A szíriai drúz kisebbség képviselői az interneten pénteken terjesztett videóüzenetükben Izraelhez csatolásukat kérték, hogy ne kelljen az új szíriai kormány fennhatósága alatt élniük.
A szíriai elnök, Bssár al-Aszad bukása után az alavita közösség és más, korábban lojális csoportok körében bizonytalanság és félelem uralkodik. Sokan értetlenül állnak az események előtt, különösen annak fényében, hogy milyen sok áldozatot hoztak az elmúlt években a rezsim fenntartása érdekében. A Reuters beszámolója szerint azonban a helyzet egyelőre nyugodtabb, mint azt sokan várták.
Koalíciós szándéknyilatkozatot írt alá Romániában szerdán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a - nem magyar - nemzeti kisebbségi frakció.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arra számít, hogy a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal együtt kormányzati többségük lehet a romániai parlamentben, de a nagykoalíció lehetőségét sem zárja ki – mondta Kelemen Hunor pártelnök reggel a Kossuth Rádióban.
A szavazatok 98,61 százalékos feldolgozottságánál az RMDSZ a szavazatok 6,55 százalékát szerezte meg – írja a Maszol.ro.
Felrobbantottak egy csatornát pénteken késő este Észak-Koszovóban, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia „terrorista” akciójáról van szó – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A szerb külügyminiszter visszautasította a vádakat.
Meglepetés meglepetést követett a romániai elnökválasztáson: az előzetes várakozások és az exit pollok ellenére az első helyen egy oroszbarát független jelölt, Călin Georgescu végzett, a második helyre pedig az ellenzéki Mentsük Meg Romániát párt jelöltje, Elena Lasconi futott be, így ők ketten mérkőznek meg a december 8-i második fordulóban. Marcel Ciolacu szocialista miniszterelnök a harmadik helyen végzett, az eredmények ismeretében lemondott pártelnöki posztjáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, Ukrajna és Magyarország között kétoldalú dokumentum készül, amelyben többek között biztonsági kérdésekről és az ukrán NATO-tagságról is szó esik – írja az Ukrajinszka Pravda.
A magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztéséről, a vitás kérdések megoldásáról tárgyalt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel Kijevben.
A demokrata elnökjelölt, Kamala Harris új javaslatcsomagot mutatott be hétfőn, amelynek célja a fekete férfiak támogatásának növelése. A javaslatok között szerepelnek kisvállalkozói hitelek, a legális marihuánaiparhoz való hozzáférés biztosítása, valamint egészségügyi kezdeményezések.
Budapesten járt Andrij Sibiha ukrán külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel való találkozója után meglátogatta az első ukrán-magyar iskolát, amely elmondása szerint „extrém pozitív benyomást” tett rá.
Egy amerikai bíró döntése értelmében a Wells Fargo perrel néz szembe egy olyan ügy miatt, amelyben azt állítják, becsapta a részvényeseket azzal, hogy a sokszínűség iránti elkötelezettségét hirdette, miközben olyan nem fehér és női jelentkezőkkel folytatott színlelt állásinterjúkat, akiket nem is tervezett felvenni - írja a Reuters.
Három nappal a bizonytalan politikai helyzetet teremtő franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások után Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a "köztársasági" politikai erőket, hogy "hozzanak létre egy stabil és plurális többséget" az ország számára, tekintettel arra, hogy senki nem tekinthető a választások győztesének.
Mianmarban 2021 februárjában tört ki véres polgárháború, amikor a hadsereg puccsal átvette a hatalmat. A már több mint három éve tartó harcok során több ezren vesztették az életüket és rengetegen menekültek el otthonukból. Az összecsapások eddig kizárólag a délkelet-ázsiai ország területét érintették, bár már előfordult, hogy véletlenül valamelyik szomszédos hatalmat érte találat. A legújabb fejlemények viszont a korábbiaknál jóval direktebbek, és azzal fenyegetnek, hogy akár egy egész ország vonódhat bele a harcokba. A regionális háborúvá szélesedő konfliktus viszont szinte senkinek sem érdeke, ezért már a legnagyobb globális szereplők is megmozdultak az ügy békés rendezése érdekében, ráadásul a két rivális nagyhatalom is egy platformra került a kérdésben.
Az ukrán Ejropevszka Pravda ismertette annak a 11 pontos kéréslistának az ukrán fél szempontjából problematikus pontjait, amelyet még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adott át Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek január végi kárpátaljai látogatásán.
Törökország magyarázatot követel a múlt hétvégi svájci békekonferencia szervezőitől, amiért állami szereplőként kezelték a konstantinápolyi ortodox egyház képviseletét és azt állították, hogy egyeztetés történt a török képviselet és az egyház delegációja közt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel bekerült, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására.
Pakisztán az elmúlt években egyre súlyosabb problémákkal kénytelen szembenézni. A gazdasági nehézségek mellé állandósuló politikai csatározások társultak, miközben a szeparatista törekvések is egyre jobban megerősödnek. Beludzsisztán régiója szinte teljesen ismeretlen a világ közvéleménye számára, pedig akár még az is meglehet, hogy a világtérképeket majd a terület függetlenedése miatt kell átrajzolni. Ehhez viszont Iszlámábádnak, de még Kínának is lesz pár szava, mivel a térség egy nagyobb geopolitikai játszma helyszíne is egyben.
Az ukrán parlament jóváhagyta a korrupcióellenes és a kisebbségi törvények kulcsfontosságú módosításait, jelentős lépéseket téve az Európai Unió követelményeinek teljesítése felé, mivel az ország szeretné megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Orbán Viktor miniszterelnök egy pénteken megjelent interjúban még a világ legkorruptabb országának nevezte Ukrajnát. Emellett Kijev döntött arról is, hogy módosítja a magyar kormány által sokszor bírált kisebbségi nyelvhasználati jogszabályt is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz emberi jogi tanács hétfői ülésén azt mondta, Lettországnak „saját területén belül” következményekkel kell szembenéznie az orosz ajkú kisebbséggel kapcsolatos politikája miatt – írja a The Kyiv Independent.
Már 64 ezer ügyfélnél sikerült helyreállítani az áramellátást.
Sorozatban érkeznek a bejelentések.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
