Folytatódik a csörte az állam és a főváros között az ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatban. Lantos Csaba energiaügyi miniszter kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy kizárják a vízátadási szerződések - a cégérdekre hivatkozva történő - felmondásával való fenyegetés lehetőségét - adta hírül az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Kezd megérkezni hazánkba is az ősz (bár a korábbi éveknél talán lassabb ütemben) és vele együtt beindult a fűtési szezon is, ami magával hozta azt is, hogy az - elsősorban havi alapon elszámoló - ügyfelekkel elkezdtek szembe jönni az érdekesebbnél érdekesebb gázszámlák. Bár a tavalyi tapasztalatok alapján ennek már nem kellene újdonságnak számítania, azonban sokan még most is furcsán nézik a gázszámlájukat, amikor az negatív egyenleget tartalmaz. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a szolgáltató miért fizet vissza az ügyfélnek pénzt a gázszámlán.
A rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése céljából a kormány a csütörtöki közlönyben megjelent határozatával 201,9 milliárd forintot csoportosított át a Rezsivédelmi Alap terhére.
Magyarország azért tartózkodott egyetlen tagállamként kedden az Energia Tanács ülésén az árampiac szerkezeti átalakításáról szóló döntéskor, mert az „veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket” – indokolta meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a döntést Facecook-oldalán. Steiner személyesen vett részt az ülésen.
Érdemben, a Portfolio kalkulációi szerint 0,8%-ponttal, mérsékelte idén szeptemberben az éves alapú inflációt az, hogy a tavaly nyári rezsiváltozások akkor megugrasztották a lakossági gáz- és áram egységárát, ami most kipörgött a bázisból. A KSH ma közzétett adatai azt is jelzik, hogy a gázárak esése mellett a PB-gázpalack cseredíja továbbra is magasan maradt, az egységes fűrészelt tűzifa ára pedig újra meglódult a fűtési szezon kezdetéhez közeledve.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
Egy friss miniszteri rendelet országosan egységes lakossági rezsicsökkentett gázárakat határozott meg októbertől, és „az egységesítéssel 2,5 millió ügyfél részére minimális mértékben csökkent a rezsicsökkentett áron igénybe vehető földgáz ára az átlagfogyasztás változatlan mértékéig” – emelte ki friss közleményében az MVM. Az egyetemes gázszolgáltató ezzel párhuzamosan október 6-ig diktálási lehetőséget biztosít érintett földgázügyfeleinek, ami nem kötelező, diktálás hiányában az egyetemes szolgáltató becsült mérőállást alkalmaz.
A minap végrehajtott 32 milliárd forintnyi átcsoportosítás a Rezsivédelmi Alapból azt a célt szolgálta, hogy idén július és december között több, mint ötezer cég legfeljebb 200 eurós áron juthasson hozzá a villamosenergiához – derült ki az Energiaügyi Minisztérium vasárnapi közleményéből.
Közel kétéves szünet után ismét az iparvállalatoknak kell finanszírozniuk a hazai zöldáramtermelés-támogatási rendszert, miután a villamosenergia-piaci referenciaár az energiaválság előtti helyzetnek megfelelően megint a támogatott átvételi ár alatt áll.
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak – mutatott rá az egyeztetésen részt vevő MANAP Iparági Egyesület elnöke a ma kiadott közleményben. Szolnoki Ádám ebben azt is jelezte, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.
Az újonnan létesítendő háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerekre vonatkozóan 2022 őszén bevezett hálózati betáplálási stop életbe lépése óta a korábbi töredékére esett vissza a HMKE-igénybejelentések száma, egészen idén szeptember elejéig, amikor is értesüléseink szerint rövid idő alatt hirtelen több ezer új igényt nyújtottak be. Akkor, amikor még épp időben voltak ahhoz, hogy az igények alapján megvalósítandó HMKE-k még a kedvező éves szaldó elszámolásba kerülhessenek, viszont amikor ezt elvileg még nem is lehetett tudni.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozatával a kormány 32 milliárd forintot vont el a Rezsivédelmi Alapból.
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint erősíteni kell a fogyasztók védelmét az ingadozó villamosenergia-árakkal szemben, és biztosítani kell, hogy a fogyasztóknak joguk legyen rögzített áras vagy dinamikus áras szerződésekhez.
