A tanárok közel fele 50 évesnél idősebb, és mindössze csak 5 százalékuk fiatalabb 30 évesnél, a pedagógusok esetében az átlagéletkor 46 év, a nyugdíjhoz legközelebb álló, 60 év feletti korosztály aránya 10%-os - ezek a legriasztóbb adatai a T-TUDOK Zrt. tanárok életkorára vonatkozó friss elemzésének.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének oldalán jelent meg egy pályakezdő tanár nyílt levele, amelyet Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett. Azt írja, 160 ezres fizetéséből a hajléktalanság fenyegeti, nem tudott karácsonyi ajándékot venni senkinek, és az iskolából vitt haza wc-papírt, hogy legalább az legyen. Annyi pénze sincs, hogy ételt vegyen magának: rizsen és tésztán él. Mondhatjuk, hogy egyedi sorsok, egyedi esetek húzódnak meg egy-egy történet mögött, és így lehetnek szélsőséges esetek. Csakhogy Magyarországon ennek a pályakezdő tanárnak az esete reprezentálja az átlagos pedagógusét. A Portfolio már sokszor felhívta a figyelmet a tanárok siralmas helyzetére, ami a mai napra az összeomlás szélére küldte az oktatási rendszert.
Voltak tanárok, akik nem akarták felvenni az oltást, így januártól már nem dolgozhatnak. Ezt már nem tudta elviselni a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő oktatási ágazat. A PDSZ cikke szerint nincs pedagógus, a tankerület pedig végzős diákokkal próbálná befoltozni a lyukakat.
Voltak tanárok, akik nem akarták felvenni az oltást, így januártól már nem dolgozhatnak. Még úgy is nagy gond van a szakszervezetek szerint, hogy az Emmi sokaknak felmentést adott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ATV cikke szerint kiemelte: pedagógiai asszisztenseket is küldenek az osztályokba, a Pedagógusok Szakszervezete pedig tud olyan iskoláról, ahol főiskolásokkal pótolják a pedagógushiányt.
Az oktatáspolitikai viták állandó motívuma Magyarországon az a kérdés, hogy mi legyen a falvak kisiskoláival. Egy olyan dologról van szó, amire ideológiai és politikai rétegek sokasága rakódott le, ezért szinte lehetetlen tisztán oktatási, a tanulás minőségéhez kapcsolódó érvek mentén gondolkodni róluk.
Egyre több tanár fizetését éri el a garantált bérminimum, miután a tanárok bére évek óta nem emelkedik, a szakmunkás minimálbér viszont minden esztendőben nő.
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.
Jövőre egy kormányzati elemzés szerint az oktatásban minden ötödik dolgozót érinteni fog a minimálbér vagy garantált bérminimum emelkedése, amennyiben a legkisebb bérek 20%-kal nőnek – derült ki a Portfolio birtokába került számításból. Az elmúlt években olyan alacsonnyá vált a kezdő alap- és mesterdiplomás pedagógusok bére, mint a garantált bérminimum, idén a több éves tapasztalattal rendelkezők bérét is elérte, a jövő évi minimálbér- és bérminimumemeléssel pedig már a 10-15 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére is a legkisebb kötelező bérre süllyedhet. Hogy ez ne történjen meg, a kormány béremelésen gondolkodik az oktatásban, de azt még nem tudni, hogy mikor és mennyivel nő a pedagógusok bére.
Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a KSH friss adatai alapján, miután egyre több idős tanár megy nyugdíjba, fiatalok pedig nem választják ezt a pályát. Az évek óta befagyasztott, folyamatosan erodálódó, immár sokszor a szegénység küszöbére csúszó bérek pedig arra késztetik a pályán lévő tanárokat, hogy új állás után nézzenek.
Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
Bizonyos felmérések szerint 2018-ban már az általános iskolák hetven százalékában volt pedagógushiány, ami egyértelműen minőségromlást okoz. A növekvő pedagógushiánynak van néhány nyilvánvaló oka és van néhány rejtett, az ágazati humánerőforrás gazdálkodási rendszer elhibázottságával összefüggő magyarázata.
Ha a magyar közoktatás szereplőit hallgatjuk nem hallunk mást, mint az alulfinanszírozottságról, az alacsony bérekről és a pedagógushiányról szóló – teljesen jogos – panaszokat. Nem kétséges, rosszul fizetett pedagógusokkal és lassan lepusztuló iskolákkal akkor sem lehetne minőségi oktatást produkálni, ha ehhez minden más feltétel adott lenne. Ez azonban csak az érem egyik oldala.
Egyre nagyobb a tanárhiány, egyre idősebbek a tanárok, miközben a frissen végzetek jó része el sem kezdi a pályát. A fizetésüket mutató ábra sok mindent megmagyaráz.
Ha a kormány a magyar közoktatás napjáig - november 22-ig - nem teljesíti a követeléseket, akkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) őszre tüntetést, ha "ez sem elég", 2020 januárjára országos sztrájkot szervez - mondta a PSZ elnöke hétfőn, budapesti sajtótájékoztatón. Szabó Zsuzsa közölte, a bejelentett akciókról a szakszervezet előző napi kongresszusán döntöttek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
