Egyre rosszabb képet fest a 2025-re várható infláció: az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank a friss prognózisában már 4,5-5,1% közötti éves átlagos drágulással kalkulál. Ezzel szemben a nyugdíjasok csak 3,2%-os nyugdíjemelést kaptak az évre, ami azt jelenti, hogy átmenetileg ismét csökkenő pályára állhat a nyugdíjak reálértéke. Ezzel egy régóta ismert probléma üti fel a fejét: idővel a kormány ugyan kompenzálja a nyugdíjasokat az évközi veszteségért, de addig is a magyar állam használja a nekik járó pénzt, azaz a nyugdíjasok (köztük a kisnyugdíjasok is) megint hitelezni fogják az államot, még ha a múlt hónapban folyósított 13. havi nyugdíj gyógyítja is a sebeiket. A nyugdíjak értékvesztését könnyedén ki lehetne küszöbölni erre irányuló szándék esetén, de ehhez másmilyen nyugdíjemelési metódus lenne szükséges.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy a nyugdíjasok áfa-visszatérítése miként illeszkedik abba a juttatási csomagba, amelyben a havi rendszeres ellátáson túl a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj is szerepel. Felmerül a kérdés, hogy mindez elegendő-e ahhoz, hogy a nyugdíjak vásárlóereje ne távolodjon tovább a bérekétől. Vendégünk Farkas András nyugdíjszakértő volt. A második részben a Richter friss számairól beszélgettünk, és azt vizsgáltuk, hogy az amerikai vámok változása milyen hatással lehet a vállalat idei terveire. Erről Fekete Beatrixot, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Február 12-én örömteli napra ébredtek a nyugdíjasok: ma kezdi kifizetni az Államkincstár a 13. havi nyugdíjjal megnövelt juttatásokat. Az átlagnyugdíjban részesülők a rendes nyugdíjukkal együtt kis híján félmillió forintot kapnak kézhez. Ennek apropóján most körüljárjuk, mennyi pénzt áldozott erre a célra a költségvetés 2021 óta, mennyivel javítja a juttatás az idősek jövedelmi helyzetét, és van-e realitása a 13. havi nyugdíj sokat rebesgetett átalakításának.
Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte: február 12-én, vagyis jövő szerdán érkezik a bankszámlákra a 13. havi nyugdíj, a postások pedig az azt követő napokban kezdik meg a kézbesítését.
A közelmúltban bejelentett nyugdíjváltozások, amelyek a nyugdíjasokat és a jövőbeni jogosultakat is érinthetik, számos kérdést vetettek fel a költségvetési források és a fenntarthatóság terén. A legújabb módosítások szerint január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a méltányossági nyugdíjemeléshez szükséges jövedelmi küszöb. Ezzel jelentősen bővülhet azoknak a száma, akik jogosultak az emelésre, hiszen míg jelenleg mintegy 250 ezer ember esik a 120 ezer forint alatti nyugdíjak körébe, addig 500 ezer főre nő azoknak a száma, akik havi jövedelme nem éri el a 140 ezer forintot. Ugyanakkor a költségvetésben kisebb a keret ennél, alig pár tízezer ember számíthat az emelésre.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a 2025-ös nyugdíjkassza számait elemeztük Farkas András nyugdíjszakértővel. Szó volt azokról a "furcsaságokról", amelyek a bevételi és a kiadási oldalt érintik és beszéltünk a nyugdíjprémiumról is. A második részben arról volt szó, hogy a bankok - javaslatuk szerint - szerint kiknek és milyen ingatlanokra tennék elérhetővé az 5 százalékos lakáshitel-kamatot. Beszéltünk a 10 százalékos önerő lehetőségéről, a Vidéki Otthonfelújítási Programról, illetve a munkáshitelről is. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője.
A nyugdíjasok karácsonyi támogatásának kérdése ismét felmerült, miután a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete javaslatot tett egy egyszeri juttatásra a legrászorultabb idősek számára. A Pénzügyminisztérium azonban nem adott konkrét választ a felvetésre, ehelyett a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségére hívta fel a figyelmet – számolt be az Economx.
Új valóságra helyezi a kormány az idei költségvetést - tudtak meg a napokban az illetékes miniszterektől. Ez azt jelenti, hogy a 2024-re vállalt 4,5%-os GDP-arányos hiánycélt 2,5%-os gazdasági növekedésre építi. Ez már messze van a 4%-os eredeti növekedési tervektől, és a nyugdíjprémium kifizetésének teljesítésétől.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első része annak bemutatásáról szólt, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását. Ebben a második részben pedig azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miként növeli a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok közötti szakadékot.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.
Jó hír, hogy a tavalyi év pénzforgalmi egyenlegének deficitje kisebb volt, mint a 2022-es, van egy egyensúlyi javulás, de az infláció még nincs olyan szinten, ami ne jelenthetne problémát a következő hónapokban - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A pénzügyminiszter elmondta, hogy nagyjából 6% körüli hiánnyal fog zárni a költségvetés 2023-ra, és szerinte a 3%-os hiánycél egy év alatt nem teljesíthető.
A Pénzügyminisztérium 2023-2027-es évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023 júniusában elfogadott 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta). A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem, sőt.
A kormány hivatalosan is lejjebb hozta az idei GDP-növekedési várakozását. A friss szám azért érdekes, mert pont annak a határán billeg, hogy a nyugdíjasok jogosultak lesznek-e a prémiumra. Ennek apropójából összeszedtük, hogy 2024-ben mire számíthatnak a nyugdíjasok, a nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj mit is jelent majd számukra a gyakorlatban.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutatom, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer.
Novemberben átlagosan közel félhavi nyugdíj-kiegészítést fizet a kormány - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon.
Megkönnyebbültek a befektetők.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Ennek nem örülnek Újdelhiben.
Kötelessége mindenkinek takarékoskodni.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
