tádzsikisztán

Sorra törnek ki a konfliktusok: ez az, amit a háta közepére sem kíván most Putyin

Sorra törnek ki a konfliktusok: ez az, amit a háta közepére sem kíván most Putyin

Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.

Tűzpárbaj tört ki Putyin két szövetségesének határőrei között

Tűzpárbaj tört ki Putyin két szövetségesének határőrei között

Tüzet nyitottak egymásra csütörtökön kirgiz és tádzsik katonák a két ország közös határának egyik szakaszán – közölte a kirgiz határőrség. FRISSÍTÉS! A harcoknak eddig egy halálos áldozatuk és 15 sebesültjük van, civilek és katonák egyaránt.

A tálibok könyörögnek a pilótáknak, hogy maradjanak Afganisztánban

A tálibok könyörögnek a pilótáknak, hogy maradjanak Afganisztánban

A tálib vezetés szerdán szóvivőn keresztül azt kérte a volt afgán harci pilótáktól, hogy ne hagyják el hazájukat, egyúttal amnesztiát ígért nekik, és közölte, hogy nem fenyegeti őket letartóztatás - adta hírül az AP amerikai hírügynökség.

Két nyomós oka van Vlagyimir Putyinnak arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Afganisztán új uraival

Két nyomós oka van Vlagyimir Putyinnak arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Afganisztán új uraival

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvába invitálta a tálib vezetőket egy Afganisztánról szóló nemzetközi megbeszélésre. Oroszország bár hivatalosan nem ismerte el a tálib kormányt, valójában őket tekinti Afganisztán urainak, és tőlük várja, hogy stabilizálják az országot. Moszkva számára Afganisztán békéje kiemelten fontos, mivel a szomszédos belső-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat pufferzónájának és érdekszférájának tekinti. Putyin diplomáciai tárgyalásokkal és katonai erődemonstrációkkal igyekszik kontroll alatt tartani a fejleményeket, ha már irányítani nem tudja azokat.

Nagy ígéretet tettek a tálibok az oroszoknak

Nagy ígéretet tettek a tálibok az oroszoknak

Az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodájának Moszkvában tartózkodó küldöttsége csütörtökön azt ígérte, hogy nem fogják megtámadni az afgán-tádzsik határt.

Ezrével menekülnek az afgán katonák a tálibok elől

Ezrével menekülnek az afgán katonák a tálibok elől

Több mint ezer afgán katona kelt át a tádzsik határon a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a tálib lázadókkal folytatott harcokat követően - jelentette be a közép-ázsiai ország nemzetbiztonsági bizottsága.

Szijjártó Péter: sokat profitált a magyar gazdaság a keleti nyitásból

Szijjártó Péter: sokat profitált a magyar gazdaság a keleti nyitásból

A keleti nyitásból a magyar gazdaság nagyon sokat profitált, Tádzsikisztánban például a Richter a legnagyobb európai gyógyszeripari szereplő, és várják egyebek között a magyar vízipari cégeket - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy dusanbei üzleti találkozón.

Kína tépi ki őket Putyin markából

Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai ambícióiba nem pusztán a nyugati országok kontárkodtak bele szankciókkal, hanem immár valaki egészen más is. Úgy néz ki, hogy a volt Szovjetunió legszegényebb állama kínai befolyás alá kerülhet, hiába is próbálkozik Oroszország mézesmadzaggal vagy egyéb ösztönzőkkel. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora összegeket hajlandóak a nagyhatalmak olyan apró és szegény országok elcsábításáért ajánlani, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Az utóbbi országot a GDP-jének 70 százalékát kitevő beruházásokkal veszi rá Kína, hogy nemet mondjon a putyini álomra, az Eurázsiai Gazdasági Unióra. Kirgizisztán vele szemben az orosz szövetséget választotta, egymilliárd dollárnyi gazdaságfejlesztési támogatásért cserébe. Az alábbi írásban a világ ezen alig ismert bugyrait mutatjuk be, ahol éppen két katonai szuperhatalom gazdasági érdekszférája látszik ütközni.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.