Társadalmi egyeztetésre bocsátották az "egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről" szóló rendeletet - szúrta ki a Pénzcentrum.
Rövid közleményt adott ki az idei államadósság-csökkentés kapcsán a Pénzügyminisztérium. Ebben lényegében bejelentik transzparensen, hogy az Államadósság Kezelő Központ ügyletének segítségével próbálják technikailag beállítani az idei év végére a csökkenő államadósságot.
Az új Trump-adminisztrációból legalább három konkrét gazdasági jellegű előnye lesz Magyarországnak, amelyek közül az egyik az lesz, hogy újra lesz kettős adóztatást elkerülő egyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között, ez meg fog történni – jelezte szerdán Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta nevű internetes csatornának adott interjúban.
2025. január elsejétől Gerlaki Bence a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lesz. Az nem derül ki, hogy az eddigi gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkár milyen feladatokért fog felelni.
Elfogadta a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetését szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely a 2025-ös büdzsében a bevételi és kiadási főösszeget 434 milliárd 694 millió 876 ezer forintban határozta meg.
Bár a kormány prognózisa szerint jövőre 3,4 százalékos lesz a GDP-növekedés, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2025-ben 2,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve.
Az Országgyűlés megszavazta kedden a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslatot - áll a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményében. A kutatóhálózat működését a jövőben önálló törvény szabályozza.
A fővárosi munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetek közös nyilatkozatban szólították fel a képviselőket, hogy fogadják el a 2025-ös budapesti költségvetést, amely tartalmazza a szükséges béremelést. A szakszervezetek figyelmeztetnek: ha nem születik döntés, sztrájk vagy demonstráció formájában válaszolhatnak a helyzetre.
Közzétette mai kamatdöntéséhez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki helyzetértékelés nem sokat változott, a kockázatok hangsúlyozásával indokolta az óvatos kamatpolitikát. A közlemény szerint a meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
Németország 2025-ben 13 százalékkal csökkenti az államadósság értékesítéseit, ezzel mérsékelve a kibocsátást a gazdasági nehézségek és a háborús támogatás ellenére is. Az új tervek azonban könnyen felülírhatóak, hiszen februárban előrehozott választás várható a kormányválság miatt.
A közelmúltban bejelentett nyugdíjváltozások, amelyek a nyugdíjasokat és a jövőbeni jogosultakat is érinthetik, számos kérdést vetettek fel a költségvetési források és a fenntarthatóság terén. A legújabb módosítások szerint január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a méltányossági nyugdíjemeléshez szükséges jövedelmi küszöb. Ezzel jelentősen bővülhet azoknak a száma, akik jogosultak az emelésre, hiszen míg jelenleg mintegy 250 ezer ember esik a 120 ezer forint alatti nyugdíjak körébe, addig 500 ezer főre nő azoknak a száma, akik havi jövedelme nem éri el a 140 ezer forintot. Ugyanakkor a költségvetésben kisebb a keret ennél, alig pár tízezer ember számíthat az emelésre.
Az országgyűlés kedden több mint két tucat előterjesztésről hozhat döntést, köztük fontos törvénymódosításokról és nemzetközi egyezmények tárgyalásáról. Az ülésnap során döntenek a választási eljárások módosításáról, a közszolgáltatások átalakításáról, valamint az igazságszolgáltatás szempontjából meghatározó jogszabályi változtatásokról.
A kormány több mint 25 milliárd forintot irányoz elő a következő években a sztrádakoncessziós szerződésben vállalt közúti infrastruktúra-fejlesztési feladatok finanszírozására. Jut pénz az M34-es gyorsforgalmi fejlesztésére és az M1-es bővítésére is – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból.
A kormány több mint 165 milliárd forintot csoportosít át a helyközi és elővárosi közösségi közlekedési társaságok működéséhez, hogy ellensúlyozza a megemelkedett energiaárak, béremelések és egyéb költségnövekedések hatásait. Az intézkedés célja a közlekedési szolgáltatások folyamatosságának fenntartása, miközben figyelembe veszik a korábbi évek költségtérítési elszámolásait is.
A kormány majdnem 300 milliárd forintot csoportosít át a rezsivédelmi szolgáltatás támogatására, hogy biztosítsa a lakosság számára az energiaárak elleni védelmet 2024 utolsó negyedévében. Az intézkedés célja, hogy a villamosenergia- és földgázszolgáltatók időben megkapják az ellentételezést.
A francia nemzetgyűlés hétfőn jóváhagyta azt a különleges törvényt, amely biztosítja az állam alapvető funkcióinak fenntartását és a közszolgáltatások folyamatos működését. A döntés három nappal azután született, hogy Emmanuel Macron elnök Francois Bayrou-t nevezte ki negyedik miniszterelnökévé a 2024-ig tartó időszakra.
Váratlanul benyújtotta lemondását hétfőn Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter; a politikusnő, aki egyben a kormányfő-helyettesi tisztséget is ellátta, Justin Trudeau miniszterelnökkel kialakult nézeteltérésekkel indokolta döntését.
Varga Mihály leendő jegybankelnök parlamenti meghallgatásán bemutatta új csapatát: Banai Péter Benő, Kurali Zoltán, illetve Sipos-Tompa Levente is az MNB-ben folytatja pályafutását. Röviden bemutatjuk pályájukat, illetve azt is, hogy jelenleg milyen munkát végeznek.
Magyarország kénytelen elbúcsúzni több mint egymilliárd eurónyi (400 milliárd forint) uniós támogatástól, mivel a kormány nem teljesítette a pénz feloldásához szükséges brüsszeli feltételeket. Emellett az ősszel a parlament által megszavazott jogszabálymódosítás sem orvosolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi aggályait, ezért az Erasmus- és Horizon-programokba sem térhetnek vissza a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek.
Miközben Magyarország fokozza a banki terheket a lakosságon, Görögország eltörli a banki díjakat és illetékeket egyes lakossági tranzakciók esetében. A háztartásokat sújtó megélhetési válsággal szembeni intézkedések részeként kerül sor erre Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök vasárnapi bejelentése szerint.