Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az emberiség már nem áll olyan reménytelenül vesztésre a klímaváltozás elleni mérkőzésen, mint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, két napja kezdődött 26. ülése (COP26) előtt.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) kötelezettséget vállalt kedden arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben az erdők védelmére.
Évtizedek óta arról beszélünk, hogy a világ a 24. órában van a klímakatasztrófa elkerüléséhez, ami így hiteltelen, így egyértelmű cselekvésre van szükség, és Magyarországon már törvény van a 2050-es klímacélról, amit el is kezdtek megvalósítani, így például "2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést" - ezekről beszélt Áder János a skóciai Glasgowban az ENSZ klímacsúcstalálkozóján. Áder János hétfő esti felszólalásában kitért rá, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.
Száznál több ország részvételével megállapodás született kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.
Nagy-Britannia az Antarktisz egy olvadó gleccserét Glasgow-gleccsernek nevezi el a skót városban vasárnap kezdődött globális klímakonferencia céljaira emlékeztetve.
Ecuador csaknem felével megnöveli a csendes-óceáni Galápagos-szigetek körül kialakított tengeri rezervátum területét - jelentette be a Glasgow-i klímacsúcson hétfőn a dél-amerikai ország elnöke, Guillermo Lasso.
Az ENSZ vasárnap kezdődött klímakonferenciája a történelem egyik legfontosabb diplomáciai csúcstalálkozója, amely az országokat vezető kormányok egyik utolsó és legjobb esélye lehet arra, hogy megelőzzék a klímakatasztrófát, amely felé ma a Föld és az emberiség a tudományos jelentések alapján tart. Miközben azonban több mint kérdéses, hogy a tárgyalások elérhetik-e a kívánt eredményt, már a rendezvény körülményei is éles kritikákat váltottak ki. A csúcstalálkozónak otthont adó Glasgow ugyanis úszik a szemétben, a konferencia szponzorainak klímaügyi elkötelezettségét erősen vitatják, és amíg több száz magánrepülőgép szállítja a helyszínre a gazdag országok és nagyvállalatok vezetői mellett a celebritásokat is, a klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett közösségek képviselői szerint a brit hatóságok ellenséges hozzáállása miatt is a mostani lehet "legfehérebb" és legkiváltságosabb klímakonferencia, amit valaha rendeztek.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. A felelősségteljes feladat ellenére nem teljes a vezetők figyelme, Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is elbóbiskolt a konferencia alatt.
A brazil kormány a glasgow-i klímacsúcs alkalmából a korábbiaknál ambiciózusabb klímacélokat, a szén-dioxid-kibocsátás radikálisabb csökkentését és az illegális erdőirtás elleni hatékonyabb küzdelmet jelentett be hétfőn.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Ehhez minden országnak cselekvési tervet kellett kidolgoznia, azonban sokan, főleg a nagy szennyezők tartózkodtak az ambiciózus ígéretektől. Félő továbbá, hogy ismét fellángol az ellentét a világ fejlett és fejlődő országai között a klímabarát működésre való átállás miatt felmerülő költségek fedezését illetően. Éppen ezért sokan pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg a csúcs eredményeinek vonatkozásában, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy azonnali cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében.
Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.
Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint.
Az ENSZ jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására tett jelenlegi vállalások mellett is átlagosan 2,7 Celsius-fokkal emelkedhet a bolygó hőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest – írja a Reuters.
Telefonon egyeztetett Boris Johnson brit miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Downing Street tájékoztatást adott ki a beszélgetésről, amely évek óta a legmagasabb szintű állami kapcsolatfelvétel volt a két ország között.
Hszi Csinping kínai elnök nem megy el az ENSZ klímacsúcsára, ami azt mutatja, hogy Kína valószínűleg nem kíván több vállalást tenni a klímaváltozás megfékezésére – írja a Reuters.
Az eddig vonakodó demokrata szenátor, Joe Manchin a jelek szerint támogatja, hogy a Biden-kormányzat új adókat vessen ki milliárdosokra és egyes vállalatokra, ezzel szerezve pénzt szociális és klímaváltozási csomagjának finanszírozására – írja az AP hírügynökség.
Szaúd-Arábia koronahercege arra vállalt kötelezettséget, hogy 2060-ra karbonsemleges lesz az ország – számol be a hírről a Reuters.
Nem vesz részt a glasgowi nagy klímacsúcson (COP26) Hszi Csinping kínai elnök – tudta meg a brit The Times, a szintén brit Inews pedig arról ír, hogy a két nagy szennyező, a kínaiak és a szaúdiak, elvétették azt a keddi határidőt, ameddig le kellett volna adniuk az új klímavállalásaikat, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátási cél összejöjjön.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Ezt erősítették meg ma egy közös találkozó során.
Most válik csak igazán valósággá a sci-fi.
Erről adott tájékoztatást az ukrán vezérkar.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
