A törvényhozók előzetes voksolásban megszavazták a kneszet feloszlatását, és ha a plénum további három olvasatban is hasonlóképpen dönt, akkor két éven belül negyedszer is előrehozott választásokat tartanak Izraelben - jelentette a helyi média szerdán.
Donald Trump amerikai elnök újabb csatát vesztett szombaton abban a küzdelmében, hogy magát hozassa ki győztesként az elnökválasztásból Joe Biden demokrata párti elnökjelölttel szemben, egy szövetségi bíró ugyanis elutasította azt a keresetét, amelyben kampánycsapata követelte, hogy nyilvánítsanak érvénytelennek több millió levélszavazatot Pennsylvaniában, valamint azt állította a stáb, hogy tömeges csalás történt a november 3-i voksoláson.
Az elnökválasztás napja és a hivatalos elnöki beiktatási ceremónia, január 20-a közötti hónapokban az előző amerikai elnök, azaz Donald Trump folyamatosan adja át a hatalmat a következő elnöknek, aki szinte kétséget kizáróan Joe Biden lesz. Az AP hírügynökség összefoglaló cikke alapján bemutatjuk a menetrendet, miképpen zajlik a procedúra.
Joe Biden még a republikánus párt támogatójaként kóstolt bele először a politikába, viszont a szenátusba már egy hatalmas fordulattal, mintegy 30 százalékpontos hátrányt ledolgozva, demokrataként jutott be. Képviselői karrierjének kezdetén elvesztette feleségét és legkisebb gyermekét is egy tragikus balesetben, ami miatt majdnem felhagyott politikai pályafutásával. Fiatal politikusként a '70-es, 80-as években a szegregáció, a vietnami háború ellen, valamint a környezetvédelem mellett lobbizott, aztán 1988-ban elnökként is indult, de ígéretes jelöléséből csúfos kudarc lett. Aztán a vietnami háború és az öbölháború ellenzése után pár évvel már az összes nagy amerikai katonai akciót támogatta, ideértve a jugoszláv intervenciót, az afganisztáni háborút, az iraki inváziót és beavatkozást sürgetett az arab tavasz kapcsán kialakult konfliktusokba is. Másodszor, 2008-ban is indult elnökként, majd az ismét kudarcba fulladt kampány után Obama alelnöke lett, egyik fő feladata épp a közel-keleti konfliktusok utóéletének, az ukrán konfliktusnak és a sertésinfluenza-járványnak kezelése volt. Munkájáért Obama elnök kitüntette. 2019 áprilisában jelentette be Joe Biden, hogy harmadszorra is megpályázza az Egyesült Államok elnöki székét, ezúttal úgy tűnik, sikerrel járt.
Negyedik napja számolják a szavazatokat Joe Biden és Donald Trump történelmi csatájában, de még mindig nincs eredmény. A számlálók és a választók is fáradtak és idegesek, mindenki azt akarja tudni, hogy mikor lehet végre győztest hirdetni. Nézzük.
Órákon belül eldőlhet az amerikai elnökválasztás, ehhez csak az kell, hogy Joe Biden megnyerje Pennsylvaniát. Erre nagy az esély, de az biztos, hogy szoros lesz. Ha pedig Donald Trump nyeri meg az államot, akkor egy egészen más helyzet van - bejön egy olyan forgatókönyv, amelynek a végén hetekig nem fogunk tudni győztest hirdetni.
Napok óta zajlik a szavazatok összesítése minden idők legizgalmasabb amerikai elnökválasztásáról, az ország szavazópolgárai még mindig felcsigázva várják, hogy eldőljön, ki lesz a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalmának vezetője a következő négy évben. A feszültséget szinte harapni lehet, mindkét tábor demonstrál, néhány városban zavargások vannak. Összegyűjtöttünk pár képet az elnökválasztás eddigi legfontosabb mozzanatairól.
Több városban is zavargások, tüntetések indultak, ahogy az Egyesült Államok következő elnökének személye még a választás másnapjának éjjelén sem ismert. Továbbra sem lehet erőszakhullámról beszélni, inkább azokban az államokban feszült a helyzet, ahol még mindig nincs egyértelmű győztes.
