Szombat délelőtt tartotta idei éves nemzetközi sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, ahol válaszolt a nemzetközi újságírók kérdéseire is. A miniszterelnök felvezető beszédében a soros EU-elnökség eredményeiről beszélt: a versenyképességi paktumról, a schengeni övezet bővítéséről. Előrevetítette: januártól Donald Trump hivatalba lépésével új világ jön számos tekintetben Európában is. Válaszaiban előkerültek energiabiztonsági kérdések, gazdaságpolitikai témák. Leszögezte, hogy a gazdaságot a költségvetésen keresztül nem szabad élénkíteni, mert az veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. Arról is beszélt a kormányfő, hogy azért kell csökkenteni a büdzsé hiányát, mert ez a magyar gazdaság érdeke. Egyúttal megerősítette, hogy a kormány legújabb döntése nyomán 2025. január elsejétől 10 országból nem lehet behozni vendégmunkásokat Magyarországra.
Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.
Orbán Viktor miniszterelnök lemond költségvetési konszolidációs ígéreteiről, hogy kiadási hullámot indítson el - tudta meg a Bloomberg hírügynökség a helyzetet ismerő forrásoktól. A költségvetési politikában tervezett váltás a novemberi amerikai elnökválasztás és az ország hitelminősítői felülvizsgálata után következhet be. A hírügynökség úgy tudja: lakásvásárlásra vonatkozó adókedvezmények is lehetségesek. Frissítés: a Pénzügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta a hírt, álhírnek nevezte azt.
Két legyet ütne egy csapásra a kormány a legújabb gazdaságpolitikai intézkedésével. 2025-ben ugyanis - valószínűleg két lépésben - megduplázná Orbán Viktor a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékét. Ezzel egyszerre célozza a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását és megfordítását, valamint a gazdasági növekedés megtámogatását a lakosság lehetséges fogyasztásbővülésén keresztül. Az tény, hogy a lépés hatására több százezer család járhat jól havonta több tízezer forinttal, nagy kérdés ugyanakkor, hogy miből lesz erre pénze az államnak, de még nagyobb kérdés talán, hogy hogyan reagál erre a lakosság és oldódik-e végre az óvatossági motívum.
Hétfő reggel 9:30-kor veszi kezdetét a Kormányinfó, ami meglehetősen szokatlan időpont. Feltételezhetően Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjai lesznek a bejelentések fókuszában, de gazdasági kérdések is terítékre kerülhetnek.
Tavaly már voltak tagállamok, amelyek a hétfőn induló magyar soros elnökség elhalasztását kérték, de Brüsszelben nem várnak konfrontatív helyzeteket a következő félévben. A kormány által választott prioritások jól illeszkednek az Európai Unió már megkezdett menetrendjébe, a versenyképesség például olyan téma, amely minden tagállam számára egyre fontosabb kérdéssé válik, és teljesen illeszkedik az EU-s agendába. Sok, a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselő és diplomata mondta azt, hogy ez az időszak enyhítheti a feszültségeket a felek között, még akkor is, ha a felszínen a politikai kommunikáció konfliktusos lehet.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
A versenyképesség lesz a magyar EU-elnökség egyik prioritása, a programtervezetet pedig szinte minden ország támogatja. A magyar kormány nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élén – többek között ezekről beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki, az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján. A Portfolio kérdésére válaszolva elmondta, hogy a különadókat és a hatósági árakat nem vezetik ki, azok a magyar gazdaságpolitika fontos eszközei.
A szokásos csütörtök délelőtti időpont helyett már reggel fél 10-kor kezdetét veszi a Kormányinfó Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő részvételével.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő csütörtök 10:30-kor ismerteti a kormány legújabb ülését.
Magyarország politikai szabályozói környezete egyre nagyobb kihívást jelent a külföldi, különösen az autóipari ágazaton kívüli befektetők számára a kormány nacionalista politikája és a különadók miatt – állították a Bloombergnek német cégek képviselői, akik szerint ijesztő a magyarországi helyzet, az autóipar kivételével a legtöbb ágazatban üldöztetve érzik magukat.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette Ulf Kristersson svéd kormányfővel való találkozója után: Magyarország 4 új JAS 39C Gripen típusú vadászbombázót vásárol a SAAB-tól. A beszerzés híre nem teljesen újkeletű, sőt, évek óta várható volt: először még Maróth Gáspár korábbi védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos beszélt arról 2022-ben, hogy tervben van egy újabb Gripen-század felállítása, ezt ez év decemberében Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter is megerősítette. Milyen képességekkel rendelkeznek ezek a gépek és miért van rájuk szükség? Nézzünk pár fontos tudnivalót.
Az orosz-ukrán háború második évfordulójához közeledve az Európai Unió egy újabb Oroszország elleni szankciós csomagot tervez. Azonban egyelőre a magyar kormány miatt megrekedtek a tárgyalások, pedig tényleges problémákat nem fogalmazott meg a budapesti vezetés – számolt be a Politico.
Csütörtökön 10:30-kor tartja szokásos Kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az esemény azért lesz különösen érdekes, mert február elsején kezdődik a rendkívüli kétnapos EU-csúcstalálkozó, ahol Ukrajna támogatása és a magyar álláspont központi kérdés lehet. A sajtótájékoztatóról élőben tudósítunk.
Elérkezettnek látja az időt az Orbán-kormány arra, hogy kimondja a kistelepülési “miniiskolák” halálos ítéletét, de politikai okokból a júniusi önkormányzati választásokat még megvárja ezzel - idézi a Népszava a Hvg360 értesülését.
Nagy változás előtt áll a magyar tenger.
A Közös Agrárpolitikát megnyirbálták, de megvédték a nagy tervet.
Visszaesett a kiskereskedelmi forgalom.
Európában kis emelkedéssel indulhat a nap.
"Szándékosan kijátszották a szabályozási rendszert."
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
