Megjelent a kormány határozata a digitális oktatáshoz szükséges iskolai sávszélesség biztosításáról, a belső wifi-hálózat kiépítéséről és működtetéséről a legfrissebb Magyar Közlönyben.
Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.
Egészen biztos, hogy a Klebelsberg Központ minden iskolájában lesz széles sávú internet és wifi - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese nem látja indokoltnak, hogy ennyit foglalkoznak a tanárhiány kérdésével.
Szupergyors internetet és teljes wifi-lefedettséget kapnak az állami és egyházi iskolák 2019 végéig - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Az oktatási rendszert a munkaerőhiánytól függetlenül is óriási kihívások érik - mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Budapest Economic Forum rendezvényén. A technológiai fejlődés felgyorsulása, a fenntartható növekedés támogatása, a tudásalapú európai gazdaság nagyobb képzettségi igénye, a méltányos és esélykiegyenlítő oktatás megteremtése egyaránt hat az oktatási rendszerre.
70 ezer informatikai eszközt, többek között laptopokat, tableteket, okostévéket és projektorokat osztanak ki a közoktatási intézmémnyekben - írja a VG.
Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák. Ennek ellenére érdemes foglalkozni a témával, ezért ennek szenteltük cikksorozatunk negyedik részét.
Az OECD országok között Magyarországon a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája - derül ki a nemzetközi szervezet közelmúltban megjelent kiadványából. Az igazi érdekesség nem is ez, hanem az, hogy a képzetlenek (tényleges) munkanélküli helyzetéhez viszonyítva micsoda ugrást jelent a tanulás.
A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.
Minél fejlettebb egy ország, a növekedése annál inkább az innováción, a humántőke minőségén múlik - éppen ezért a gazdag országokban többet áldoznak az oktatásra, hogy a munkaerejük képzettebb legyen. Sőt, a nemzeti sikeresség egyik legfontosabb feltétele, hogy az emberek tudásába egyre többet fektessünk. Ezeket az alapszabályokat alaposan a fejébe véshette mindenki, aki az elmúlt években olvasott erről a témáról. És akkor most megmutatjuk az OECD legfrissebb ábráját, amiben ehhez képest azért vannak meglepetések.
A mostanihoz hasonló mértékű fejlesztés a rendszerváltás óta nem történt a magyar oktatásban - jelentette ki Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban, amely a lap csütörtöki számában jelent meg.
A leggazdagabb orosznak tartott Alekszej Mordasov, aki 18,5 milliárd dolláros vagyonát acélgyártásból szerezte meg, most az online oktatás és foglalkoztatás felé nézelődik. Egy olyan rendszert fejlesztene ki, amely képes lenne egy ember életét az óvodától egészen a nyugdíjas évekig végig követni és megtervezni - számol be a hírről a Bloomberg.
Breuer Anita négy évvel ezelőtt keresett programozói tanfolyamot lányának, hátha ott elsajátíthatja, amit a közoktatásban nem: a digitális írástudást. De nem talált, ezért maga alapított egyet - ez lett a Logiscool, amely egy globális problémára, az üres programozói állások feltöltésére kínál megoldást. Hogy Breuerék receptje működik-e, az csak évekkel később fog kiderülni, annyi azonban már most látszik, hogy a szolgáltatásra van igény: a magyar családi vállalkozás néhány év alatt 7 országban jelen lévő nemzetközi franchise-hálózattá nőtte ki magát, amire magyar viszonylatban ritkán látunk példát.
Magyarország az uniós átlagnál többet költ oktatásra a GDP arányában, a régióban pedig csak Szlovénia fordít többet erre a célra - derül ki az Eurostat napokban közölt adataiból. Vagyis a jelek szerint nem a pénzhiány a fő gond, viszont a források felhasználása lehetne sokkal hatékonyabb.
Az álhírek problémája központi témává vált az elmúlt egy évben, és a mai napig egyre több ország választási eredményeivel kapcsolatban merül fel. A két techóriáson (Google, Facebook) hatalmas a nyomás, hogy megoldást találjanak, míg mások a médiaértés oktatását sürgetik. Utóbbi azért is szükséges, mert a Stanford Egyetem kutatása szerint az iskolás korúak többsége egyáltalán nem tudja megkülönböztetni a valós és a hamis híreket. Szintén csak kevesen tudják, hogy ma már a videókat is épp olyan könnyű manipulálni, mint a fotókat, ami miatt a jövőben még nagyobb veszély leselkedik a kevéssé tudatos hírfogyasztókra. Többek szerint valódi krízisről beszélhetünk, de tényleg az álhírek jelentik a bajt, vagy máshol gyökerezik a probléma? És mi lehet a megoldás?
Jövő január elsejétől az Új Nemzedék Központnál lehet kérni az első sikeres nyelvvizsga utólagos kifizetését, amely majd utalás formájában történik meg és legfeljebb 34 ezer 500 forintot tehet ki az összeg - jelezte a minapi kormányhatározat technikai részleteit az MTI-nek küldött közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Aki 2005 előtt kezdte meg a tanulmányait és jövő szeptemberig nem tesz záróvizsgát, az bukhatja a diplomáját - írja az Eduline egy friss rendeletmódosításra hivatkozva. A lépés akár húszezer embert is érinthet, akiknek most igyekezni kellene, hogy időben le tudjanak vizsgázni.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
