Csaknem 5 millió új munkahelyet hozott létre az USA magánszektora júniusban, ami azt jelzi, hogy nagyon gyors a kilábalás az országban a mély recesszióból. Elemzők 3 millió új álláshelyre számítottak.
Olaszországban nőtt a munkanélküliségi ráta májusban, így már pontosabb képet látunk a munkaerőpiacot ért hatásoktól. Az eurózónában viszont már nem nőtt érdemben a ráta az előző hónaphoz képest.
A koronavírus-járvány kirobbanását követően igen erőteljes leépítésbe kezdtek a vállalatok Magyarországon. Erről azonban igen kevés adatot lehetett tudni akkoriban, miután a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat (NFSZ) egy ideig nem közölte a havi szintű részletes adatokat. Most viszont, hogy lassan javul a helyzet, hetente képet kapunk a magyar munkaerő-piac állapotáról.
Májusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb, derült ki a KSH adataiból. Ez azt jelzi, hogy a foglalkoztatásban már májusban megérkezhetett a fordulat, hiszen három hónapnyi visszaesés után újra emelkedést láthatunk.
Júniusban tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése, ami azt jelzi, hogy hamarosan megérkezhet a munkaerő-piaci fordulat. A munkanélküliek számának korábbiakhoz képest lassabb növekedése egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni. A következő hónapokban akár már csökkenhet is a munkanélküliség, ha a gazdaság a harmadik negyedévben maga mögött hagyja a mély recessziót.
A veszélyhelyzeti intézkedések bevezetése óta a június 15-ei héten csökkent először a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, mindez munkaerőpiaci fordulatot jelez - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Pénteken három amerikai jegybankár is aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy mennyire gyorsan tud talpra állni az amerikai gazdaság a koronavírus-járvány által okozott sokkból, és így összességében mindhárman hűtötték az ezzel kapcsolatos bizakodó piaci várakozásokat. Kettő közülük konkrétan amiatt is aggódik, hogy az újból megugró fertőzési esetszámok végül ismét emelkedő munkanélküliséghez vezetnek az Egyesült Államokban.
Habár a járványnak még nincs vége, az alagút végén a fény már halványan dereng. Ezért most már érdemes összehasonlítani a járvány negatív hatásainak csillapítása érdekben hozott intézkedéseket a különböző országokban. Vajon tényleg hasonlóan gondolkodik Donald Trump amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök és Angela Merkel kancellár? Ha a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre gondolunk, akkor kétségtelenül felfedezhető hasonlóság a gazdasági hatások és a mentőcsomagok tekintetében. A különböző mérettel és makrogazdasági mutatókkal rendelkező országokat természetesen más-más mértékben sújtotta a járvány, mégis a válságcsomagok sok hasonlóságot mutatnak a problémák enyhítésének a megközelítésében annak ellenére is, hogy különböző történelmi tapasztalatokkal és gondolkodásmóddal rendelkeznek.
Több száz munkavállalót toborzott a Volán a koronavírus megjelenése óta, az állami cégek nagyjából kétezer embert azonnal fel tudnának venni – írja a mai Magyar Nemzet, amely a víziközmű-cégek és a postai dolgozók béremeléséről is beszámolt.
Problémát okozhat a gazdasági fellendülésnek Európában, hogy túl sokat takarítanak meg az állampolgárai. A koronavírus miatti lezárások idején a háztartások százmilliárd eurókat gyűjtöttek össze bankszámláikon, és nem úgy tűnik, hogy ezt egyhamar szeretnék elkölteni.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett. Az index az az áprilisi 38 pontos esését követően májusban 11 ponttal, júniusban 6 ponttal emelkedett (szezonálisan kiigazítva), s ezzel e két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának.
A francia kormány arra számít, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság következményeként legalább 800 ezer munkahely fog megszűnni - jelezte szerdán Bruno Le Maire gazdasági miniszter.
A várt további emelkedés helyett 13,3%-ra csökkent az amerikai munkanélküliségi ráta májusban, miután a foglalkoztatottság a várt 8 millió fős zuhanás helyett 2,5 millió fővel emelkedett – közölték a tengerentúli hatóságok péntek délután.
Újabb nagyobb tőzsdei esésre számítanak a hedge fundok, akik szerint az utóbbi időszakban látott áremelkedés egyáltalán nem tükrözi az előttünk álló gazdasági problémákat - írja a Financial Times.
A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.
Romániában áprilisban 4,8 százalékra, két és fél éve a legmagasabb szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta - közölte szerdán a román országos statisztikai intézet.
Az enyhítések a munkaerőpiac alakulására is kedvező hatással vannak - jelentette ki Christine Aschbacher osztrák munkaügyi miniszter kedden Bécsben, amikor Margarete Schramböck gazdasági miniszterrel közösen ismertették a májusi munkanélküliségi adatokat, valamint a munkanélküliség csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések hatását.
A kínai gazdaság kilábalási üteme biztató a koronavírus utáni lezárásból, de nem túl valószínű, hogy más gazdaságok is ilyen gyorsan térnek majd magukhoz – mondta a CNBC-nek az IMA Asia elemzője, Richard Martin.