Miért éri meg vidéken vállalkozni? Mutatjuk, mennyi kedvezményt kaphatunk

Nemzetközi szemmel nézve a közép-kelet-európai régió sem teljesen egységes, és az itt lévő országok között óriási a verseny a befektetések bevonása, ösztönzése terén. Az elmúlt évtizedekben Magyarország is nagyon kiélezett versenyt vívott a szomszédos országokkal, hogy egy-egy nagy befektetést, beruházást megszerezzen - mondta el Hajnal Péter, a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég alapító partnere a Portfolio-nak.

Ebben a természetes és magától értetődő versenyben ugyanakkor Magyarország egy speciális földrajzi-történelmi hátránnyal indult a környező országokhoz képest, amelyet még mára sem sikerült teljesen ledolgoznia. Míg Lengyelországban, Csehországban vannak a főváros mellett kiemelt nagyvárosok, amelyek erősödtek, fejlődtek és régóta kész ipari területtel rendelkeztek, addig

Magyarország rendkívül Budapest-centrikusan épült fel. Történetileg a vidék valóban jóval elmaradottabb térség volt.

„Magyarország egy kiemelten jó célállomás a külföldi befektetések számára, azonban reagálni kellett arra, hogy ebben az óriási versenyben országunk megőrizze pozícióit, hogy versenyben tudjon maradni, képes legyen beruházásokat ösztönözni. Ezért a mindenkori politikának valamit tenni kellett a vidékkel.” – véli a szakember, aki hozzátette: „Budapest gazdaságilag is egy nagyon vonzó város, viszont a munkaerőpiaci telítettség már itt is tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy hiába csábítunk nagy cégeket Budapestre, hiába mondjuk el, hogy milyen előnyökhöz juthatnak Magyarországon amikor céget alapítanak, és elkezdenek munkaerőt keresni, akkor azt tapasztalhatják, hogy ez már nehézségekbe ütközhet.”

Eközben a vidéki Magyarország ugyanakkor komoly fejlődést élt meg, amelynek egy kiemelt programja a Modern városok program. Ennek keretében a 23 megyei jogú város fejlesztése beindult, és jelentős ütemben zajlik.

A munkaerő kulcskérdés

Persze, egy-egy beruházás szempontjából az sem mindegy, hogy a beruházó melyik vidéki térség mellett teszi le a voksát. „Meg kell különböztetnünk azt, hogy milyen jellegű munkaerőt keresünk: nem mindegy, hogy képzett munkavállalókban, vagy olyan, alacsonyabb szintű munkaerőben gondolkodik a cég, amelynek a kiaknázása vidéken lehetséges. Nagyon sok beruházáshoz a tanult munkaerő szükséges, ezért kiemelt szerepük van azoknak a nagyvárosoknak, amelyek megfelelő felsőoktatási intézményekkel bírnak.”

A szóba jöhető települések között is kiemelt szerepet játszik Debrecen, amely időben tudott reagálni a kihívásokra.

A kezdetektől fogva aktívan és okosan építik a helyi gazdaságot és kiváló infrastruktúrával rendelkezik – elég csak az autópályára, a vasúti összeköttetésre vagy a nemzetközi repülőtérre gondolni. Debrecen mellett több érdekes célpont van még. Miskolc vonzó alternatívát tud nyújtani a helyszínt kereső beruházásoknak, ahogy Kecskemét is, amely ráadásul autópályán nagyon gyorsan és könnyen megközelíthető Budapestről. Szeged szintén fejlett egyetemi város, amely építhet a szakképzett munkaerőt kereső cégek igényeire. A Dunántúlon Pécs számít még hasonló városnak. A határhoz közeli városok fejlesztése egy új értelmet is nyert, hiszen ezzel a határon túlról is tudnak munkaerőt toborozni a vállalatok, az ottani magyarok foglalkoztatásával nem csupán gazdasági, hanem társadalmi cél is megvalósul – véli Hajnal Péter.

A közúti összeköttetéseknek, az autópályáknak és gyorsforgalmi utaknak mindenhol elsődleges jelentősége van, éppen ezért a Modern Városok Programban foglalt útfejlesztések miatt előbb-utóbb az ország délkeleti csücske is vonzó térség lehet, hiszen ott is nagyon jó lehetőségek vannak mind képzett, mind képzetlen munkaerőt tekintve.

A beruházások elcsábításában eddig azonban elsősorban a nyugat-magyarországi városok jeleskedtek, ezek a települések voltak azok, amelyekben a rendszerváltást követően először elindult a fejlődés. Ebben is kiemelt szerepe volt az úthálózatnak és egyéb infrastruktúrának. „A másik tényező az volt, hogy sok beruházást nyugat-európai cégek valósítanak meg Magyarországon és értelemszerűen a nyugati városok fizikailag közelebb vannak. Ezért ez a terület kezdett el leghamarabb fejlődni.”

Mára azonban már a nyugati városokban is tapasztalható a telítődés, amely elsősorban a munkaerő-toborzásban, másrészt a fejlesztés konkrét helyének kialakításában jelenthet nehézségeket. Számos olyan cég van ma már, amelyek Győr vagy Szombathely helyett inkább a keletebbre fekvő városok irányába mozdulnak el, amikor a beruházásaiknak helyszínt keresnek.

