OTP: Rendkívül nehéz a szuperállampapírral versenyezni
Ma hajnalban tette közzé második negyedéves gyorsjelentését az OTP. A ma reggeli sajtótájékoztatón Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese értékelte a trendeket.
Ma hajnalban tette közzé második negyedéves gyorsjelentését az OTP. A ma reggeli sajtótájékoztatón Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese értékelte a trendeket.
Átlépte az 1500 milliárd forintos szintet a szuperállampapír, így a lakosság kezében lévő állampapír-állomány 6572 milliárd forintra hízott. Ehhez képest továbbra is jelentős, 1650 milliárd forint körüli az az összeg, ami a lakossági állampapírokból intézményi szereplők kezében van. Azzal, hogy a hozamok egyre lejjebb szakadnak, egyre drágább forrásbevonást jelent az államnak és az adófizetőknek a MÁP+. A lakossági forrásbevonás persze mindig is drágább volt az államnak, ugyanakkor vannak ennek addicionális előnyei is. Számításaink szerint ugyanakkor mintegy 37 milliárdot lehetne spórolni azon, ha a szuperállampapíron keresztül begyűjtött pénzeket az állam a nagybani piacról szerezné be.
A lakosság 1510,5 milliárd forintot jegyzett a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a jegyzés június elejei indulása óta a hétfő délutáni zárásig - tájékoztatta Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár az MTI-t kedden.
A friss heti statisztika szerint fennállásának leggyengébb heti értékesítési adatát hozta a szuperállampapír, múlt héten a meghirdetett 100 milliárd forintból 82 milliárd fogyott el.
235 milliárd forint áramlott ki a bankbetétekből júniusban, vélhetően ennek nagy része a szuperállampapír elindulásával magyarázható. Beszédes adat, hogy ennek a 235 milliárdnak a több mint 80%-a a látra szóló betétekből áramlott ki.
A friss adatok szerint a múlt heti jegyzéssel együtt már több mint 1400 milliárd forintnál tart a szuperállampapír, a múlt héten összesen 95 milliárdot vett belőle a lakosság.
A MÁP+ első hat heti, 1235 milliárd forint értékű jegyzése alapján a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált. Az MNB becslése szerint a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, amiben új megtakarítások is szerepet játszottak. A kezdeti időszakban - a lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően - természetesnek tekinthető, hogy számottevő volt a meglévő pénzügyi eszközök - főként korábbi állampapír-befektetések - átcsoportosításából származó vásárlás. Előretekintve azonban a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, hozzájárulva a magas megtakarítási ráta fennmaradásához és ahhoz, hogy az újonnan keletkező megtakarításokból a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon.
Július közepén emelte meg az államadósság-kezelő az 5 éves inflációkövető PMÁP forgalomba hozatali mennyiségét további 50 milliárd forinttal, úgy tűnik tehát, hogy van rá kereslet. Arra viszont érdemes figyelni, hogy aki idő előtt váltaná vissza az új sorozatokból vásárolt PMÁP-ját, már csak rosszabb feltételekkel teheti meg. A kincstár ugyanis a korábbi sorozatoktól eltérően az újakat nem 99%-os, hanem 98%-os árfolyamon váltja vissza.
Egyetlen hónap alatt több mint 880 milliárd forintot hozott be a lakossági állampapírok piacára a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+). Ilyen nagy összeget egyetlen másik lakossági papír sem tudott összegyűjteni egy hónappal az indulása után, a MÁP+-nak köszönhetően a második negyedévben több mint 580 milliárd forinttal gyarapodott a lakossági állampapírpiac.
A múlt héten már majdnem elég volt az ÁKK által meghirdetett 100 milliárd forintnyi Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), a befektetők 102,5 milliárd forint értékben jegyeztek a papírból. Így már 1200 milliárd forint felett jár az új papír állománya.
Még a nagy lakossági állampapírrohamról szóló június hónapban is nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány a magyar gazdaságban - mutatja az MNB ma közzétett statisztikai mérlege.
Összesen 883 milliárd forintnyi MÁP Pluszt vásárolt a második negyedévben (gyakorlatilag júniusban) a lakosság, miközben az inflációkövető PMÁP-ba is nettó 110 milliárd forint beáramlott - mutatják az ÁKK ma közzétett adatai. Megvan, mely állampapírokból súlyozott át a leginkább a lakosság, ezekből összesen 426 milliárd forint távozott három hónap alatt, ami a két legnépszerűbb állampapír állománynövekedésének a 43%-a.
