1200 oldalassá változott a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat, miután a kormány beillesztette többek között a közép távú gazdaságpolitikai kitekintését. Ebből kiolvasható, hogy a kormány milyen makrogazdasági paraméterekkel kalkulál a 2016-2018-as időszakra, de ami még fontosabb: ezekre az évekre vonatkozóan néhány tervet is elárul.
A főbb számok szintjén összességében kedvező az Európai Bizottság előrejelzése Magyarország számára. Egy valami azonban igencsak aggasztó: az elemzők jelentős strukturális költségvetési hiányt jeleznek előre. Mindez azt is jelenti, hogy nem hárult el teljesen a túlzottdeficit-eljárás újraindításának veszélye.
Az Európai Bizottság őszi prognózisáról tartott brüsszeli sajtótájékoztatón az egyik újságíró aziránt érdeklődött, hogy lehet, hogy Magyarországon várható a legnagyobb beruházásnövekedés idén. Erre Pierre Moscovici, a Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa válaszolt és magyarázta el a kiugró magyar adat okait.
Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint jövőre teljesülhet a kormány hivatalos növekedési prognózisa, vagyis a 2,5%-os GDP-bővülés. Ezt követően viszont tovább lassulhat a magyar gazdaság. A brüsszeli prognózis kedvező üzenete hazánk szempontjából, hogy az előrejelzési horizonton 3% alatt maradhat a költségvetés hiánya, melynek kapcsán a Bizottság fokozatosan javuló államháztartási egyenlegről ír. A strukturális egyenlegben várható romlás azonban figyelmeztető. Ezért nem dőlhet hátra teljesen a kormány, ami a túlzottdeficit-eljárás újraindítását illeti.
A jelentés egyik érdekessége, hogy úgy tűnik: a kormány idén pénzügyi korrekciót kénytelen elkönyvelni az uniós források esetében. Ez az "aszfaltüggyel" kapcsolatos bírság lehet.
A német kormány jelentősen rontja idei és jövő évi gazdaságnövekedési előrejelzését a jövő héten - állította a Reuters hírügynökségnek két, név nélkül nyilatkozó német kormányzati forrás.
Javultak a kelet-európai régió gazdasági kilátásai a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb, World Economic Outlook jelentése szerint. Részben például pont Magyarország miatt. Hazánk ugyanis - a korábban gondoltnál - erősebb növekedést produkálhat 2014-ben és 2015-ben is.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rontott a fejlett gazdaságok 2014-es és 2015-ös évre vonatkozó növekedési kilátásain. A szervezet az eurózóna gazdasági kilátásai mellett Olaszország várható teljesítményén módosított a legnagyobb mértékben. A számoknak bizonyára a németek, a franciák és a britek sem örülnek, de a japánok, illetve az amerikaik körében sem arathat osztatlan sikert. A nyugati lendület csökkenése mellett a kelet újból erőre kapott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 3,1 százalékra emeli az idei GDP-prognózisát - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-vel hétfőn. A tárca áprilisban még 2,3%-os idei évi átlagos növekedéssel számolt, így jelentős felfelé módosításról van szó, igaz ez nem váratlan a friss fejlemények tükrében.
Sokkal pesszimistábbá vált a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Egyesült Államok idei teljesítményével kapcsolatban. A friss prognózisuk szerint a 2014-es év átlagos növekedése pusztán 2 százalék lehet.
A Világbank szerdán megjelent előrejelzésében 2,8%-ra vágta vissza a globális gazdaság idén várható növekedését a korábbi 3,2%-ról. Több tényező is hozzájárult a kilátás rontásához, az egyik ezek közül az ukrán válság.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várhatóan szeptemberben vizsgálja felül idei növekedési prognózisát - válaszolta a tárca az MTI érdeklődésére.
Két százalék felett növekedhet a magyar gazdaság idén és jövőre is és 3% alatt maradhat a költségvetés hiánya - közölte az Európai Bizottság hétfőn megjelent tavaszi prognózisában. A februárban bemutatott számokhoz képest nincsenek látványos változások, azonban az államadósság alakulására vonatkozóan rosszabb képet festenek a brüsszeli szakértők. A dokumentum aggasztó üzenete, hogy az idei év végén az államadósság magasabb lehet a 2013. év végi szintnél, és 2015-ben sem tud az alá csökkenni. Ez komoly fejtörést okozhat a hamarosan felálló új kormánynak.
Nem durran be a magyar gazdaság. Alig csökken az államadósság. Mérsékeltebben csökken a költségvetés hiánya. És nem lesz olyan acélos az államháztartás, mint eddig gondolta a kormány - első olvasatra ez a fő üzenete a 2014. évi konvergenciaprogram egyik legfajsúlyosabb elemének, az új kormányzati prognózisnak.
Az eddig gondoltnál jobb lehet a kelet-európai régió gazdasági növekedése az idei évben - vetítik előre a JP Morgan londoni közgazdászai az első negyedév biztató adatai alapján. Magyarország esetében is jobb növekedést várnak, de még így is hazánk GDP-bővülése lehet idén a legalacsonyabb.
Fokozatosan javulnak Magyarország gazdasági kilátásai - legalábbis ez olvasható ki a legutóbbi prognózisokból, különböző elemzőházaktól, nemzetközi intézményektől. Ez alapján már azt mondhatjuk, hogy a kormány nem is optimista saját, 2014-re érvényes GDP-előrejelzésével.
Összességében kedvezőbben ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait az Európai Bizottság, mint tavaly ősszel, vannak azonban figyelmeztető jelek a dokumentumban. A Bizottság kedd délután közzétett, Magyarországra vonatkozó előrejelzésében az szerepel, hogy 2013-ban 2,4% lehetett a magyar költségvetési hiány, idén ez 3%-ra emelkedik, 2015-ben pedig 2,9%-ra csökkenhet. A friss prognózis szerint a magyar gazdaság tavaly 1,1%-os növekedést produkált és a szakértők 2,1%-os GDP-növekedést jeleznek előre 2014-re és 2015-re is. Az államadósság esetében azonban szomorúak a kilátások.
A BruxInfónak nyilatkozó források szerint nem valószínű, hogy az Európai Bizottság kedden megjelenő téli gazdasági előrejelzéseinek folyományaként újra "elővenné" a költségvetési folyamatok alakulása miatt Magyarországot. Miközben a 2013-as végleges hiányadat akár fél százalékkal is alacsonyabb lehet a vártnál, a strukturális egyenleg romlása - ha nem veszik komolyan - 2015-ben még okozhat kellemetlenséget Budapestnek - írja a BruxInfo.
Döntött a közgyűlés a részletekről.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egészen komoly páncélosok is vannak köztük.
Nem csak nálunk volt nagy a visszaesés.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
