Miután februárban hallgatólagosan elfogadták az európai béketervet, Szerbia és Koszovó vezetői tegnap Brüsszelben tárgyaltak országaik viszonyának rendezéséről - számolt be a Deutsche Welle.
Több ezren vonultak utcára péntek este Belgrádban, hogy a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia-német javaslat ellen tüntessenek.
Teljes mértékben lehetséges, hogy Szerbia és Koszovó még az idén aláírja a kapcsolatuk rendezéséről szóló megállapodást, ám az biztos, hogy ez nem a szombati ohridi találkozón történik meg - jelentette ki Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja csütörtökön Belgrádban.
A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök március 18-án az észak-macedóniai Ohridban ismét tárgyalóasztalhoz ül, az Európai Unió pedig azt reméli, hogy addigra meg tudnak állapodni a kapcsolat rendezéséről, és alá tudnak írni egy konkrét dokumentumot - jelentette a Koha Ditore című pristinai napilap pénteken.
Szerbia készen áll arra, hogy megvalósítsa a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó javaslatban foglaltakat, ám nem lehet Szerbia és Koszovó kölcsönös elismeréséről vagy Koszovó függetlenségének az elismeréséről beszélni - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa, és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a hétfői találkozó után örömének adott hangot amiatt, hogy megegyezés született Szerbia és Koszovó között.
Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a két ország kapcsolatának rendezését célzó úgynevezett Belgrád–Pristina-párbeszéd hétfő késő este befejeződött ülését követően.
„Koszovó a függetlenségét harcok és áldozatok árán szerezte meg, de csak munkával tudja megtartani és növelni” – hangsúlyozta Albin Kurti koszovói miniszterelnök pénteken Pristinában országa függetlenségének tizenötödik évfordulója alkalmából.
A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslat ellen tiltakoztak nacionalista és oroszbarát tüntetők szerdán Belgrádban.
Miközben tavaly decemberben tetőfokára hágott a konfliktus Szerbia és Koszovó között, most egyre közelebb kerülhet a megállapodás a 2008-ban függetlenedett tartomány helyzetének rendezése ügyében, miután nyugati diplomaták mindkét országra nyomást gyakoroltak a régóta húzódó konfliktus megoldása érdekében. Egy a nyilvánosság által pontosan nem ismert, de egyes részleteiben kiszivárgott német–francia javaslat tenne pontot a viták végére. Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló Szerbia az ukrajnai háború árnyékában közben egyre nehezebben egyensúlyoz a Nyugat és Moszkva között. Véget érhet Aleksandar Vučić szerb elnök hintapolitikája?
Vjosa Osmani, Koszovó elnöke a The Telegraph című brit lapnak azt nyilatkozta, hogy az orosz Wagner zsoldoscsoport katonái szerb paramilitáris alakulatokkal együtt fegyvereket és felségjelzés nélküli egyenruhákat csempésznek Koszovóba, hogy hibrid támadást indítsanak az ország egy részének megszerzéséért.
Kétnapos, dulakodástól sem mentes vita után elfogadta a szerb képviselőház azt a jelentést, amely a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalási folyamat utóbbi öt hónapjára vonatkozott. A parlamentben vérre menő vita folyt arról, hogy Szerbiának hogyan kell kezelnie a kialakult helyzetet.
Az Egyesült Államok "határozottan elutasítja" egy szerb többségű, a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló miniállam létrehozását Koszovóban - jelentette ki a pristinai amerikai nagykövet kedden.
Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia–német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása, leállnak a külföldi beruházások, és más gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók – közölte Aleksandar Vučić szerb elnök azokat a feltételeket, amelyeket Szerbiával szemben támasztottak a világ vezető országai.
Egy szerb férfi megsérült, amikor a koszovói rendőrség különleges alakulatának tagjai tüzet nyitottak az észak-koszovói Mitrovica és Leposavic közötti útszakaszon haladó autóra - közölte a szerb kormány Koszovó-ügyi irodája hétfőn.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása, mely a szerb-koszovói konfliktusról szól. A műsorunk aktualitását az adja, hogy a szerb-koszovói konfliktus az elmúlt hónapokban ismét fellángolt, a szerb katonai alakulatok koszovói bevonulását csak a NATO tudta megakadályozni. A feszültség eszkalálódása mögött nagyhatalmi játszmák is feltűnnek, újabb frontot nyitva Oroszország és az USA között. Magyarország, amely az EU országai közül a legelkötelezettebben támogatja a Balkán euroatlanti integrációját – kissé ellentmondásosan – a nemzetközi politikában szokatlanul barátságtalan gesztussal fejezte ki, hogy a konfliktusban inkább Szerbia érdekeit képviseli. A háború kitörése jelenleg szinte elképzelhetetlen, ahogy a békekötés is, a felek a status quo fenntartására törekednek. A témával kapcsolatban Németh Ferenc, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet kutatója volt a vendégünk, akivel a feszültség okairól, a globális játszmákról, valamint a konfliktus lehetséges forgatókönyveiről beszélgettünk.
Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta: biztos benne, hogy Szerbia nem a közeljövőben fog csatlakozni az Európai Unióhoz.
Nem adott engedélyt a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő (KFOR) arra, hogy Belgrád szerb rendfenntartó erőket vezényeljen Koszovóba az ottani, feszültséggel teli helyzet kézben tartására - jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap.
Két koszovói szerb fiatal megsebesült pénteken, az ortodox szenteste napján a Koszovó déli részén található Shterpce közelében, miután egy helyi albán tüzet nyitott rájuk egy mozgó járműből - közölte a szerb kormány Koszovó-ügyi irodája.
A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.