A magyar vétó miatt észrevétlenül, de az EU örökre megváltozott

Ahogy mindig, egy újabb válságra adott választ mélyebb integrációval az Európai Unió

– így értékelte egy német diplomata az uniós vezetők március 6-i csúcstalálkozója után, hogy mind a 27 tagállam – köztük Magyarország is – megszavazta a védelmi kiadások fokozásáról szóló, ahhoz többletforrásokat biztosító Európai Bizottság által hét elején bemutatott előterjesztést. Bár a keretek még változhatnak, de ezzel az uniós országok vezetői megdöntöttek egy az alapszerződésekbe foglalt tabut.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 41.2 cikke ugyanis kimondja, hogy az uniós költségvetés nem finanszírozhat műveleteket, amelyek katonai vagy védelmi jellegűek, kivéve ha az EU Tanácsa egyhangúlag másképp dönt. A többéves pénzügyi keret (MFF) esetében az EU alternatív jogalapokat használ, mint például az Európai Védelmi Alap (EDF) létrehozását az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. és 182. cikkei alapján, amelyek az uniós gazdasági tevékenységeket szabályozzák.

A csúcs zárókövetkeztetéseibe most viszont már a költségvetésre utaló passzus került be, ami egy a koronavírus-járvány kezelésére létrehozott helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) mintájára hozhat létre egy új brüsszeli kezelésű alapon. A szöveg az EU-s bikkfanyelven úgy fogalmaz:

nyugtázza, hogy a Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni egy olyan új uniós eszközre vonatkozóan, amelynek célja legfeljebb 150 milliárd EUR összeghatárig az uniós költségvetésből fedezett hitelt nyújtani a tagállamoknak, és felkéri a Tanácsot, hogy sürgősen vizsgálja meg ezt a javaslatot

Talán épp ez az erőltetett, jogi megfogalmazás vezetett oda, hogy a sajtóban megjelent összegzések és hírek inkább arra koncentráltak, hogy a magyar kormány egyedüliként nem támogatta az Ukrajna melletti uniós állásfoglalást.

Végül egy – nem példanélküli –  állásfoglalással reagáltak erre a tegnapi csúcson, amelyet 26 tagállam, az Európai Tanács elnöke és az uniós külügyi főképviselő nevében adtak ki. Az elmúlt három évben a legtöbbször a zárónyilatkozat szövegében hasonló hangvételű megállapítás került, amely jogilag nem volt kötelező érvényű, jellemzően szimbolikus kiállások voltak a háború sújtotta ország mellett.

A mostani, 26-os deklaráció is hasonló, bár a magyar vétó után erősebb szövegezésűre vették:

• bekerült a szövegbe, hogy az EU tagállamai a béke eléréséhez szükséges alapelveket is megerősítik.
• Hangsúlyozták, hogy Ukrajnának aktív résztvevője kell lennie a békét célzó tárgyalásoknak, amelyek tiszteletben tartják az ország függetlenségét és területi integritását.
• Emellett az EU további politikai, pénzügyi és katonai támogatást ígért Ukrajnának, hogy erősítsék az ország védelmi képességeit és növeljék a nyomást Oroszországra.

Ezek közül lényegében csak az utolsó új elem, de ezek konkrétumairól az eredeti tanácsi tervezet sem tartalmazott volna valódi részleteket, csak annyit, hogy a Bizottságtól vártak volna egy előterjesztést a következő csúcsra. Az uniós végrehajtó testület ezt eddig is megtehette volna.

A valódi fejfájást az okozhatja Brüsszelben, hogy reputációs problémát jelent, hogy az EU nem tudott konszenzusra jutni az ukrán béke és támogatások ügyében, miután az Egyesült Államok kifarolt a háború sújtotta ország mögül.

Az üzenetet nem tudták felerősíteni

Az Európai Unió csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozója után António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem véletlenül próbáltak meg inkább a védelmi összefogás sikeréről beszélni, az újságírói kérdések egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnök magányos vétójára koncentráltak.

Döntöttünk az európai védelmi ügynökség által meghatározott prioritási területeken való beruházásról, amelyek tükrözik az ukrajnai háborúból levont tanulságokat, és összhangban vannak a NATO-val

– jelentette ki António Costa, hozzátéve, hogy „új európai eszközt hoznak létre, amely akár 150 milliárd euróval támogathatja a tagállamokat sürgősen szükséges védelmi képességeik fejlesztésében”.

