A családügyi miniszter a nyugdíjasokat érintő legújabb döntések apropójából megemlítette a 2022 elején várható 13. havi nyugdíj ügyét is és sokat sejtetően nyilatkozott róla.
A csütörtök este megjelent közlönyben hirdette ki a kormány a nyugellátások november havi kiegészítő emeléséről és az idei prémiumról szóló rendeleteket.
Minden jogosult, 2,5 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kap novemberben a megemelt összegű ellátása mellett - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter Budapesten hétfőn, az Idősek Tanácsának ülése után.
Az az Orbán Viktor kormányfő által péntek reggel bejelentett döntés, hogy minden nyugdíjasra egységesen kiterjeszti a kormány a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot novemberben, „még az eddigi legoptimistább várakozásokat is meghaladja” – kommentálta oldalán Farkas András. A nyugdíjszakértő azt is megjegyezte, hogy mindez 146 milliárd forintos többletkiadást jelent az idei költségvetésnek, akár a minap kibocsátott dollár- és eurókötvények terhére, és azt is összefoglalta, hogy milyen további kifizetések várnak még a nyugdíjasokra a 2022-es parlamenti választások előtt.
Idén minden eddiginél magasabb nyugdíjprémiumra számíthatnak a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő emberek - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban pénteken, az idősek világnapján.
Orbán Viktor ma reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt, lett volna 435 ezer ember, akiknek 80 ezer forintnál kevesebb lett volna a novemberben várható nyugdíjprémiuma, de mint bejelentette: ez egységesen fogják odaadni mindenkinek.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában újabb váratlan bejelentést tett, ami érinti a költségvetés kiadási oldalát, még a 2022-es választások előtt. Jövő februárban a 13. havi nyugdíj maradék fennálló 3 heti részletét is odaadná a nyugdíjasoknak. Összefoglaltuk, mit okozhat ez a költségvetésnek és mit jelent ez az átlagnyugdíj összegének szintjén.
Minden magyar nyugdíjas egy szegénységi csúszdára kerül, amint megállapították a nyugdíját – mondta el a Portfolio kérdésére válaszolva Farkas András nyugdíjszakértő, aki jövő szerdai Öngondoskodás konferenciánkon bővebben is beszél a problémáról.
A gazdaság rekord mértékű második negyedévi növekedése után a harmadik negyedévről megjelent első adat, a kiskereskedelmi forgalom mutatói, azt jelzik, hogy a harmadik negyedévben mérséklődik a gazdasági növekedés üteme - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Jelezték azonban, hogy a háztartások fogyasztása így is pozitívan járul majd hozzá a GDP növekedéséhez. A külföldi turisták visszatérése később még komoly lendületet adhat a kiskereskedelemnek.
Új mélypontra (és egyúttal most először az EU-átlag alá) csökkent Magyarországon a helyettesítési ráta, vagyis, hogy az átlagnyugdíj összege mennyit ér valójában, ha a bérekhez viszonyítjuk. Ez első (és az érintettek számára valószínűleg sokadik) ránézésre nagyon kellemetlen fejlemény, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy miért történik ez és miért nem is annyira drámai a helyzet.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban a járványhelyzetről, a gazdasági növekedés hatásairól, az inflációról, az afgán misszióról, illetve a brüsszeli vitákról is beszélt.
A vártnál gyorsabb második negyedéves GDP-növekedés még biztosabbá tette azt a kilátást, hogy idén éves átlagban meglesz az szja-visszatérítéshez küszöbnek meghatározott 5,5%-os növekedés és mivel a tényleges növekedés akár 7-8% közötti is lehet, a nyugdíjprémiumra is bizonyára számíthatnak az érintettek. Ezeket nemcsak mi valószínűsítettük elmúlt hetekbeli cikkeinkben, hanem most Orbán Viktor kormányfő gazdasági főtanácsadója is megerősítette.
A kedd reggel megjelent második negyedéves magyar GPD-növekedési adat után megerősítést nyert: nemcsak a családok örülhetnek majd az erős gazdasági növekedésnek (mert így visszakapják a 2021-es szja-befizetésüket), hanem a nyugdíjasok is. A várakozásokat jócskán meghaladó idei GDP-növekedés miatt ugyanis akár 80 ezer forintos prémiumot is kaphatnak az időskorúak.
A magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origo-nak adott interjújában. Varga Mihály beszélt a megugró áremelkedésről is, a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos. Ebből kifolyólag novemberben valószínűleg újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik. A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen azt nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is.
A GKI idei növekedési előrejelzését a márciusi 4,3%-ról nagyon jelentősen, 7%-ra emelte. Ennek alapja a válságból való, vártnál gyorsabb eddigi kilábalás, az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve tartó gyors növekedés, a járvány harmadik hullámának kifutása és a gazdasági várakozások kedvező alakulása - magyarázzák a közgazdászok. A fő tényező a vártnál jobban alakuló kiviteli többlet. Idén a lakossági fogyasztás várhatóan 3-4%-kal, a beruházás 6%-kal emelkedik. A belső és külső egyensúly viszont feltehetőleg rosszabb lesz a márciusban feltételezettnél.
Kocsis Máté szerint a jelentős gazdasági növekedés esetén csökkenteni lehet a munkát terhelő adókat ami bérnövekedéshez vezet, 200 ezer forint lehet a minimálbér és 260 ezer a diplomás minimálbér, nyugdíjprémiumot fizetnek és hat havi fegyverpénzt fizetnek ki a rendészeti dolgozóknak.
Vérmesebb elemzők szerint a GDP idei növekedése (a tavalyi pandémiás kemény visszaesés után) elérheti akár a 7%-ot is. Ha ez bekövetkezne, akkor a nyudíjprémiumot 3,5-es szorzóval kellene számítani - írja friss bejegyzésében Farkas András, a Nyugdíjguru News alapítója.
Idén megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Ennek egy heti tétele, valamint a nyugdíjprémium kifizetése idén 130 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára - olvasható ki a konvergencia programból, amely a következő évekre dinamikus GDP-növekedéssel számol. Ez pedig kedvező hír az időskorúak számára is.
A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.