A német pénzügyminiszter adókedvezményekkel ösztönözné a vállalati beruházásokat a gazdasági stagnálás leküzdése érdekében – közölte a Bloomberg. A tervezett tao-szint a magyarországi 9 százalékos szint komoly versenytársa lesz.
Magyarországon 2016 és 2023 között jelentősen csökkentek a GDP-arányos adóbevételek, részben a kormány adócsökkentő intézkedései, részben a gazdaságszerkezet átalakulása miatt. Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a hazai adórendszer túlzottan támaszkodik a fogyasztási adókra, miközben a jövedelmi és vagyoni típusú elvonások aránya alacsony, az állami újraelosztás pedig gyenge. Az adókedvezmények és -mentességek érdemi növekedési vagy társadalmi haszon nélkül vágják el a költségvetést további bevételektől. A brüsszeli testület szerint Magyarországnak növelnie kellene adóbevételeit, különben a költségvetési kiigazítás, valamint a gazdaságösztönző képességét is elveszíti az állam.
Társadalmi egyeztetés elé került a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól 107/2011 (VI. 30.) Korm. r. módosításáról szóló jogszabálytervezet, így hamarosan változások várhatók a tao támogatásokkal kapcsolatban. Lássuk, hogy mi változik a jövőben.
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
Megállapodott a koalíciós szerződésről a német konzervatív CDU/CSU-pártszövetség, illetve a szociáldemokrata SPD – írja a Tagesschau.de.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az adószabályok egyszerűsítésére vonatkozó bizottsági előterjesztést, amelynek célja az uniós versenyképesség javítása és az adminisztratív terhek csökkentése. A döntés az átláthatóbb és hatékonyabb adózási környezet kialakítását célozza, különös tekintettel a vállalatok bejelentési kötelezettségeinek mérséklésére, az elavult szabályok megszüntetésére és az uniós adójogszabályok egyértelműsítésére.
Kívülállók számára talán úgy tűnhet, hogy az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni. Ennek egyértelmű kárvallottjai mindazok, akik trükközni próbálnak, vagy kellő figyelem és körültekintés nélkül próbálják alkalmazni a szabályokat, és haszonélvezői azok, akik legálisan, szabálykövetőn működnek, hiszen őket nem tartják fel a hosszas ellenőrzési procedúrával, zavartalanul koncentrálhatnak fő tevékenységükre.
A globális minimumadó reformja alapjaiban alakította át a nemzetközi vállalati adózást, célja a nyereségátcsoportosítás visszaszorítása és az igazságosabb adóteher biztosítása. Egy szlovákiai kutatás alapján a 2024-ben bevezetett szabályozás 4%-kal, azaz 117 millió euróval növelhette az ország társaságiadó-bevételeit, miközben csökkentette a nyereségátcsoportosítás mértékét. Bár a reform nem szünteti meg teljesen az adóelkerülést, jelentős lépést jelent az átláthatóbb adózás felé, miközben a kormányoknak és vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új rendszerhez. Magyarország számára a szlovák tapasztalatok fontos tanulságokat nyújthatnak a gazdaságpolitikai alkalmazkodás terén.
Európának radikálisan újragondolt gazdasági stratégiákra van szüksége, hogy kezelni tudja az Egyesült Államok által gerjesztett kihívásokat – figyelmeztet Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzora. Úgy véli, Donald Trump vámokkal és adócsökkentésekkel kapcsolatos politikája jelentős veszélyt jelent a globális gazdaság stabilitására. Helyette egy interpozícionális adóztatási rendszert javasol: vagyis az amerikai európai profitját kell keményen megadóztatni.
Az Európai Unió vállalatai 2023-ban körülbelül 3 milliárd eurónyi adót fizettek be az orosz államkasszába – derül ki a B4Ukraine, a Squeezing Putin nevű civil szervezetek és a Kijevi Közgazdasági Iskola közös jelentéséből.
Nincs bent a köztudatban, de Magyarországon is létezik egy, jelentős ingatlanportfólióval rendelkező cégek számára létrehozott vállalkozásforma, amely a tőkepiachoz való hozzáférés lehetőségét komoly adóelőnyökkel ötvözi. A Budapesti Értéktőzsdén kereskedhető 66 társaság közül hét minősül SZIT-nek, azaz szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak. A tőkepiacokra specializálódott AegisLegal Ügyvédi Iroda szakértői bemutatták, miért érdemes a szegmens szereplőinek fontolóra venniük a SZIT-té válást.
Az év vége mindig sok feladattal jár a vállalkozások számára, különösen így van ez, ha az adóváltozások új feltételeket teremtenek. Az évzárásra való felkészüléshez segítségül összegyűjtöttük a legfontosabb határidőket. Érdemes figyelmet fordítani a most formálódó őszi adócsomagra is, hiszen számos olyan változás várható, amely az eddigi működési keretek átgondolására és gyors döntésre késztetheti a cégvezetőket!
Az Egyesült Államok politikai változásai komoly kihívások elé állíthatják az ír gazdaságot. Az ország alacsony adózású üzleti modellje, amely jelentős mértékben támaszkodik az amerikai multinacionális vállalatokra, veszélybe kerülhet Trump gazdaságpolitikai ígéretei miatt. Ez a helyzet súlyos következményekkel járhat Írország államháztartására nézve.
A budapesti reptér kisebbségi tulajdonosa, a francia Vinci infrastruktúra-csoport bejelentette, hogy a korábban 2024-re adott nettó eredmény előrejelzése nem számolt a francia parlament által tervezett társaságiadó-emeléssel, ez a változás akár 400 millió eurós többletköltséget is jelenthet a vállalatnak. Emellett a cég közzétette legfrissebb pénzügyi eredményeit, amelyek a várakozásoktól elmaradó bevételről és a növekedés lassulásáról tanúskodnak. A hírre nagyot esett ma reggel a részvények árfolyama a francia tőzsdén.
Michel Barnier francia miniszterelnök bemutatta az új 2025-ös költségvetési tervezetet, amely mérföldkő lesz Franciaország gazdasági és politikai jövője szempontjából. A tervezet súlyos kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, hogy kezelje az ország növekvő államadósságát és helyreállítsa a befektetői bizalmat. Franciaország évek óta küzd a költségvetési fegyelem fellazulása jelentette problémákkal, miközben politikai helyzet is bizonytalanná vált a nyári előrehozott választások után; a Nemzetgyűlésen belüli széthúzás Barnier terveit is keresztülhúzhatja. Eközben viszont Franciaországnak muszáj megmutatnia az EU-nak, hogy éltanulóvá tud válni.
Napjainkban a nemzetközi adózás világa jelentős változáson megy keresztül a GloBE, vagyis a globális minimumadó bevezetésének köszönhetően. Ugyan először még sokára – csak 2026-ban – kell majd adót fizetniük az érintetteknek, de egy kisebb adminisztratív konkrét feladat elvégzésén is túl célszerű megkezdeni a felkészülést!
Olcsó vagy drága a dollár?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bejelentést tett az IRGC.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