Von der Leyen kifejtette a védelmi költségvetés növelésének fontosságát.

„Egy új pénzügyi eszközt javasolunk, amely 150 milliárd euró kölcsönt biztosít a tagállamok számára, hogy felgyorsíthassák a közös beszerzést...

Ez rendkívüli intézkedés, de rendkívüli időkben a helyes döntés

– tette hozzá a Bizottság elnöke.

Csak kérdésre válaszolva mondta azt Costa, hogy Magyarország elszigetelődött az unión belül, mert a másik 26 tagállam egységes Ukrajna támogatása mellett.

Orbán Viktor a csúcsról távozva kritikus hangot ütött meg, kijelentve, hogy szerinte „az Európai Unió elszigetelődött az Egyesült Államoktól, Kínától a kereskedelmi háború, és Oroszországtól a szankciós politika miatt”. Hozzátette, hogy

a katonai és pénzügyi támogatás növelése Ukrajna számára egyszerűen túl sok az unió számára, figyelmeztetve, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem lesz része ennek.

A távozóban lévő többi európai vezető viszont inkább a fegyverkezési összefogást próbálta kiemelni a nyilatkozataiban.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kijelentette, hogy az Európai Bizottság által javasolt 150 milliárd euró, amelyet kölcsön formájában kínál a kormányoknak, részben azonnal elérhető források formájában is rendelkezésre kellene állnia, mondván:

A biztonság és védelem európai közjavak, és mint ilyeneket, nyilvánvalóan finanszírozni kell, nemzetközi hozzájárulás mellett is... szükség van eszközökre ennek a közjónak a finanszírozására.

Emmanuel Macron francia elnök hét éve egyedüliként beszélt folyamatosan az európai stratégiai autonómiáról, ennek ellenére visszafogottan ünnepelte, hogy uniós programja végre révbe ért. Sürgette a tagállamokat, hogy használják fel az Európai Bizottság által biztosított alapokat hosszú távú nemzeti védelmi képességeik fejlesztésére és európai termékek, fegyverek vásárlására.

Macron hangsúlyozta, hogy bár most hatalmas lépést értek el, de szerinte a mostani intézkedéscsomag önmagában nem lesz elegendő az Európát fenyegető biztonsági veszélyek kezelésére.

Felhívta a figyelmet a piacokon keresztül történő jelentős finanszírozás mobilizálásának szükségességére, különösen a védelmi képességek megerősítése érdekében. Vagyis egyből egy másik, hétéves témáját porolta le, a tőkepiaci unió létrehozásának fontosságát, amely a becslések szerint öt év alatt 8-15 ezer milliárd eurónyi európai megtakarítást csatornázhatna be a tőzsdékre, egyéb uniós pénzpiaci eszközökbe.

Macron a védelmi beruházások és beszerzések témájánál azt az utat jelölné ki az uniónak, hogy

Európai fegyvereket vásárolva erősítsék függetlenségüket a tagállamokat.

Korábban az Egyesült Államokkal fennálló szövetségi viszony, valamint az uniós harctéri technológiai lemaradások miatt eddig nem volt általános fogadókészség a javaslataira: Németország, Hollandia, Románia vagy akár Lengyelország kitartottak amellett, hogy amerikai fegyvereket vásároljanak. Most azonban a közös kutatás-fejlesztési programok új lendületet kaphatnak, miután Donald Trump elnökségével egyre többet beszélnek az euroatlantizmus haláláról.

A csúcs előtt az uniós tisztviselők nagyon várták, hogy valaki egy korszakos, sokat idézhető mondatot mond majd a tagállami vezetők találkozója után, ami a jelek szerint elmaradt. A legerősebb kijelentést az egyik mellékszereplő, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke mondta még az egyeztetések előtt.

It is about damn time

– mondta, ami magyarra talán úgy fordítható le, hogy „már nagyon ideje volt”, jól jelképezve az EU-s forradalmi változások keserédes hangulatát, jelezve, hogy Európának mindig kell egy pofon, amire végül mindig az integráció elmélyítésében találnak választ a tagállamok. 

Címlapkép forrása: EU.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.