Ursula von der Leyen levágná az Európai Unió 1200 milliárd eurós szent teheneit

Az Európai Unió következő, 2028-tól induló hétéves költségvetése gyökeres átalakítás előtt áll. A jelenlegi keret még nyugodt időkre készült, de a háború, a klímaválság és a technológiai verseny új kihívásokat teremt.

Az Európai Bizottság július 16-án teszi közzé javaslatát, amely több mint két évig tartó nehéz politikai tárgyalások kiindulópontja lesz.

Az első és legélesebb vita a költségvetés méretéről szól majd. Az EU-nak évente 30 milliárd eurót kell visszafizetnie a koronavírus utáni helyreállítási alapból, miközben legalább 750 milliárd eurós éves beruházási hiányt és egy új, 800 milliárd eurós védelmi tervet is kezelnie kellene. Franciaország és Spanyolország a költségvetés megduplázását javasolja, de Németország továbbra is elutasít minden bővítést.

A tagállami hozzájárulások helyett új uniós bevételeket (például karbonadót) is fontolgatnak, bár ezekről 2023 óta nincs politikai megegyezés.

A kohéziós politika átalakítása szintén forró téma. Brüsszel a jövőben reformokhoz kötné a kifizetéseket, a régiókat pedig részben megkerülné azáltal, hogy a tagállamokkal közvetlenül alkudna. Emellett a kohéziós forrásokat stratégiai célokra – például védelmi és technológiai fejlesztésekre – irányítanák át, függetlenül a földrajzi és méretbeli különbségektől.

Ez alapjaiban rengetné meg a kohéziós politika eredeti célját: a régiók közötti különbségek csökkentését.

A Közös Agrárpolitika (KAP) újra kereszttűzbe került. Az Európai Bizottság a jelenlegi két pillér – közvetlen támogatások és vidékfejlesztés – összeolvasztását,

valamint a teljes támogatási keret 15–20 százalékos csökkentését tervezi.

Franciaország és a gazdalobbi ezt hevesen ellenzi, míg német termelők, hazai sikerek után, most Brüsszelre irányítják figyelmüket. A KAP-nál minden sor vitatott lehet, a politikai érzékenység miatt.

Ursula von der Leyen elnök legújabb javaslata az Európai Versenyképességi Alap (ECF), amely több száz milliárd eurót olvasztana egyetlen rugalmas eszközbe. Bár a Horizon kutatási program formálisan önálló maradna, szorosabbra fűznék a kapcsolatot, akár védelmi célú kutatásokkal is. A kutatói közösség tart a hosszú távú, szakmai finanszírozás rovására előretörő politikai prioritásoktól. Az egészségügy és klímaprogramok is megsínylik, ha költségvetésük beolvad az új alapba.

Az Európai Bizottság lényegében kevesebb költségvetési sort akar, azok felhasználását, céljait pedig rugalmasabbá tenné, és azt is fontolgatják, hogy egy ötéves ciklusra térnének át a jelenlegi hétéves pénzügyi keretről. Ez a tagállamok szemében hatáskörelvonásnak tűnhet, és az Európai Parlament is harcolni fog a kiadások feletti kontrollért – ahogy arról részletesen írtunk. Bár mindenki agilisabb EU-büdzsét akar, a gyakorlatban a legkisebb ellenállás irányába mozduló rendszer könnyen visszahúzhat.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.