Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át 2023-ban a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért járó Bolyai-díjat. A díjat, amelyhez 100 ezer eurós díjazás is jár, Novák Katalin köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémián június 15-én.
A Hilti Szerszám Kft. az egyik első külföldi cégként még közvetlenül a rendszerváltást megelőzően, 1989-ben jelent meg hazánkban, majd saját üzemet nyitott Kecskeméten, amely mind a mai napig működik, sőt 2021-ben jelentős fejlesztést is bejelentettek. A vállalat központja Európa és a világ egyik legkisebb államában, Liechtensteinben található. Novák Katalin köztársasági elnök a miniállamba, valamint Svájcba tett államfői látogatása során megtekintette a Schaan településen található gyárat. Az üzembe a Portfolio tudósítója is eljutott.
Magyar Kutatási Hálózat néven működhet tovább az ELKH, a parlament hamarosan dönt a Neumann János Programról, amelynek részeként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat - olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményében.
Az EIT Urban Mobility egy olyan európai program, amely összekapcsolja az innovációkat, az üzleti élet szereplőit, valamint a városokat, segít a startupok piacra jutásában és a városok mobilitási kihívásainak leküzdésében. Az legjobb öteletek megvalósításban sokak számára egyfajta áttörhetetlen plafont jelent a fenntartható üzleti modell és a piackész termék megalkotása, azonban az európai hálózatának és iparági kapcsolatrendszerének köszönhetően a szervezet nagyban hozzá tud járulni a sikeres piacra jutásban. A Portfolio Dervalics Ákost, az EIT Urban Mobility country menedzserét, a Green Brother ügyvezetőjét és Traian Urbant, az EIT Urban Mobility Innovation Hub East igazgatóját kérdezte a hazai KKV-k innovációs képességeiről, a városi mobilitás európai kihívásairól és a szervezet szolgáltatásairól.
A világ számos kihívással néz szembe, az infláció és a magas kamatok hatásaitól kezdve a koronavírus-járvány elhúzódó következményein át az olyan geopolitikai konfliktusokig, mint Oroszország ukrajnai inváziója. Mindezek közepette idén elérkeztünk a fenntartható fejlődési célok félidejéhez is (a 2030-ra szóló célkitűzéseket ugyanis 2015-ben fogadták el az ENSZ tagállamai – a szerk.). Ezek a célkitűzések igen sok, összesen 169 vállalást tartalmaznak, miután a világ vezetői mindenkinek mindent megígértek.
A Continental globális és hazai pénzügyi mutatói sem alakultak túl jól a tavalyi évben, de kiszámíthatatlan gazdasági környezet ellenére 17 százalékkal tudták növelni az árbevételüket. Tavaly ősszel jelentették be, hogy Szegeden és Debrecenben is új fejlesztőközpontot hoznak létre, ahol vezetéstámogató és az automatizált járművezetéshez kapcsolódó technológiákat fejlesztenek. Az immár 8 városban működő vállalat tavaly megvalósult beruházásait, vidéki bővülését, valamint a K+F területen nyújtott teljesítményét „Az év K+F beruházója” elismeréssel díjazta a Nemzeti Befektetési Ügynökség. A Portfolio Keszte Róbertet, a Continental országigazgatóját és Lóránd Balázst, a cég autonóm mobilitás üzleti területének magyarországi vezetőjét kérdezte az üzleti eredményekről, beruházási tevékenységekről és a munkaerőhiányos környezet kezeléséről.
Az elmúlt években megnövekedett a kibertámadások száma a magyar egészségügyben, még zsarolóvírus-támadás is előfordult - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese. Palicz Tamás kiemelte: múlt héten együttműködési megállapodást kötöttek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével, hogy csökkenjen a veszély.
A Sole-Mizo Zrt., a Medifood Hungary Innovation Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem konzorciuma a Széchenyi Terv Plusz program keretében 996,44 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást nyert tejfehérje-alapú élelmiszer fejlesztésére - közölte a Sole-Mizo Zrt. pénteken.
Új fejezetet nyit magyarországi tevékenységében a svájci gyógyszeróriás, a Novartis. A hazai klinikai kutatások meghatározó szereplője, egyik legjelentősebb befektetője arról döntött, hogy Magyarország vegye át a klinikai kutatások irányítását a világ mintegy tucatnyi országában. A bejelentésről szóló pénteki eseményen Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett a kormány képviseletében.
Részletes információk láttak napvilágot arról a T-90A típusú harckocsiról, melyet pár napja az Egyesült Államokban fotóztak le, az ukrán haderő jelzéseivel díszítve. Pontosan kiderült, hogyan és miért szállították a járművet az Egyesült Államokba, illetve arról is információk jelentek meg, hogy kerülhetett a haditechnikai eszköz annyira közel civilekhez, hogy le is tudták fotózni.
A globális gazdaságok korában a nemzeti és nemzetközi vitákban újra felmerült a rég meghaladottnak hitt technológiai szuverenitás kérdése. Leggyakrabban a digitális szuverenitás igénye hangzik el, olyan áttörő technológiával kapcsolatban, mint az 5G. Újabban más technológiákhoz is kapcsolódik a szuverenitás kérdése, így Európában például az e-mobilitás érdekében történő akkumulátorgyártáshoz és /-fejlesztéshez, a mesterséges intelligenciához.
