A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával, Holoda Attilával, Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist április 4-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a Portfolio információi szerint az Európai Bizottság egy magyar jogszabályváltozás miatt újfent rengeteg Magyarországnak allokált EU-pénzt függeszthet fel. A témával kapcsolatban az ügyet megszellőztető Szabó Dániel, lapunk EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében Weinhardt Attilát, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük a rezsicsökkentés módosuló szabályrendszeréről.
Megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben azok a jogszabályok, amelyeket tegnap beharangoztak, és amelyek mintegy 100 ezer olyan családnak segítenek, akik átalány szerint fizetik a gázszámlát és számukra benne volt a pakliban, hogy az éves kedvezményes gázmennyiségük kimerítése miatt a következő hónapokban durván megemelkedik a gázszámlájuk. A mától hatályos jogszabályok segítségével ezt a helyzetet elkerülik, aminek az az oka, hogy a naparányosítás miatt az MVM-nek minden havi átalány számlában biztosítania kell a kedvezményesen járó gázmennyiséget, és csak az efeletti részre számlázhatja ki a 7,5-szeres gázárat, függetlenül attól, hogy az augusztustól júliusig járó kedvezményes gázmennyiségből mennyit használt már fel az adott fogyasztó.
Egy ma este megjelenő jogszabállyal belenyúl a kormány a lakossági rezsicsökkentési rendszerbe, ami már holnap hatályba lép, és konkrétan azokat a családokat érinti, akik átalány alapon fogyasztják a földgázt – jelentette be a rezsivédelmi biztos és az MVM kommunikációs igazgatója egy szerdai sajtótájékoztatón. A változtatás lényege, hogy az egy napra kiszámolható kedvezményes gázmennyiség miatt ezentúl előre pontosan tudják az átalányosok, hogy mennyi a havonta fizetendő gázszámlájuk, és így nem érheti őket olyan kellemetlen meglepetés, mint ami tavaly tavasszal mintegy százezer családdal megtörtént.
A nagyobb áramtermelő gázerőműveknek nem kell tagi hozzájárulást fizetniük a 2022-ben sebtében beszerzett különleges földgázkészlet fenntartásához, és a részben ezért, részben egyéb okok miatt keletkező lyukat a magyar adófizetőknek kell állniuk 18,5 milliárd forint összegben – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
2022 telén nagyjából harmadával csökkent a lakossági gázfogyasztás az enyhe télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolásnak köszönhetően – állapította meg egy most közzétett elemzés, amely a rezsicsökkentés 2022 nyarán bekövetkezett részleges eltörlésének a hatásait vizsgálta. Nemcsak több fát, de több szemetet is éget a magyar: mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, amelyek nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.
A vállalkozásoknál februárban emelték meg a vízdíjakat, de ez is kevés lehet, hogy a rezsicsökkentett lakossági árazás megmaradjon. A rendszerbe az idén csak annyi plusz forrás érkezik, amennyi messze nem elegendő a katasztrofális helyzetbe került vízhálózat megfelelő ütemű felújítására, az Állami Számvevőszék szerint a víziközmű-ágazat vesztesége 25-50 százalék között mozog. A kormány tavaly már ígéretet tett a vízdíjak felülvizsgálatára, de egyelőre nem tettek bejelentést az árszabás átalakításáról.
Az MVM az első fél évben nyilvánosságra hozhatja a gázerőművek építésére kiírt tender eredményét - jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter kedden a Világgazdaságnak.
A decemberi jogszabályváltozások miatt januártól 3,3-szoros a vízdíj az üzleti felhasználóknak a változatlanul maradt lakossági rezsivédett árhoz képest – derült ki a Fővárosi Vízművek közleményéből.
Az Energiaügyi Minisztérium friss közleményében jelzi: október közepén kezdődött, és április közepéig tart, így félidején túl jár már a hivatalos fűtési szezon. Az első három hónapban a megelőző év azonos időszakához képest 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott Magyarországon az adatok alapján, a felhasznált mennyiségek azonban jelentősen elmaradnak a nemzetközi energiaválság előtti szintektől, írja a minisztérium. Kedvező hír, hogy továbbra is kifejezetten magas a gáztárolói töltöttség.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
Az ingatlanállomány mélyfelújításával akár 60 százalékkal is csökkenthetnénk energiafogyasztásunkat, de ehhez jelenleg nem biztosítottak a pénzügyi források – mondta az InfoRádióban Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője.
Az elmúlt években kialakult energiaválság a megfizethető lakhatás központi tényezőjévé vált Európa-szerte, ami a fosszilisenergia-függőség és klímaválság problémáit is előtérbe helyezte. Magyarországon ez amellett, hogy megingatta a rezsicsökkentés intézményét, rávilágított arra is, hogy a hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van. A lakásállomány nagy része sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz. Hogy az energiaválság milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére, milyen állapotban van a hazai lakásállomány, és mik lennének a legfontosabb teendők, azt a Habitat for Humanity Magyarország erre vonatkozó tanulmánya alapján mutatjuk be.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?