Jelentős kiadáscsökkentés

Kormányzati oldalról természetesen kiemelt cél minden szóba jöhető beruházás megszerzése, amelyben a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) egy nagyon fontos és aktív szereplő. Ehhez a kormányzat több támogatást is megad országos szinten is, így adott esetben adókedvezményeket biztosít, és igyekszik az adminisztratív terheket csökkenteni, a rugalmas ügyintézést megvalósítani. „Ez utóbbi területen nagyon fontos lenne a további előrelépés, mert az adminisztráció zökkenőmentességét illetően Magyarország még hátrébb tart a környező országokhoz képest.”

Ez a verseny helyi szinten is tapasztalható, az is nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzattal is jó kapcsolatot ápoljon egy lehetséges befektető, illetve az önkormányzatoknak lehetőségük van arra is, hogy kedvezményeket adjanak, az adminisztratív terheket csökkentsék és bizonyos rugalmasságot biztosítsanak. „A legjobb, ha ezek a szereplők, tehát a befektető, a HIPA és az önkormányzat hármas egységben vannak, együtt dolgoznak, mert minden oldalról nagyon fontos a rugalmas szerepvállalás, ahhoz, hogy a befektetőt ide tudjuk csábítani.”

A befektetőkért való versengés természetesen a beruházóknak kedvez. Nehéz számszerűsíteni ezt a nyereséget, hiszen nagyon sok egyedi megállapodás van. Mindenesetre nagyon sok olyan beruházás van, amelyik rövid, közép- vagy akár hosszú távon olyan támogatást élvez akár kormányzati, akár önkormányzati oldalról, amely a közterheket tekintve 20-30 százalékos költséglefaragást is lehetővé tesz. Az is fontos szempont, hogy a munkabérek valamivel alacsonyabbak vidéken, igaz, ez Nyugat-Magyarországról ma már nem mondható el.

A vidéki bérszintek folyamatosan zárkóznak fel a budapestihez, de keleten még valamivel alacsonyabbak,

így nemcsak adóoldalról lehet költségfaragásokat elérni, hanem bérköltség-struktúrában is lehet bizonyos kedvezményeket érvényesíteni. Ebben is el lehet érni akár 20-30 százalékos csökkenést. Ha tehát minden egyéb tényező megfelelőnek látszik, és a beruházás az infrastrukturális – és munkaerő-feltételek tekintetében működtethető egy adott térségben, akkor ezekért az előnyökért már érdemes vidéki lokációban gondolkodni.

Miközben azonban az infrastrukturális feltételek egyre javulnak, a munkaerőhelyzet vidéken is egyre nehezebb a Budapestre vagy külföldre történő elvándorlás miatt. „Másrészt az említett városokban egyre inkább érezhető a telítődés. Ez sem egy feneketlen kút” – fogalmazott Hajnal Péter. Emiatt felértékelődött a beruházók és a helyi felsőoktatási intézmények együttműködése is, hogy célzott képzéseket nyújtsanak a diákoknak, amellyel a helyben letelepedett beruházásoknál szerepet tudnak vállalni

Nem minden a támogatás

Néhány éve egy igazán vonzó kedvezménycsomag jött létre a leginkább kedvezőtlen helyzetben lévő, leszakadó térségek beruházásainak támogatására. Az úgynevezett Szabad Vállalkozási Zónákban érvényes 100 százalékos értékcsökkenési leírás, illetve egyéb beruházási kedvezmények nagymértékben megemelik a támogatottság mértékét, a nagyobb beruházók azonban nem csak ezeket a tényezőket veszik számításba.

„A kimondottan nagy cégek komplexen gondolkodnak. A közvetlen költségeken túl, amelyből egy beruházás megvalósulhat, nagyon sok olyan közvetett költség van, amely a későbbiekben jelentkezik. Ha nincs infrastruktúra, nincs elegendő munkaerő, vagy nehéz eljutni a térségbe, akkor rengeteg olyan közvetett költség lép fel, amely végső soron nagyon megdrágítja a beruházást. Az alapokat is meg kell teremteni ahhoz, hogy a leszakadt térségeket felzárkóztassuk. Ez alatt leginkább az infrastruktúra fejlesztését értem. Úthálózat, internet, A kategóriás irodaházak – ezek a szempontok kiemelten fontosak egy külföldi befektetőnek” – mondta Hajnal Péter.

Egy-egy komplex befektetés megvalósítása rendkívül összetett feladat, amelyben hasznos egy partner segítsége is. „Bármely országból jön befektető Magyarországra, a Moore Hungary a teljes folyamatot le tudja kísérni, egészen a  a cégalapítástól, az adózás, számviteli feladatokon át az összes pénzügyi és gazdasági területen., .. Igyekszünk a partnereinket a támogatások közelébe vinni, megismertetni velük a lehetőségeket, és közösen kiválasztani velük a megfelelő térséget, legyen az akár Budapest, akár vidék.”

A cikk megjelenését a Moore Hungary támogatta.

Címlapkép: Getty Images