszer annyiba került az adósságszolgálat, mint 2022-ben.
Az idei megugrás után 2024-ben még tovább emelkedik majd a költségvetés kamatkiadása a GDP arányában – derül ki a kormány által közzétett konvergencia programból. A 2022-es adósságterhet még évekig meghaladja majd a magas kamatok miatti fizetési kötelezettség, vagyis sokáig nyomja majd a költségvetést az extra kiadás. Ez pedig azt is jelenti, hogy a friss kormányzati célok mellett nem lesz mozgástér a büdzsében, az utóbbi negyedszázadban nem látott mértékű elsődleges többletet kellene elérni 2027-re. A számokból kitűnik, hogy olyan költségvetési fegyelmet ígér a kormány, ami az elmúlt évek tapasztalataiból egyáltalán nem következik.
Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
A kormány az idei kőbe vésett hiánycélját már feladta: egész egyszerűen nem tud és nem is nagyon lehet - súlyos gazdasági áldozatok nélkül - további kiigazításokat végrehajtani. Ezek után adódik a kérdés: mennyire áll szilárd lábakon a még nyáron elfogadott 2023-as költségvetés. A háború nem múlt el, az energiaválság még velünk marad, ahogyan a kedvezőtlen nemzetközi növekedési kilátások is, közben az állam finanszírozása is egyre drágább és a nyugdíjasoknak is újabb kompenzáció esedékes.
Öt feltörekvő piaci ország, Ukrajna, Brazília, Egyiptom, Ghána és Magyarország a legsérülékenyebb a kötvényhozamok emelkedése és a finanszírozási költségek elszállása szempontjából – figyelmeztet szerdai elemzésében az S&P Global. A cég szakértői szerint az elmúlt hónapokban látott folyamat akár az érintett országok hitelminősítői besorolására is negatív hatással lehet.
Két év alatt akár 1000 milliárd forinttal is emelkedhetnek a magyar költségvetés kamatkiadásai – derül ki a 2023-as büdzsé tervezetéből. Ennek két oka van: egyrészt a világon mindenhol emelkednek a hozamok, mivel a jegybankok az elszálló infláció miatt kénytelenek szigorítani, másrészt viszont az utóbbi évek laza költségvetésének köszönhetően nőtt a magyar adósságteher nominálisan. Vagyis részben hogy most isszuk meg a fiskális alkoholizmus levét, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy a hajnalig tartó parti után benyújtották a számlát. Az igazán érdekes dolog, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg 2023-ban már majdnem egyensúlyt mutatna, gyakorlatilag a deficit kilencven százalékát a kamatokra fizethetjük ki.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