Az MNB friss statisztikái szerint jórészt a meglévő állampapírjaik eladásából szereztek pénzt maguknak a magyarok arra, hogy szuperállampapírt vegyenek. Májusban közel 200 milliárd forintot vont ki állampapírokból a lakosság, a befektetési alapok nem nagyon rezdültek meg, a bankbetétek pedig több mint 200 milliárdnyi friss pénzt gyűjtöttek. Utóbbinál ugyanakkor érdemes lehet megvárni a júniusi számokat is.
Bár még mindig milliárdok áramlanak ingatlanalapokba, korántsem olyan mértékben, mint azt tavaly láthattuk. Ez a Portfolio által megkérdezett alapkezelők szerint csak részben tudható be a májusban bekövetkezett szabályozói változásoknak, másik részében inkább az új szuperállampapír a ludas. A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása leginkább a helyét kereső új pénzeknél mutatkozik majd, így várhatóan az ingatlanalapok által kiépített közel 1700 milliárd forintos vagyont nem fogja érdemben érinteni az új befektetés, mindez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy itt a teteje az ingatlanalapok piacának. Mostani cikkünkben utánajártunk annak is, hogy milyen feltétellel vehet ma valaki ingatlanalapot és melyek azok a régi sorozatok, amelyek újra megnyíltak a befektetők előtt.
Kijelenthetjük: kivégezte az egykor legnépszerűbb magyar befektetést a januárban életbe lépő EU-s szabály, a továbbra is nulla közeli hozamok pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A sokszor a bankbetétek riválisaként emlegetett pénzpiaci alapok vagyona pár hónap leforgása alatt több mint 500 milliárd forinttal csökkent, mára alig több mint 70 milliárdot kezel a kategória. Ráadásul a hozamok terén sem remekelnek a megmaradt alapok, a lakossági forintos sorozatok mind negatív hozammal zárták az év első felét. A könnyen pénzzé tehetőség sem lesz már annyira vonzó lehetőség a lakosság számára, miután a szuperállampapír jóval magasabb kamatozással tudja ezt hasonlóan jó feltételek mellett biztosítani.
Nem biztos, hogy jó döntés volt ingatlanalapba való befektetés helyett a szuperállampapírra várni: az első fél évben több alap is 4-5% körüli hozamot hozott befektetőinek, sőt, akadt olyan alap is, amely 10% felett teljesített. A friss adatok szerint továbbra is az Erste Ingatlan alapja a legnagyobb vagyont kezelő magyar alap 526 milliárd forinttal, a legjobb hozamot az év első felében pedig az MKB-Pannónia alapok alapja konstrukciója érte el.
Eddig egyértelműen kirobbanó siker az új szuperállampapírként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), hiszen négy hét alatt több mint 1000 milliárd forint talált gazdára a kedvező kamatozású lakossági termékből. Bármilyen hihetetlen, azért az állam étvágya sem határtalan a befektetéseinkkel kapcsolatban, hiszen vannak adósságcélok, amiknek meg kellene felelni. Mi lesz, ha nem csillapodik a háztartások rohama? Hogyan tudja hűteni a piacot az állam?
Az ÁKK adatai szerint az első heti 529 milliárd forintos jegyzést is jelentős kereslet követte az elmúlt hetekben a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) iránt, ezzel a papírból eddig már közel 900 milliárd forintot jegyeztek le.
Várhatóan szinten tartja a 0,9%-os alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülésén, azonban a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint elképzelhető, hogy a friss inflációs jelentés tükrében a nem konvencionális monetáris politikai eszközözök további finomhangolására sor kerül: likviditásszűkítésről döntenek vagy az egynapos betéti kamatot megemelik. Az új állampapír azonban felkavarta az állóvizet: van, aki szerint likviditásbővítésről fog dönteni a jegybank a kiszáradó bankközi piac miatt. Ráadásul a globális és a hazai folyamatokban is komoly eltérés tapasztalható: A Federal Reserve és az Európai Közpinti Bank lazításra hajló monetáris politikája miatt az MNB-nek sem lenne sürgető a szigorítás, a magasabb hazai infláció miatt azonban nem igazán halogathatja ezeket a lépéseket.
Nehéz nem észrevenni, hogy mindössze négy hét eltéréssel kerül piacra az elmúlt évek egyik legjobb állampapírja és legjobb hitelterméke, a szuperállampapír és a babaváró kölcsön. Szinte kiszúrja az ember szemét az a befektetési lehetőség is, amivel ennek a kettőnek a kombinációja csábít. Megnéztük, mekkorát kaszálhatunk attól függően, születik vagy nem születik gyerekünk 5 éven belül. Az eredményt még a gyermekáldás elmaradása esetén is egy kiemelkedő hozamú rendszeres megtakarításhoz hasonlíthatjuk, a gyermek(ek) megszületése esetén pedig extra milliókat lehet zsebre tenni.
Nőtt az állomány, de nőhetett volna sokkal többel is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sok minden változott 2011 óta.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