Ha az éves szaldó havi alapú elszámolássá való átalakítását meg is úszhatják a hazai háztartási méretű naperőmű tulajdonosok, a 2024. január 1. után létesített, újonnan csatlakozó HMKE-k az uniós előírás szerint már nem kerülhetnek a jelenlegi kedvező éves szaldó rendszerbe. A bevezetése előtt kevesebb mint négy hónappal még nem ismert új rendszer kialakításához más országok jó példákat szolgáltatnak, amelyek alapján a váltás kivitelezhető úgy, hogy a megtérülés javuljon, miközben a helyben fogyasztás aránya is nőjön, vagyis a napelemesek és a hálózat is jól járjon.
Öt évig elmaradt az áramdíj szerepeltetése a számlán a korábbi szolgáltatóváltás nyomán, aztán az éves leolvasás után a minap 37,7 millió forintos áramszámlát kapott a Telex egyik olvasója, de a hosszas utánajárás után a történet vége az lett, hogy ezt sztornózták, mert előtte már befizette az elmaradt áramdíjak 380 ezer forintos tételét. Ugyanez az olvasó a gázszámla terén is kálváriát járt be a hosszas személyes ügyintézés során, amelynek a vége az lett, hogy a 400 ezres gázszámlából az MVM 370 ezret elengedett.
A lakossági napelemeknél az éves szaldó elszámolási rendszer havira változtatásának tervei kapcsán fontos nyugtató mondatot küldött ki hétfőn sajtóválaszként az Energiaügyi Minisztérium. Azt üzente ugyanis a tárca, hogy figyelembe fogják venni a már végrehajtott és megkezdett napelemes beruházásoknál az érintett családok érdekeit, és dolgoznak a szabályok finomhangolásán, hogy még „a jövőbeli fejlesztések megtérülését is” lehetővé tegyék.
Az uniós szabályok egyáltalán nem írják elő azt, hogy 2024-től el kell törölni az éves szaldót és már csak havi szaldót lehet működtetni a már megvalósult napelemes beruházásoknál, így „ennek a bevezetése mindenképpen etikátlan lenne, mert több, mint 200 ezer háztartást sikerül hátrányos helyzetbe hozni, aminek sajnos nem lehet más az eredménye, mint a költségvetési hiánynak a csökkentése”, hiszen „a rezsicsökkentésnek óriási a költsége” – jelentette ki az ATV kedd esti műsorában Kiss Ernő. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke finomította tegnapi üzenetét, miszerint ezzel a változással az elmúlt évekbeli napelemes beruházások „nem fognak megtérülni”, mert ma már azt hangsúlyozta, hogy „a megtérülés jelentős mértékben ki fog tolódni”. Közben az Energiaügyi Minisztérium fontos nyugtató mondatokat küldött egy sajtóválaszban.
„Az augusztus 1-től július 31-ig tartó időszak gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter volt, ez nagy csökkenés” – jelentette ki az új rezsirendszer első teljes évének adatai kapcsán a hétvégén Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A Portfolio számításai szerint ez a nagy csökkenés konkrétan 21%-ot jelent a megelőző egy évhez képest, és a részletes adatok azt is jelzik, hogy a lakosság, és főként a nem-lakossági szegmens különféle szereplői is jócskán spóroltak a gázfogyasztással.
Az éves szaldó elszámolást havi, vagy akár negyedórás (!) rendszerességű elszámolás is felválthatja 2024-től Magyarországon a már meglévő háztartási napelemes rendszereknél is, és akár az is elképzelhető, hogy ennek megvalósításához ki kell lépniük a napelemek üzemeltetőinek az egyetemes szolgáltatásból, leegyszerűsítve a lakossági rezsicsökkentés jelenlegi rendszeréből – rajzolódik ki az Energiaügyi Minisztérium friss válaszából. Azt is megígérte egyúttal a tárca, hogy október 1-től tényleg elindul a lakossági hálózati betáplálási stop részleges feloldása az országban.
Uniós előírás miatt legkésőbb idén év végéig választhatják a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek, esetén az új magyarországi felhasználók a jelenleg érvényes szaldó elszámolási rendszert, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen új elszámolási rendszerben gondolkodik a szabályozó 2024-től kezdve. A REKK Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány a szakirodalom és nemzetközi példák alapján megvizsgálta, hogy a jövő évtől milyen elszámolási rendszerek jöhetnek szóba a háztartási naperőművek termelésére vonatkozóan. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze, bemutatva a felmerülő szakmai dilemmákat is.
A profit kis részét helyezik csak eredménytartalékba.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Korrupciós ügybe keveredett az ukrán agrártárca vezetője.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
