Oroszország kész megvédeni magát abban az esetben, ha a nyugattal való feszültség katonai konfliktusba csap át – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tegnap Moszkvában az RT cikke szerint.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Az ukrán kormány szerint már körülbelül 80 ezer orosz katona vonult fel az orosz-ukrán határon és a Krímben, közben pedig Vlagyimir Putyin elnök állítólag minden megkeresést elutasít – írja a CBS.
Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre - jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban ukrán híradások szerint.
A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti, egyre erősödő megosztottság" is táplál - hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).
Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.
Három év pereskedés helyett három hónap alatt, közjegyző előtti egyezséggel zárult nemrégiben egy beszállító és egy nem fizető vállalkozó jogvitája, akik ezzel nemcsak időt, hanem rengeteg pénzt is megspóroltak maguknak. Noha a jogviták alternatív rendezése gyorsabb és költséghatékonyabb, egyelőre mégis kevesen élnek a lehetőséggel, miközben ez a megoldás mentőövet jelenthet a cégek számára a világjárvány okozta gazdasági-piaci környezetben.
Már négy ukrán katona meghalt ma a Donyec-medencei fronton szakadár támadások miatt - jelentette be az ukrán Egyesített Erők Parancsnoksága. Oroszország közben provokációval vádolta meg Ukrajnát és mintegy 4000 különféle hadgyakorlatot jelentett be az áprilisi hónapra.
Egyre több vezető amerikai katonai tisztségviselő beszél arról, hogy nagyon valószínű, hogy Kína megpróbálja fegyveresen az ellenőrzése alá vonni Tajvant még a 2020-as évtizedben. Ezek a döntéshozók rendszerint azt is szükségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvan de facto függetlenségét, ha kell, fegyveres beavatkozással. Ha ez megvalósul, globális méretű konfliktusra kerülhet sor.
Azzal vádolta meg Örményország miniszterelnöke a hadsereget, hogy katonai puccsot készítenek elő, miután a vezérkar lemondásra szólította fel a politikust – írja az AP.
India és Kína kivonta az összes katonáját a Pangong Có tó körüli régióból – jelenetette be a két érintett ország közös közleményben. A régióban tavaly júniusban 24 katona halt meg, ahogy összecsaptak a két ázsiai szuperhatalom fegyveresei a vitatott hovatartozású területen.
Joe Biden elnök hamarosan bejelenti azt, hogy az Egyesült Államok minden támogatást felfüggeszt a Jemenben zajló „támadó hadműveletek” részére – mondta el Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.
Az amerikai kormány 14 kínai tisztviselőre vetett ki szankciókat hétfőn, válaszul a hongkongi ellenzék jogainak korlátozására. A szankcionált személyek mind tagjai a kínai törvényhozó szervnek. A szankciókról előzetesen már tudni lehetett, most azonban a kormányzat hivatalosan is bejelentette őket.
Megkezdték az etióp kormányerők Mekele ostromát. Az 500 ezer fős nagyváros a Tigré-régiót uraló Tigré Népi Felszabadítási Front központja, a mozgalom egykor Etiópia domináns politikai ereje volt, melyet 2012 után túrtak ki szép lassan az ország éléről. A harcokban egy nagyszámú, elkötelezett, helyi milícia áll majd szemben a légi és haditechnikai fölényt birtokló, jobban képzett kormányerőkkel. Pár napja azt ígérte a kormány, hogy tüzérséggel és tankokkal lövik majd a várost, a jelentős nemzetközi visszhang miatt viszont retorikát váltottak. Ennek ellenére az ENSZ vérfürdőre és rengeteg ártatlan áldozatra számít.
A hegyi-karabahi humanitárius tűzszünet megszegésével vádolta egymást Örményország és Azerbajdzsán vasárnapra virradóan, néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég még világraszóló barátok voltak; olyannyira, hogy Erdogan még az amerikaiakkal is összerúgta a port, hogy orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolhasson. A Hegyi-Karabah régióban kirobbant konfliktusban viszont megint frontális ellentét bontakozott ki a két ország politikai érdekei közt: az oroszok hűteni, a törökök pedig fűteni próbálják a háborút. Nem ez az első eset mostanában, hogy Oroszország és Törökország egymásnak feszült, sőt, Líbiában és Szíriában a két ország (proxi-)katonái már nyíltan egymás ellen harcolnak. Nagyon úgy néz ki, hogy vége a Putyin-Erdogan barátságnak és a legújabb konfliktus azt bizonyítja, hogy a török elnök már nem fél páros lábbal sem belerúgni az oroszokba, ha külpolitikai érdekei ezt kívánják.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.