Feltették az i-re a pontot a globális felügyeleti szervek a biztosítási piacon: a világ kilenc legnagyobb biztosítójának extra tőkét kell képeznie az új szabályok értelmében, hogy elkerülhető legyen az adófizetői pénzekből való kimentésük, ha újabb pénzügyi válságra kerülne sor - írja a Reuters.
Jól végződött a 2014-es év és jól kezdődött a 2015-ös esztendő is a Portfolio TraderSzobában. A december 1-től február 5-ig tartó bő két hónapban több mint 30%-os hozamot értünk el kereskedési ötleteinkkel. Találati arányunk ebben az időszakban meghaladta a 70%-ot.
Az alappályán nem lesz gond a 3% alatti költségvetési hiány tartásával, azonban leselkednek kockázatok a büdzsére. A Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői friss elemzésükben hét veszélyforrást azonosítottak, de van egy pozitív kockázat is.
Mi történik, ha jövőre felfüggesztik az uniós források kifizetését, ha a külföldiek menekülni kezdenek a magyar kötvénypiacról, esetleg recesszióba süllyed egész Európa és felüti a fejét az újabb adósságválság? Ehhez hasonló veszélyek borzolhatják jövőre a nemzetközi és hazai piacokon befektetőket, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint. A szakértők pozitív kockázatként tartják számon Magyarország esetleges felminősítését és egy adórendszeri reformot, melynek keretében a kormány csökkentené a különadókat. "Semmit sem lehet kizárni" alapon.
A rendszerkockázatot jelentő bankok mellett a szabályozó hatóságok legújabban a klíringházak tőkeszintjével vannak elfoglalva. Az új elképzelések szerint az elszámolóházaknak, akik többek között a derivatív piacokon is aktív résztvevők, a bankokhoz hasonlóan magasabb tőketartalékot kellene képezniük, mivel ők jelenthetik a rendszerkockázat újabb forrását - írja a Financial Times.
Szigorítaná a bankok tőkeképzési feltételeit a bázeli székhelyű Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB). A tervek szerint a rendszerkockázatot jelentő nagybankoknak a kockázattal súlyozott eszközeik 16-20%-át kell majd tőkében és felmondható (likvidebb) kötvényekben tartaniuk. A javaslatot a tervek szerint 2015-ben véglegesítenék és a bankoknak 2019-től kezdve kellene kötelezően is alkalmazniuk - írja a The Wall Street Journal.
Százmilliárd forint feletti kockázatokat azonosítottunk a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban, ami azt jelenti, hogy jövőre is lesz miért izgulni. Hacsak a kormány a közeljövőben nem pontosítja, hogy mit is tervez a költségvetés bevételi oldalának bizonyos pontjain. A leginkább rejtélyes dolog, hogy a kormány óriási összeget tervez hasznosítási bevételekből.
A harmadik negyedéves csődkockázati mutatók alapján ismét Argentína volt a legkockázatosabb állam - derül ki az S&P Capital IQ legfrissebb felméréséből. Magyarország a legkockázatosabb húsz ország között sem szerepel.
A világ legnagyobb bankjai beleegyeztek abba, hogy módosítsák a derivatív ügyleteik szabályozását annak érdekében, hogy elkerüljék a Lehmanhoz hasonló csődhelyzet kialakulását. A Credit Suisse és a Goldman Sachs mellett 16 másik bank is ígértet tett arra vonatkozóan, hogy nem fogják felbontani a derivatív szerződéseiket a pénzügyi problémákkal küzdő partnerintézményeikkel szemben - írja a Financial Times.
Nehéz világ jön még a legnagyobb bankok számára is. A globális Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) az eddigieknél is szigorúbb megkötéseket alkalmazna arra vonatkozóan, hogy a rendszerkockázatot jelentő nagybankok milyen mértékű és típusú forrásbevonást alkalmazhatnának a jövőben.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) vasárnap közzétett jelentésében a feltörekvő piacokat érintő kockázatokról írt, véleményük szerint aggasztó, hogy az utóbbi években jelentősen megerősödtek a piacon az alapkezelők. A pénz- és tőkepiacok méretéhez képest túlságosan nagy kitettséget tartanak fent egyes országokban az alapkezelők, és mivel nagyon hasonlóan viselkednek sokkok esetén, a csordaszellem túlzott eszközár fluktuációt okozhat - írja a Reuters.
Az alapkezelők tavaly év végén sokszor úgy nyilatkoztak, hogy jó befektetési lehetőségek lehetnek 2014-ben is a vállalati kötvénypiacon, a Pimco szerint most azonban érdemes óvatosnak lenni. Több ok is van erre, többek között az, hogy a bankok egyre lazább hitelezési kondíciókat szabnak meg. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban látható nyugodtabb időszak után zavarosabb vizekre evezhetünk - írja CNBC.
Kamatemelések beindulása, fejlődő országok meggyengülése, geopolitikai kockázatok, valutaháború, kínai pénzügyi válság, euróövezet szétválása - ezek azok az események, amelyek megrengethetik jövőre a globális gazdaságot, piacokat az általunk megkérdezett elemzők és alapkezelők szerint. De még mielőtt mindenki halálra rémülne: ezek csak olyan események, amelyek a piaci konszenzus szerint kis eséllyel bírnak. Egyébként pedig olyan szakértők is vannak, akik szerint inkább pozitív meglepetésekre "készülhetünk" jövőre.
A befektetők a háborús hírekre figyelnek.
Közben esik az olajár.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül.
Odabökött egyet Izraelnek is.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Tovább folytatódhat az EKB kamatcsökkentési ciklusa.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
