Tovább csökkent az új segélykérelmek száma az Egyesült Államokban a szeptember 11-i héten, és már tartósan egymillió alatt van a számuk. A tartósna munkanélkülieknél jelentős csökkenés láthatunk.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az áprilisi nagy zuhanás után három hónapig – lassuló ütemben, de – emelkedett. Ezt augusztusban és most szeptemberben csökkenés követte. Az áprilisi -49,8 pontos mélypontról júniusra -32,8 pontra emelkedett az index, ezt júliusban -26,9, szeptemberben pedig -29,6 pont követte. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói várakozásoknak az áprilisi zuhanásnak augusztusig összességében alig több mint felét sikerült ledolgozniuk, ráadásul az emelkedő trend is megszakadt.
Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz Covid-19 vakcina) megoldódhatnak a problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint amilyen a nyugdíjas- vagy diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is, használható megoldáts jelenthet a folyton változó gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani is. De vajon jelenleg szükségük van-e a magyar munkaadóknak diákokra, és ha igen, mekkora bért tudnak nekik ajánlani - ennek járt utána a Pénzcentrum, megszólaltatva a legnagyobb piaci szereplők közül hármat.
Számos jelentés, felmérés, kutatás jelent meg arról, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása mekkora munkanélküliséget okozott Magyarországon. De arról is egyre több hír érkezik, hogy máris minden pont olyan szép és jó, mint a válság előtt volt. Kinek van igaza?
Javította gazdasági előrejelzését a német szövetségi kormány, a kedden bemutatott prognózis szerint Németország hazai összterméke (GDP) a korábban valószínűsített 6,3 százalék helyett 5,8 százalékkal csökkenhet az idén.
Közzétette ma a javaslatát az Európai Bizottság arra, hogy mely tagállamok mekkora kölcsönt kapjanak a tavasszal a koronavírus miatt létrehozott szükséghelyzeti munkaerőpiaci támogatási alapból (SURE). A javaslat 15 tagállamnak nyújtandó 81,4 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szól, ez megy tehát a tagállamokat tömörítő Tanács elé elfogadásra. A listán egyelőre nincs rajta Magyarország, mert Portugáliával együtt az ő kérelmüket még vizsgálja a Bizottság, és rövidesen bejelenti majd a döntést. Várhatóan Magyarország is kap majd jelentős hitel alapú forrást, hiszen a 100 milliárd eurós elméleti keretből most csak 81,4 milliárd eurót allokált a Bizottság.
A múlt heti 971 ezerről ismét egymillió fölé emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban. Ez továbbra is a válság enyhülésére utal, hiszen tavasszal 5-6 milliós heti értékeket is láttunk.
Botrányok egész sorozata övezi már az amerikai kkv-mentőprogramot, a PPP-t, mellyel a tömeges kirúgásoknak akarta elejét venni az ország kormánya. A szűk határidők és a mentőhitelek iránti sosem látott érdeklődés súlya hatalmas terhet jelentett a kiosztással megbízott bankrendszernek, indulás után pedig elfogultsággal, nyerészkedéssel vádolták meg a pénzintézeteket. Egy csomó olyan cégnek is jutott a mentőcsomagból, amelynek egyáltalán nem szólt a program, de arra is bőven volt példa, hogy a cégvezetők egyszerűen elkaszinózták vagy sportkocsikra költötték a pénzt. Még le sem zárult teljesen a PPP-program, de már most látszik, hogy ez lesz az amerikai történelem egyik legellentmondásosabb mentőcsomagja.
A Kentucky államban található Owensboro volt az egyetlen város az Egyesült Államokban, ahol még nőni is tudott a foglalkoztatottság, miközben Amerika egésze rekordmagas munkanélküliséggel küzd – írja a CNN.
Júniusban 7,8% volt az eurózóna munkanélküliségi rátája, ami mindössze 1%-ponttal haladja meg a májusi szintet. A koronavírus-válságban azonban a munkanélküliségi mutatót érdemes fenntartásokkal vizsgálni.
2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb. A friss adat azt mutatja, hogy a munkaerőpiaci helyzet érdemben elkezdett javulni a koronavírus-válságban, sőt, a szűrt számok alapján tulajdonképpen már közel teljesnek mondható a korrekció. Eközben a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 25 ezerrel emelkedett. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy a koronavírus-járvány akut időszakában a munkájukat elvesztők kiléptek a munkapiacról (inaktívak lettek), így nem szerepeltek a munkanélküliek között. Úgy tűnik, mostanra az állásukat tartósabban elvesztők visszaléptek a munkát keresők közé, így újra munkanélkülinek számítanak.
A foglalkoztatottsági adatok máris a válság előtti szint közelébe kerültek a KSH váratlanul most közzétett adatai szerint. A számok a magyar gazdasági helyzet érdemi javulását mutatják, azonban egyelőre érdemes óvatosnak lenni: nem tudjuk, hogy miképp alakult a közfoglalkoztatás, a külföldi munkavállalás, és azt sem, hogy valóban minden munkanélkülivé váló (inaktívat) átsorolt-e már a KSH a munkanélküliek táborába. Azt viszont tudjuk, hogy az álláskeresők száma több mint 100 ezerrel haladja meg a válság előtti szintet.
Júniusban 376 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami közel 130 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest. Közel 176 ezer fő semmilyen pénzbeli juttatást nem kapott.
A júniusi foglalkoztatási adatok szerint többen dolgoztak Magyarországon, mint januárban, és mivel az elmúlt négy hétben már többen jelentkeztek ki a regisztrált álláskeresők közül, mint be, így folyamatosan csökken az összlétszámuk - hívta fel a figyelmet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy csütörtök esti sajtótájékoztatón.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire.
A májusi után a júniusi nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma is sokkal kedvezőbben alakult az Egyesült Államokban a vártnál, hiszen a hatodik hónapban 4,8 millió új állás jött létre, az ötödik havi adatot pedig 0,2 millióval felfelé módosították. Ezek összességében nagyszerű számok és arra utalnak, hogy a karanténintézkedések enyhítésével a cégek gyorsan tömegeket tudnak újra alkalmazni. Mégsincs itt az örömünnep ideje, mert a valós munkapiaci helyzet sokkal rosszabb Amerikában és több tényező is afelé mutat, hogy újra romolhat, miközben februárhoz képest most is 15 millióval kevesebben dolgoznak az országban.