Rengeteg időt, pénzt és stresszt lehet megspórolni a gazdasági mediációval, egyelőre mégis kevés cég él a lehetőséggel: Magyarországon száz peres ügyre mindössze egyetlen mediáció jut. Ez azért is meglepő, mert az eljárás joglemondást sem jelent, ha a felek nem tudnak megegyezni, változatlanul nyitva marad előttük a bírósági út, azonban jóval gyorsabb és olcsóbb, mint a peres eljárás.
Fellélegzett a világ, miután Trump-elnök nem folytatta az adok-kapokot Iránnal, de most, hogy a közel-keleti ország felmondta az atomalkut, simán lehet, hogy a következő hónapokban tovább eszkalálódik a feszültség az Egyesült Államok és a síita politikusok közt. Irán vezetése alighanem tisztában van azzal, hogy nem tudna megnyerni egy nyílt háborút a világ legütőképesebb hadseregeivel rendelkező Egyesült Államok és szövetségesei ellen, ezért katonai összecsapás esetén a ajatollah és emberei jó eséllyel mindent megtesznek majd azért, hogy minél nagyobb kárt és káoszt okozzanak a Közel-Keleten, majd asszimetrikus hadviselésben minél tovább elnyújtsák a konfliktust. Megnéztük, melyek lehetnek azok az eszközök, melyeket Irán bevethet, hogy ezeket a célokat elérje.
Katonai csapással válaszolt Irán az Egyesült Államoknak Kászim Szulejmáni tábornok megölésére; szerda hajnalban több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőttek ki két amerikaiak által használt bázisra Irakban. Donald Trump este nyilatkozott az eseményekkel kapcsolatban. Beszédében katonai megtorló csapást nem helyezett kilátásba, "csak" gazdasági szankciókat ígér Irán ellen. A beszédet követően az S&P 500 index új történelmi csúcsra ment, az olaj árfolyama viszont beszakadt.
Napok óta hangos a média és a közösségi média attól, hogy az Egyesült Államok egy dróncsapásban megölte Kasszem Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda tábornokát és a Kudsz-erők parancsnokát. Rengeteg aggódó poszt, mém, bulvárhír és álhír kezdett el terjedni arról, hogy a vezérkari tiszt halála egyenes út a harmadik világháború felé, valójában viszont nem sok esély van arra, hogy globális konfliktus lesz az eredménye az újabb közel-keleti feszültségnek. Reális esély van viszont egy komoly, elhúzódó konfliktusra, amit Magyarországon is megérezhetünk, de nem kell atomtámadásoktól vagy az utcán menetelő katonáktól rettegnünk.
Egy esetleges konfliktus Iránnal "nem tartana sokáig" - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fox televízió üzleti csatornájának adott interjújában. Az elnök azt hangoztatta: háború esetén az Egyesült Államok erőfölényben lenne, de a konfliktusban szárazföldi erők nem vennének részt.
Egyre feszültebb a helyzet a Perzsa-öböl körül, miután két tankerhajót súlyos támadás ért, amelynek lebonyolításával az Egyesült Államok Iránt vádolja. Bár Donald Trump elnök állítólag nem akar háborút a perzsa országgal, több magas rangú tanácsadója is támogatná a rezsimváltást, ráadásul nemrég az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót is az öbölbe vezényelt. Ha netán közvetlen konfliktusra kerül sor a két ország közt, a modern történelem egyik legvéresebb és legpusztítóbb háborúja lehet az eredménye, ami akár évekig, ha nem évtizedekig is elhúzódhat. Megnéztük, milyen az iráni hadsereg felszereltsége és milyen eredménnyel zárulhat egy NATO-iráni konfliktus.
Jack Ma, az Alibaba milliárdos alapítója a davosi World Economic Forumon figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés lehet az a tényező, ami a harmadik világháború kirobbanásához vezet majd. Elmondása szerint még mindig hisz benne, hogy a technológia fejlődése jó dolog az emberiség számára, azonban nagy felelősség nehezedik a technológiai óriásvállalatokra, hogy ne forduljanak rosszra a dolgok.
A 20. század végétől kezdve brutális fejlődésnek indultak a kelet-délkelet-ázsiai országok, élükön Kínával, mostanra pedig meghatározó szereplői lettek a világgazdaságnak. Növekvő gazdasági befolyásukat jól mutatja, hogy a világ GDP-jén belüli részesedésük 25 év alatt két és félszeresére nőtt (10%-ról 24%-ra), miközben az elmúlt évszázad meghatározó (fejlett, nyugati) nagyhatalmait tömörítő G7 részesedése 66%-ról 44%-ra csökkent. A szemünk láttára zajlik tehát egy gigantikus átrendeződés a világszínpadon, amelynek keretében az USA által vezetett nyugati világrend folyamatosan veszít befolyásából az ázsiai országok javára. Nyugtalanító lehet, hogy korábban a történelem során, amikor ehhez hasonló pólusváltás történt, ritkán került sor békés hatalomátvételre. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a világgazdaság szoros összefonódása miatt egy nyílt háborús konfliktus sem az Egyesült Államok és szövetségeseinek, sem pedig a feltörekvő, maguknak egyre nagyobb befolyást kivívni akaró országoknak nem érdeke.
Miközben a világ nagyhatalmai egyre durvább szuperfegyvereket fejlesztenek, katonáikat van, hogy több mint száz éve hadrendben lévő fegyverektípusokkal látják el. Ennek oka persze részben az, hogy vannak olyan harci eszközök, amelyeknél jobbat 70-80 éve nem sikerült összerakni - vagyis fölösleges is lenne őket lecserélni. Bemutatunk tíz ősrégi fegyvertípust, harcieszközt ami még mindig szolgálatban van.
Miközben sokan aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok (illetve szövetségesei) és Észak-Korea közt fegyveres konfliktus alakul ki, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a konfliktus békés véget ér. Bármi is legyen, a volatilitás valószínűleg növekszik majd, az instabilitás pedig okozhatja a fogyasztói bizalom visszaesését. Az Oxford Economics szakemberei megvizsgálták, milyen gazdasági hatásai lehetnek a konfliktus különféle kimeneteleinek.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett ki orosz és kínai vállalatokra és magánszemélyekre, amiért olyan emberekkel üzleteltek, akik Észak-Korea atomprogramját segítik. A büntetések célja, hogy üzleti partnerein keresztül fojtsa meg Amerika Észak-Korea nukleáris ambícióit.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás egy "borzasztó" üzlet, ezért minél hamarabb újra kell tárgyalni, vagy meg kell semmisíteni - mondta el a Reutersnek adott exkluzív interjújában. Az amerikai elnök emellett a Dél-Koreába telepítendő rakétavédelmi rendszerért cserébe 1 milliárd dollárt vár a dél-koreai államtól. A követelések időzítése valószínűleg tudatos, a háborútól tartó dél-koreai vezetők ugyanis a szokásosnál is jobban rá vannak szorulva az amerikaiak segítésére, amit az elnök minden jel szerint igyekszik kihasználni.
Az oroszellenes szankciók kritériumainak és jogi alapjának kiszélesítésére készülnek hétfői tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek, az ukrán válság kitörése óta első ízben cégeket és jogi személyeket is célba véve. A gazdasági szankciókra azonban továbbra sem tartják elérkezettnek az időt a tagállamok, hivatkozik EU-forrásokra a BruxInfó.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Percről percre tudósítunk.
Harmadszor nyert a munkáspárti politikus.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