Donald Trump elnök felébredt és meglátta, hogy elolvadt az a számottevő előny, melyet tegnap éjjel, a személyesen leadott szavazatok összeszámolása után élvezett Joe Bidennel szemben. Az elnök valószínűleg számított rá, hogy ez lesz, jó eséllyel ezért is deklarálta már tegnap éjjel, hogy nyert és jelentette be, hogy a legfelsőbb bíróságon támadja majd meg a levélszavazati rendszert. Nem valószínű, hogy Trump tényleg azt gondolja, hogy a demokraták például szavazatokat hamisítanak, sokkal esélyesebb, hogy szimplán azt szeretné elérni, hogy a végső eredménybe ne számítsanak be a levélszavazatok. Ezzel a céllal a republikánusok és maga az elnök is hetek óta támadják a választási rendszert.
69 759 833 szavazatot gyűjtött be Joe Biden demokrata elnökjelölt a legfrissebb számok szerint. Még vége sincs a szavazatszámlálásnak, de ezzel a számmal már megdöntötte Barack Obama 2008-ban felállított, 69 498 516-os rekordját.
November 3-át nemcsak azért hívják választásnapnak, mert az amerikai elnököt választja meg az ország lakossága, hanem azért is, mert ilyenkor sok más, fontos kérdésről szavazást írnak ki. Az amerikaiak tegnap 35 szenátusi képviselő személyét is eldöntötték, emellett több állam kormányzóját és több város polgármesterét is megválasztották. Voltak államok, ahol a marihuánát legalizálták, volt, ahol az abortusz szigorításáról szavaztak, illetve Floridában a minimálbérről, Mississippiben pedig a zászlajuk cseréjéről is döntöttek.
Több amerikai városban is tüntetések indultak november 4-e hajnalán, pedig még közel sem végleges az amerikai elnökválasztás eredménye, ahogy több billegő államban is folyik még a levélszavazatok összesítése. Bár több tüntető is rongált vagy összecsapott a rendőrökkel, általános erőszakhullámról és komolyabb zavargásokról még nem lehet beszélni. Többnyire olyan városokban voltak tüntetések, ahol régóta feszült a hangulat a Black Lives Matter mozgalomhoz köthető demonstrációk miatt.
Nagyon szoros az elnökválasztás az Egyesült Államokban, november 4-én reggel még nincs egyértelmű végeredmény. Lehet, hogy még napokat kell várnunk, mire eldől, hogy ki lesz az USA következő elnöke, hiszen több fontos csatatérállamban is rengetegen szavaztak levélben, a beérkező szavazatok pedig van, ahol még pénteken is beszámítanak. Mutatjuk, mikor számíthatunk végereményre a billegő államokból.
A Fehér Házban győzelmet deklarált ma Donald Trump elnök, pedig az elnökválasztás eredményei túl szorosak ahhoz, hogy látni lehessen, ki lesz az egyértelmű győztes.
Egy kivétellel bezárják az összes autós szavazóhelységet a Houstont is tartalmazó texasi Harris megyében, épp az elnökválasztás napján - írja a The Hill.
Florida, Ohio és Észak-Karolina döntheti el, hogy ki nyeri meg az idei elnökválasztást – véli Frank Luntz politikai stratégia, aki a CNBC-nek nyilatkozott.
Magyar idő szerint november 4-én szerdán hajnali 1 óra és reggel 7 óra között zárnak be az Egyesült Államok különböző tagállamaiban a szavazóhelységek, így elméletileg szerda reggel-délelőtt már tudnunk kellene, hogy ki nyerte az amerikai elnökválasztást, illetve a szenátusi és képviselőházi választásokat. A koronavírus-járvány miatt és az erre buzdítás miatt azonban rekord számú levélszavazatot adtak már le az amerikaiak, amelyek beérkezése és összeszámolása mindezt a képet alapvetően felülírhatja, így akár napokig is masszív bizonytalanság uralkodhat, hogy végülis ki győzött. Megnéztük a kulcsfontosságú csatatérállamokban, hogy hol mikor zárnak az urnák és melyek a szabályok a levélszavazatok terén, hogy ezzel is fogódzót adjunk olvasóinknak arról, mikor hirdethetünk győztest nagy biztonsággal.
Az Egyesült Államok választási rendszerének hitelessége múlik a mostani választás kimenetelén – mondta el az NBC elnöki történelmi szakértője, Michael Beschloss a CNBC-nek.