A vámháború tombolása miatt is visszafogottabb volt a vételi érdeklődés a mai 3 magyar államkötvény aukción, de ezzel együtt is a meghirdetett 60 milliárdnál jóval több, összesen 93 milliárd forintnyi papírt adott el az Államadósságkezelő Központ, a tegnapi referenciahozamokhoz és az előző kibocsátásokhoz képest képest érdemben csökkenő átlaghozamok mellett.
Lezárul az eddigi Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) sorozatok értékesítése, és ezzel párhuzamosan új, kisebb kamatprémiumot kínáló sorozatokat hirdet meg – közölte az Államadósság Kezelő Központ.
Csaknem kétszeres lefedettség jelentkezett a mai 3 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegy aukcióján, és ezt látva az Államadósság Kezelő Központ 10 milliárddal 40 milliárd forintra emelte az elfogadott ajánlatok mennyiségét. A kialakult átlaghozam jelentősen, 16 bázisponttal haladha meg az ugyanezen papírra tegnap kialakult másodpiaci referenciahozamot.
Múlt héten 94 milliárd forintért vettek lakossági állampapírt a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján. A kereslet növekedésében szerepet játszhattak az utóbbi napok PMÁP-kamatfizetései, de az igazán nagy hajrá látszólag még várat magára. A Fix Magyar Állampapír egyelőre őrzi a vezető helyét, ugyanakkor az is látszik, hogy a befektetők már elkezdtek diverzifikálni.
Három magyar államkötvényből tartott csütörtökön aukciót az Államadósság Kezelő Központ, és bár nem volt kiugró a vételi érdeklődés, de ezzel együtt is a meghirdetettnél többet sikerült eladnia, igaz az elmúlt hetek nyomán magasabb hozamszintek mellett. Az 55 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiség helyett végül 86,5 milliárd forintnyit értékesített az ÁKK, 6,76-7,09% közötti átlaghozamok mellett.
Ma érkezik az első márciusi PMÁP-kamatfizetés, egy nap alatt 90 milliárd forintnyi (a névérték arányában 19,1%-os) kamatot zsebelhetnek be a lakossági befektetők. Szerda este már magyarok tömegei kaptak híradást sms-ben a Prémium Magyar Állampapír kamatfizetésről, és az ilyen típusú üzenetek a következő napokban is záporozni fognak.
Alábbhagyott az állampapírok iránti kereslet, az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján múlt héten csupán bruttó 70,3 milliárd forintért vettek lakossági kötvényeket a befektetők. A visszaesést azonban jó eséllyel újabb felfutás követheti, hiszen a következő napokban ömlik a háztartások nyakába a valaha volt legnagyobb PMÁP-pénzeső.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A hosszú kötvények mind magasabb hozam mellett keltek el, de a kibocsátó lényegesen megemelte a kibocsátott mennyiséget.
Múlt héten egészen elképesztő összeg, 370 milliárd forint özönlött lakossági állampapírokba az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján. Ilyen nagy beáramlásra 2022 ősze óta nem volt példa. A rendkívüli kereslet hátterében többek között az áll, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat nemrég fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
Múlt héten 230 milliárd forint ömlött állampapírba az Államadósság Kezelő Központ bruttó értékesítési adatai alapján. Az előző hetinél jóval nagyobb kereslet hátterében az állhat, hogy számos Prémium Magyar Állampapír sorozat az utóbbi néhány napban fizette ki a 2023-as inflációra épülő, 18-19 százalékos kamatokat.
A Portfolio Checklist különkiadásában Kurali Zoltánnal, az Államadósság Kezelő Központ január 31-én leköszönő vezérigazgatójával beszélgettünk, aki Varga Mihály pénzügyminiszter felkérésére 2019. szeptember 1-től töltötte be tisztségét. A felkérés elfogadása óta Magyarország államadósság-kezelését és az ÁKK Zrt. szakmai tevékenységét több nemzetközi szakmai díjjal is elismerték. Mivel idén márciustól a Magyar Nemzeti Bankban fog dolgozni, 2025 január 31-ével távozott az ÁKK-tól. Ennek apropóján kérdeztük a Checklist immár videós különkiadásában, hogy értékeli az elmúlt öt és fél évet, és milyen tervekkel néz a jövő elé. Az interjút február 4-én rögzítettük.
A Magyar Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aláírt egy 1,5 milliárd euró értékű szindikált készenlétihitel-keretet (Revolving Loan Facility – RCF), amely felváltja a 2022-ben kötött egyedi, kétoldalú finanszírozási szerződéseket. Az államadósságot majd csak a keretösszegből ténylegesen felvett tétel növeli.
A 12 hónapos diszkontkincstárjegyre nagyon visszafogott volt a befektetői érdeklődés, de így is ráemelt az Államadósság Kezelő Központ az eladott mennyiségnél a meghirdetetthez képest, amivel párhuzamosan az átlaghozam 6% közelébe ugrott. A 3 és 7 éves államkötvényekért viszont tolongtak a befektetők, sokkal többet vettek volna, mint a meghirdetett mennyiség, így itt jócskán megemelte az értékesített volument az ÁKK, és ezzel párhuzamosan az átlaghozam esett a 3 éves fix kamatozású papírnál.
Ma három állampapír aukcióját tartotta az Államadósság Kezelő Központ, amelyek közül a 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukció besült, mert a meghirdetettnél kevesebb vételi ajánlat érkezett a befektetőktől. A két kötvényt viszont intenzív túljegyzés mellett gond nélkül elvitték az érdeklődők, sőt az egyikből terv feletti értékesítés történt, ami majdnem ellensúlyozta a DKJ-nál történt terv alatti értékesítést. Figyelemre méltó, hogy a DKJ-aukción milyen jelentős hozamemelkedés történt az előző kibocsátáshoz képest.
Szarvas Ferencet, több állami nagyvállalat volt vezetőjét, a MAVIR volt Felügyelőbizottsági tagját nevezte ki a Felügyelőbizottság január 1-től a MAVIR vezérigazgatójának - derült ki a villamosenergia rendszerirányító honlapján megjelent közleményből. Ezzel párhuzamosan a testület Szarvast az Igazgatóság tagjává választotta.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest vegyesen mozdultak el a hozamok: a rövid oldal valamilyen egyszeri hatásra lefelé, míg a hosszú oldal az amerikai hozamokat követve felfelé ugrott.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
A szerdán besült 6 hónapos diszkontkincstárjegy aukciót csütörtökön újabb besült, a meghirdetettnél sokkal kisebb értékesítést hozó 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukció követte, amely papír ráadásul jóval magasabb átlaghozam mellett ment el. 12 hónapos aukciónál ritka, hogy terv alatti értékesítés alakul ki, mert annyira gyenge a vételi érdeklődés: az elmúlt egy évben mindössze háromszor fordult elő ilyen.