Az ország egyes kisebb településein szinte már csak álom, hogy Budapestre költözzön egy lakos, még úgyis, ha van egy saját 200 négyzetméteres családi háza, amit eladna, hogy cserébe egy budapesti lakást vásároljon. Egyes régiókban ugyanis egy ekkora ház árából a fővárosban még egy 18 négyzetméteres minigarzonra is alig futja.
Mielőtt azt hinnénk, hogy minden ingatlantulajdonos ugyanolyan jól járt az elmúlt évek árnövekedésével, érdemes belegondolni, hogy egy vidéki kisvárosban végbemenő néhány százalékos éves árnövekedés az ingatlanoknál jócskán elmarad egy megyeszékhely, vagy akár a főváros legutóbbi éves 16 százalékos nominális áremelkedésétől. A másik oldalról viszont, ahogy jobban drágulnak a budapesti ingatlanok a többi régió ingatlanjaihoz képest, úgy kerülnek egyre könnyebb helyzetbe a fővárosi lakástulajdonosok. Egy 50 négyzetméteres lakás eladásával akár egy 400-500 négyzetméteres házba is költözhetnek, már ha feladják a városi életüket.
A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt "fogy a gőz" a térségi gazdaságokból - áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb a munkaerőhiány az iparvállalatok körében.
Kivonulások, csalási botrányok, összeolvadások és példátlan sikerek követték egymást az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai régió bankpiacán. Megnéztük, a régiónk 7 legnagyobb nemzetközi szereplője közül ki, hol került ki győztesen a válság és a kilábalás bonyolult folyamatából 2008 óta. Két érdekesség: a régióban Magyarország lett mára a legkevésbé koncentrált bankpiac, és Románia mellett nálunk lett a legalacsonyabb a hitelpenetráció is.
Magyarországon egyre égetőbb a munkaerőhiány, de az egyes régiókat eltérő mértékben sújtja a probléma. Közép-Magyarországon és a Dunántúl fejlettebb területein gyakorlatilag már nem lehet dolgozókat találni, miközben az északi régiókban még elméletileg könnyebben bevonhatnának munkaerőt a vállalatok. Igaz, a képzettségi problémák valószínűleg itt a leginkább meghatározóak, miközben a gazdasági teljesítményben is érdemi területi különbségek láthatóak.
Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.
Egyre sürgetőbb az áfakulcs körüli bizonytalanság rendezése, hamarosan ugyanis leállhatnak a lakásépítések, hiszen egy 2018 második felében a semmiből indított projektet már a 2019 év végi határidő előtt nem nagyon lehet majd befejezni. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban. Az áfakulcs sorsa szempontjából fontos lehet, hogy milyen lakáspolitikai célokat kíván figyelembe venni az erről való döntésnél a vezetés, vagyis szeretné-e, hogy továbbra is legyenek elérhető áron új lakások, illetve szintén fontosnak tartja-e a lakásállomány új lakások révén történő megújulását. Szintén érdekes kérdés, hogy miként alakulhatnak az állami bevételek az áfakulcs visszaemelése esetén.
2014 óta a régiós országok mindegyikében növekvő tendenciát mutat a kiadott lakásépítési engedélyek és a felépült lakások száma is. A felépült lakások számát az előző évben építési engedélyt kapott lakások számához viszonyítva elmondható, hogy Ausztriában és Csehországban 2017-ben nagyságrendileg az egy évvel korábban engedélyezett lakások számának megfelelő új állomány jött létre. Lengyelország és Szlovákia a 2016-ban engedélyezett lakásépítéseinek 75-85 százalékát, Románia 66 százalékát, Magyarország pedig csupán 46 százalékát tudta megvalósítani - olvasható az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentésében. Ha pedig nem derül ki hamarosan, hogy meghosszabbítják-e a lakásáfát 2020-ban, ismét visszaesés jöhet az új lakások piacán.
A cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát - állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.