Az elmúlt 50 évben a daganatellenes terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül, számos súlyos halálos betegség krónikus betegséggé alakult, vagy gyógyíthatóvá vált - mutat rá az originális gyógyszergyártók kiemelt jelentőségére egy konkrét példán keresztül a Portfolio-nak adott interjújában Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki az innovatív gyógyszeripar elmúlt évtizedekben előállított új terápiái miatt azt hangoztatja, hogy minden ilyen készítmény mindig egy új esély is. A gyógyszeripari szakemberrel a klinikai vizsgálatok kiemelkedő szerepét hangsúlyozva kiemelte, hogy azok összértéke már eléri a 90 milliárd forintot éves szinten, de jelentős potenciált lát még ebben a szervezet, ezért érdemes lenne ösztönözni ezt a tevékenységet, akár a gyártók itteni működési környezetének megváltoztatásával. A Magyarországon működő innovatív gyógyszeripari vállalatokat tömörítő szervezet ezért is üdvözölte Varga Mihály pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtti nyilatkozatát a gyógyszeripar lehetséges tehercsökkentéséről. Talán az utolsó pillanatban láttuk meg a fényt az alagút végén - jelezte Dávid Tamás, utalva arra, hogy az innovatív készítményeket terhelő hazai adóterhek kimagaslóak.
Tudjuk-e zöldíteni a nehézipart a gyártókapacitások leépítése nélkül? Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel, vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ahhoz, hogy ez ne csak álom maradjon, és közelítsen kicsit a valósághoz, minden szektornak drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásait, ez alól nem kivétel az ipar, sőt! Ipari megújulás nélkül nincs zöld átállás. De mit lehet tenni azért, hogy a zöld átállás ne zöld bezárás legyen?
Magyarországon az állam voluntarista módon kiválasztott egy iparágat, amelyben szinte minden tekintetben csak komparatív hátrányai vannak az országnak, míg Svédországban – jelentős komparatív előnyökre építve – kormányzati, üzleti, helyi önkormányzati együttműködés révén egy határokon átívelő stratégia valósul meg - így értékeli a hazai felfutó akkumulátorgyártás helyzetét Győrffy Dóra. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában azt írja, hogy "Svédországban – kedvező adottságai miatt – szigorú környezeti normákat teljesítve lehetőség van az üzletileg sikeres akkumulátor-értéklánc kiépítésére és ezzel a fejlettségi előnyük további növelésére, míg a komparatív hátrányokra építő magyarországi akkumulátorgyártás a magyar adófizetőknek nagyon rossz üzlet, a gazdaság más szektorainak kárára növekszik, így a fejlettségi lemaradásokat konzerválja, miközben a környezet számára is pusztító."
Március 1-jén indult az OpenSuperQPlus (Open Superconducting Quantum Computers) elnevezésű projekt, amely 10 európai ország 28 kutatópartnerét egyesíti egy 1000 qubites kvantumszámítógép kifejlesztésében. A magyar tudományos intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara a Wigner Fizikai Kutatóközponttal együttműködve nyújt kutató elméleti támogatást a program alatt: a kvantumos hibajavítás megvalósítási módjai és hibatűrő számítások mellett a kvantumszámítógép működéséhez szükséges programokat is fejleszti
Emelkedett a felsőktatási felvételire jelentkezők száma, a végleges számok március elején lesznek elérhetőek - tudtuk meg Hankó Balázstól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződéseket mi alapján hozták meg, hogyan elégíti ki a kormány a munkaerőpiac elvárásait. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 10 felvett hallgatóból 8 állami ösztöndíjas helyen kezdi meg a tanulmányait. Mindezeken túl szóba került az Európai Bizottság Erasmus-programot érintő döntése is, valamint annak következményei, melynek kapcsán az államtitkár kiemelte: a kormány kész arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, tárgyalásos úton szeretnék rendezni a kérdést.
Három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre Kelet-Magyarországon a Mol az elmúlt két hónapban, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. A vonatkozó sajtóközlemény szerint a három új kút akár 20 000 átlagos családi ház gázigényét tudja kielégíteni néhány évig. A Mol 2019-ben indította útjára sekélygáz programját, a technológiával a földfelszínhez közelebb eső, jellemzően kis méretű mezőket célozza meg. Az elmúlt években 18 fúrásból 16 hozott sikert, a vállalat magyarországi évi 1,4 milliárd köbméter gáztermelésének jelenleg nagyjából 5 százalékát adja a sekélygáz.
A COVID-19 világjárvány, és az ukrajnai háború számtalan negatív hatása mellett felszínre hozott egy ismert, de eddig meg nem oldott problémát: az európai energiaválságot. A jelenlegi helyzet világossá teszi: mind tagállami- mind uniós szinten határozottan és sürgősen fel kell lépni a kőolaj- és földgázellátásban tapasztalható bizonytalanságokkal szemben. A hatékony megoldás része az atomenergia szerepének növelése kell, hogy legyen az európai energiamixben, mind közép-, mind hosszútávon.
Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a múlt században az volt, hogy hatalmas mértékben nőtt az élelmiszertermelés. 1900 és 2000 között a termésmennyiség terén hatszoros növekedés volt kimutatható, miközben a világ népessége kevesebb mint négyszeresére nőtt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg átlagosan 50 százalékkal több élelmiszer áll rendelkezésünkre, mint a déd- és ükszüleink számára.
Lényeges pontokon tervezi módosítani a kormány a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználási szabályrendszerét, lényegében az egyedi kormánydöntéssel (ekd) adott támogatások kereteit, így például több pénzt tervez adni az energiatermelési kapacitások megerősítésére, hogy az energiaválság kihívásaira, illetve a betelepülő cégek növekvő energiaigényére jobb válaszokat tudjon adni – rajzolódik ki a kormány társadalmi egyeztetésre kirakott jogszabálymódosítási tervéből.
Már a szuperjachtpiac sem a régi.
Egy indikátor épp az ellenkezőjét mutatja.
A francia és a német bmi-adatok is a szolgáltató szektor erősödését mutatják.
Elstartolt a Portfolio AI in Business konferenciája.
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
