Bejelentették: közös hadgyakorlatra készül Oroszország és Kína
Bejelentették, hogy a kínai hadsereg csapatokat küld Oroszországba egy közös hadgyakorlatra, amelyen India, Fehéroroszország és Tádzsikisztán is részt vesz többek között.
Bejelentették, hogy a kínai hadsereg csapatokat küld Oroszországba egy közös hadgyakorlatra, amelyen India, Fehéroroszország és Tádzsikisztán is részt vesz többek között.
Kazahsztán a belső-ázsiai régió egyik kulcsfontosságú országa. A volt szovjet tagállam világszinten is jelentős kőolaj-, földgáz-, és nemesfémlelőhellyel rendelkezik, mindemellett pedig függetlenedése óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Moszkva Ukrajna ellen indított februári támadása óta azonban érdekes módon egyre több olyan nyilatkozat érkezik a kazah vezetőktől, melyek alapján megkérdőjelezhető az ország Moszkva iránti elkötelezettsége. A Wall Street Journal Nur-Szultán elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alapján elemezte a kazah lehetőségeket.
Tádzsikisztán a legszegényebb volt szovjet tagköztársaság, és a világon is a 20. hely környékén található a legszegényebb országok rangsorában. Az ország még ma is belső és külső konfliktusoktól terhelt, nem beszélve arról, hogy délről teljes egészében Afganisztán határolja, ami folyamatos fenyegetést jelent számára. Bár már több mint három évtizede függetlenedett Moszkvától, gazdaságilag és biztonságát illetően még mindig nagyban Oroszországra támaszkodik, elnöke Putyin egyik leghűbb szövetségese, és jelentősen függ a főleg Oroszországban dolgozó vendégmunkások hazautalásaitól. Az ukrajnai háború és a Moszkvára kivetett szankciók ezért hatalmas mértékben érintik az országot is, azonban az autoriter rendszernek és az erős orosz politikai, kulturális és médiabefolyásnak köszönhetően aligha valószínű, hogy a lakosság Putyinban vagy a vele szövetséges elnökben találná meg a bajok okozóját.
Összecsapások törtek ki kedden a tádzsik-kirgiz határon, tádzsik biztonsági források közlése szerint egy tádzsik katona meghalt, három társa megsebesült.
Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.
Tüzet nyitottak egymásra csütörtökön kirgiz és tádzsik katonák a két ország közös határának egyik szakaszán – közölte a kirgiz határőrség. FRISSÍTÉS! A harcoknak eddig egy halálos áldozatuk és 15 sebesültjük van, civilek és katonák egyaránt.
A tálib vezetés szerdán szóvivőn keresztül azt kérte a volt afgán harci pilótáktól, hogy ne hagyják el hazájukat, egyúttal amnesztiát ígért nekik, és közölte, hogy nem fenyegeti őket letartóztatás - adta hírül az AP amerikai hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvába invitálta a tálib vezetőket egy Afganisztánról szóló nemzetközi megbeszélésre. Oroszország bár hivatalosan nem ismerte el a tálib kormányt, valójában őket tekinti Afganisztán urainak, és tőlük várja, hogy stabilizálják az országot. Moszkva számára Afganisztán békéje kiemelten fontos, mivel a szomszédos belső-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat pufferzónájának és érdekszférájának tekinti. Putyin diplomáciai tárgyalásokkal és katonai erődemonstrációkkal igyekszik kontroll alatt tartani a fejleményeket, ha már irányítani nem tudja azokat.
Az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, amely megsértette a két ország határát - jelentette be hétfőn a taskenti védelmi tárca.
Oroszország védelmi minisztere szerint az Iszlám Állam fegyveresei vonulnak át Szíriából és Líbiából Afganisztánba -írja a Reuters.
Az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodájának Moszkvában tartózkodó küldöttsége csütörtökön azt ígérte, hogy nem fogják megtámadni az afgán-tádzsik határt.
Szinte a teljes afgán-tádzsik határszakasz fölött átvették már a tálibok az ellenőrzést és elkezdtek vámot szedni azoktól, akik át akarnak kelni a területen – írja a Wall Street Journal.
Segítséget ígért Tádzsikisztánnak Vlagyimir Putyin orosz elnök a tádzsik-afgán határon kialakult helyzet nyomán - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Több mint ezer afgán katona kelt át a tádzsik határon a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a tálib lázadókkal folytatott harcokat követően - jelentette be a közép-ázsiai ország nemzetbiztonsági bizottsága.
A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán legfontosabb határátkelőhelyét Tádzsikisztánba - jelentette be Haliddín Hakmi, Kunduz tartományi tanácsának tagja kedden az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
A keleti nyitásból a magyar gazdaság nagyon sokat profitált, Tádzsikisztánban például a Richter a legnagyobb európai gyógyszeripari szereplő, és várják egyebek között a magyar vízipari cégeket - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy dusanbei üzleti találkozón.
A sokáig koronavírus-mentesnek vélt Tádzsikisztánban is megjelent a járvány: a fővárosból, Dusanbéból és térségéből 15 fertőzöttet jelentett a közép-ázsiai ország vezetése csütörtökön.
A tádzsikisztáni elnök ma váratlanul bejelentette, hogy iskolákat zárnak be és sporteseményeket mondanak le elővigyázatosságból, annak ellenére, hogy hivatalosan senki sem fertőződött meg az országban koronavírussal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai ambícióiba nem pusztán a nyugati országok kontárkodtak bele szankciókkal, hanem immár valaki egészen más is. Úgy néz ki, hogy a volt Szovjetunió legszegényebb állama kínai befolyás alá kerülhet, hiába is próbálkozik Oroszország mézesmadzaggal vagy egyéb ösztönzőkkel. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora összegeket hajlandóak a nagyhatalmak olyan apró és szegény országok elcsábításáért ajánlani, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Az utóbbi országot a GDP-jének 70 százalékát kitevő beruházásokkal veszi rá Kína, hogy nemet mondjon a putyini álomra, az Eurázsiai Gazdasági Unióra. Kirgizisztán vele szemben az orosz szövetséget választotta, egymilliárd dollárnyi gazdaságfejlesztési támogatásért cserébe. Az alábbi írásban a világ ezen alig ismert bugyrait mutatjuk be, ahol éppen két katonai szuperhatalom gazdasági érdekszférája látszik ütközni.
Döntött a Fővárosi Közgyűlés az áremelésekről.
Hatalmas meglepetést okozott a brexit pápája.
Csak Magyarországon nem lesz ma kereskedés.
Újra heves harcok dúlnak a fronton.
A Fehér Ház szerint 50 millió dollár értékű eszközt küldhetnek a frontra.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