Habár a válságból való kilábalás hosszúra nyúlt, és Magyarország valóban nem lehet büszke régiós összevetésben a 2008 óta felmutatott teljesítményére, az utóbbi öt év összességében már nem mondhatóak gyengének. A magyar gazdaság teljesítménye a 2000-es évek első felében megegyezett a régióéval (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia), viszont 2006 és 2012 között mélyen alulmúlta a versenytársakat. A 2017-es GDP-adatok alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt öt év átlagában újra megközelítettük a régió átlagos teljesítményét. A régiós becsült növekedési potenciálok alapján úgy látszik, hogy van még tennivaló, ha szeretnénk tartani a lépést a következő években.
Nagyjából mindenkinek van sejtése arról, hogy a kelet-európai régió országai közül melyek a fejlettebb és melyek a kevésbé fejlett gazdaságú országok. Csehország például rendre vezeti a régiós egy főre jutó GDP listáját, míg például Bulgária a környék országai közül többnyire a sereghajtókhoz tartozik. A lakásárak azonban sokszor késleltetve követik a gazdaság teljesítményének változását, ezért mindig vannak időszakok, amikor alul vagy túlértékeltté válik az adott ország lakáspiaca. A JP Morgan az Eurostat adatain alapulva nézte meg a régiós lakásárak elmúlt években bekövetkezett változását.
Már a Bloomberg is foglalkozik a Közép- és Kelet-Európa kereskedelmi ingatlanpiacán jellemző nagyon kedvező növekedési kilátásokkal. A régió ugyanis a nemzetközi befektetők aktív érdeklődésére tarthat számot, és az eddigi jelentős növekedése a jövőben is tovább folytatódhat.
Csökkentek a foglalkoztatottság regionális különbségei a legutóbbi népszámlás óta a KSH mikrocenzusa szerint. A foglalkoztatottság általánosságban bővült a 2011-et követő öt évben, ami együtt járt a szakadék csökkenésével is. Ugyanakkor sok esetben nem piaci tendenciával, hanem a közfoglalkoztatással magyarázható lemaradó régiók felülteljesítése, miközben kedvező fejlemény, hogy az elsődleges munkaerőpiac javulása az egész országra kierjedt. Közfoglalkoztatás nélkül azonban egyáltalán nem látható a térségek közötti különbség mérséklődése, ami megerősíti a regionális GDP-adatok alapján látható tendenciákat.
Tavaly 3,6 millió forintra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbi 3,49-ről, ami 3,5%-os emelkedés. Az ország egyes területeit azonban eltérő mértékű növekedés jellemezte, és továbbra is óriási különbségeket láthatunk a megyék között. Budapest relatív előnye az ország egészéhez képest tavaly is tovább csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot jellemző polarizáció sokkal kisebb lenne. A fejletlenebb megyékben ugyanis a növekedés nem élénkült annyira, hogy azok érdemben közelítsenek az országos átlaghoz.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságai a csaknem tíz éve nem látott ütemű harmadik negyedévi növekedés ellenére még kevés jelét mutatják a túlfűtöttségnek, de ha a költségvetési és a monetáris politikát a közeljövőben nem vonják feszesebbre, az már a makrogazdasági egyensúlytalanságok halmozódásának kockázatával járna.
Magyarországon egy év alatt 10%-kal nőtt a vásárlóerő a GfK tanulmánya szerint, ezzel azonban továbbra is csak a 30. helyen van az európai rangsorban.
A hét magyarországi régióból a kelet-magyarországi van kitéve leginkább a globalizáció negatív hatásainak, de további négy régió lakosai sem lehetnek nyugodtak - derül ki egy minap közzétett térképről.
A válság évei alatt szinte mindvégig felülmúlta a régiós bankok teljesítménye az eurózóna bankjaiét, ennek ellenére jelentősen csökkent a külföldi befektetők részesedése, nem csak Magyarországon. Az osztrák bankok három fekete bárány (Szlovénia, Ukrajna és Magyarország) kivételével jól jártak régiós szerepvállalásukkal az elmúlt 14 évben. A Raiffeisen Bank International legfrissebb régiós banki elemzéséből csemegéztünk.
Ma tette közzé az Eurostat az egy főre jutó GDP-adatokat. Ebből képet nyerhetünk, hogy miként alakulnak a fejlettségbeli különbségek az Európai Unióban. Felteszünk pár érdekes kérdést, lássuk, tudod-e rá a választ!
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
