mnb

Jövőre is megúszhatjuk devizakötvény nélkül

Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.

Matolcsyék már megint készülnek valamire

A jegybank mai bejelentései közül feltehetően a kamatdöntés lesz a legkevésbé izgalmas. Ehelyett az MNB inflációs és növekedési előrejelzései lehetnek érdekesek, ám ennél is fontosabb, hogy a decemberre ígért, további nem konvencionális lazító lépésekre is számíthatunk.

Elárulták a nagyok, mire számítanak az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint nem módosítja az 1,35 százalékos alapkamatot keddi - idei utolsó - kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Több elemző ugyanakkor valószínűsíti, hogy az MNB csökkenti inflációs előrejelzését, és vannak olyan várakozások is a Cityben, hogy bizonyos kondíciók teljesülése esetén jövőre újraindulhat az MNB kamatcsökkentési ciklusa.

Matolcsy: bukott angyalból fordítottuk meg a helyzetet

"Gazdasági egyensúly és növekedés" címmel angolul tartott előadást az Amerikai-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfői üzleti estje keretében Matolcsy György. A jegybankelnök szembeállította a 2010 előtti magyar gazdasági és pénzügyi folyamatokat az azutáni fejleményekkel és kijelentette: "bukott angyalból" fordították meg a magyar gazdaság pályáját. Rámutatott, hogy a múltbeli hibák kijavítása során számos sikert ért el a gazdaságpolitika, de szavai szerint még nem végeztek. A holnapi MNB-s bejelentésekből (korábban már előrevetített további monetáris politikai lépések) semmilyen apró jelzést sem küldött ma Matolcsy, de a kormányfő tegnapi dicsérő megjegyzésére ma ő is küldött egy elismerést, amikor a devizahitelek forintosítása kapcsán a tökéletes kormányfői időzítésről beszélt.

Nem állnak le a vásárlással Matolcsyék

Az októberi 215,9 milliárd forintról 309,4 milliárdra nőtt novemberben az MNB mérlegében lévő magyar devizakötvények állománya, vagyis a múlt hónapban is tovább vette a papírokat a jegybank - derül ki a hétfő reggel közzétett statisztikai mérlegből. Érdekesség, hogy a kormány tartalékaiként nyilvántartott kesz-számla egyenlege tovább emelkedett, pedig eddig az volt a megszokott, hogy az év végéhez közeledve apasztják le a számlát.

Ma már fizethetsz az új húszezressel

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) technikai okokból, például a gépek és automaták igényeinek kielégítése, illetve a hamisítás hatékonyabb megelőzése érdekében döntött a húszezresek megújításáról - mondta Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Az MNB vezető felügyelő/vizsgáló munkatársat keres

Az MNB szenior kutató vagy szenior elemző munkatársat keres

A Magyar Nemzeti Bank jogi auditor munkatársat keres

A Magyar Nemzeti Bank IT auditor munkatársat keres

A Magyar Nemzeti Bank üzleti auditor munkatársat keres

Palotai: megoldható a 2016-os év devizakötvények nélkül

Jövőre nagyjából 5 milliárd euróra rúgó államadósság jár le, ha fennmaradnak a jelenlegi piaci körülmények, ez az állomány forintkötvényekkel is megújítható lesz - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, vezető közgazdásza pénteken Budapesten, a jegybanki almanachot bemutató sajtótájékoztató után.

Hétfőtől itt az új húszezres

December 14-én kerülnek forgalomba az új húszezer forintos bankjegyek - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken. A jelenlegi húszezer forintos bankjegyek 2016 végéig használhatók a készpénzforgalomban, bevonásuk pontos időpontjáról az MNB később ad tájékoztatást.

Példa nélküli az MNB lépése

Nem volt még példa arra, hogy egy jegybank megvásárolja az ország tőzsdéjét - írja vendégposztjában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Financial Times beyondbrics című blogjában.

Meddig juthat Magyarország, ha így fogynak a magyarok?

Nincs olyan előrejelzés, amely kedvező képet festene Magyarország demográfiai kilátásairól, a népességfogyás pedig hosszú távon - de nem beláthatatlan időn belül - komoly kihívást fog jelenti a magyar gazdaság számára a fejlődés szempontjából. A baj, hogy kevés gyermek születik és annál is kevesebb lánygyermek, akiből a jövőben szülőképes korú nő lehet, ráadásul az utóbbi években már a migráció mérlege is negatív. Az MNB új Növekedési jelentésének demográfiai elemzését foglaltuk össze.

Majd az állam rendbe teszi a magyar tőzsdét

Csökkenő forgalom, kevés jó, új befektetési sztori, csökkenő lakossági érdeklődés, egyre kevesebb tőzsdei kereskedő cég, többek között ezekkel jellemezhetők az elmúlt évek a BÉT-en. A tőzsde új nagytulajdonosa, az MNB viszont fordulatot ígér, a keresleti és a kínálati oldal erősítésével virágoztatnák fel a magyar tőzsdét. Készítettünk egy helyzetképet arról, hogy milyen folyamatok zajlanak a magyar tőzsdén, ezekhez fogjuk majd viszonyítani később az MNB által ígért fordulatot.

Csak a tízéves kamatcsere érdekelte a bankokat

A tervezett 65 helyett csak 43,5 milliárd forint értékben kötött kamatcsere-ügyleteket (IRS) a jegybank csütörtökön a bankokkal. A három felkínált futamidő közül csak a leghosszabb, tízéves esetében sikerült a meghirdetett összegben szerződéseket kötni.

Magyarország objektíven jobban áll, mint szubjektíven

A hazai makrogazdasági adatok széles körben jelentkező javulását mára már szinte minden elemzés megerősíti. A javuló makro adatok ellenére a versenyképességi rangsorokban hasonló elmozdulás nem érzékelhető. Ennek oka, hogy a gazdasági környezet mérhető tényezőivel szemben a szubjektív megítélésünk romlott. Ezen szubjektív megítélésen célzott versenyképességi lépések mellett a gazdaságdiplomácia erősítése is segíthet.

Ettől rettegnek most a legjobban Vargáék

Egyre komolyabb fejtörést okozhat az NGM-ben, hogy az év vége felé közeledve ismét nagy nehézségekbe kerül az államadósság-ráta csökkentése. Ahhoz, hogy teljesüljön a kormány célja, a tavaly év végi 76,2 százalékról legalább 76,1 százalékra kellene leszorítani a GDP-arányos adósságrátát. Ez elvileg teljesíthető, de nem kizárt, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is szükség lesz trükkökre, kreatív megoldásokra.

Mi lesz velünk, ha tényleg beüt a következő válság?

A múlt héten a Portfolio már foglalkozott a lehetséges következő globális válság jeleivel, illetve a világgazdaság előtt álló kihívásokkal. A leginkább aggasztó jelenség a világkereskedelem utóbbi években tapasztalt lassulása, mely a történelmi tapasztalatok alapján recesszióval járt együtt. Az MNB hétfőn megjelent növekedési jelentése is kiemelt témaként foglalkozik ezzel a negatív tendenciával, illetve az esetleges magyarországi következményekkel.